Juhász testvérek - Egri rosé 2008

Még el sem érkezett Szent Márton napja, néhány primőr máris kint van a polcokon. Persze megörültem neki, mégis furcsa érzés, hogy a borászok meg sem várják az újbor ünnepét. Kicsit illúzióromboló, olyan, mintha a családi Karácsonyt valaki december 18-án tartaná. Úgy gondolom, Franciaországban hathatós botrány kerekedne, ha a Beaujolais Nouveau a kijelölt és mindenki által izgatottan várt nap (november harmadik csütörtöke) előtt kerülne forgalomba. De félre az ideológiával, meg aztán már késő, mire ezek a gondolatok kialakultak bennem, fél üveggel már elfogyott az idei borból.
Első benyomásom: furcsállom a préselt parafadugót egy szénsavas reduktív primőr lezárására. Néhány év alatt annyira hozzászoktunk a műanyag dugókhoz és csavarzárakhoz, hogy egy ilyen jellegű bor esetén már-már abnormális, ha parafát használ a borász. A kicsapódó szén-dioxidtól a ribizlilé színű folyadék áttetszetlen, opálos. A szénsav az ízben is erőteljes, gyöngyözőbornak is elmenne zokszó nélkül. Ez a pinot noir és kékoportó házasításából származó rozé nem a frutti-málna vonalat képviseli, de nem is a kesernyés komoly típust. Légies, diszkrét, szénsavas. Ha ebből a borból kellene következtetéseket levonnom a 2008-as rozékról, azt mondanám, kissé gyene ez az évjárat. Legalábbis Egerben. Legalábbis Juhászéknál. Mintha ugyanez a bor tavaly gazdagabb lett volna. A hiányosságokat viszont jól ellensúlyozza a roppanó szénsav. Mindent összevetve: kellemes üdítő.
A fenti csak előszó az idényre, legyen Márton a bor bírája!