Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2013

Jásdi Nagykúti chardonnay 2007

Kép
Akad jópár régi jegyzetünk és sokukról csak halvány emlékünk van. Ebből is látszik, milyen jó lenne mindig hamar megírni a dolgokat, hogy ezáltal magunk is jobban emlékezzünk a borokra... Jártunkban-keltünkben párszor betértünk a Jásdi Vinotékába és hoztunk egy kis kóstolót Csopak vidékéről. Ez a palack is így került terítékre. Kis tölgyfahordóban erjedt és érett, és ezt egy percig sem titkolja, a fa erősen jelen van. "Látványosan tükrös", "komoly ászok" - szól a jegyzetünk. A beszerzés során azt az információt kaptuk róla, hogy valaha nagyszerű volt, majd egy kis mélypontra érkezett, de most ismét felemelkedett és régi arcát mutatja. Ezt az állítást nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni, mert korábbi állapotában nem volt szerencsénk hozzá, de megállapítottuk, hogy élete fénykorán azért már túl lehet. Gy: Ez a stílus nekem valahogy nem fekszik, a savakat a korai szürettel tartják magasan, a bor így élénk ugyan, de nem kellően testes, és mindez kap egy erős, ho

Weninger: zweigelt 2011.

Kép
Ebben a válságos időszakban, amikor egyre ritkábban lehet találkozni tiszta zweigelttel, különösen nagy öröm, ha ráadásul egy igazán jól iható példányt fog ki az ember. Ez a Burgenlandon termelt, az elvárásaimnak megfelelően lila színű, vadon termő gyümölcsök illatát árasztó bor ilyenkor, tavasszal (már, ha nevezhetjük ezt a márciust tavasznak) nagyon jól csúszik. E fajta ideális fogyasztási hőmérséklete (megítélésem szerint) a könnyű fehér-, és a testes vörösboroké között van, de nem a tartalmi fogyatékossága, hanem a játékossága, nyersessége miatt. Napok óta kortyolgatom, és mindig azzal az értetlenséggel zárom vissza a palackot, hogy miért nem keressük ezt a fajtát többen? Mert nyilvánvalóan ez az oka annak, hogy szinte mindenki elházasítja. Alkohol: 13% Ára kb.:  2000 forint

Káli kövek

Kép
Ez is tavaly nyári visszaemlékezés, amelyek megörökítése anno elmaradt, de tartozunk magunknak és a bor(ász)oknak egyaránt. Nyári kerti mulatság, felfújt medence, tűző nap, majd estefelé egy grillvacsora - mellé bontottuk Szilviék köveskáli szerzeményeit: egy olaszrizlinget 2011-ből, és egy cabernet franc barrique-ot 2010-ből. A fotók tanúsága szerint augusztus huszadikát írtunk aznap, tehát nem rég kerülhetett palackba a fehér tétel: "Tradicionálisan készült bor a vulkanikus Fekete-hegy Töltés dűlőjéről. A 2011. szeptember közepén, kézzel szüretelt olaszrizling mustja bogyózás, majd rövid áztatás után, préselés nélkül került bele a két 500 literes tölgyfahordóba, ahol három hónapig erjedt, majd hat hónapig érlelődött." Az jegyzetek szerint visszafogott, a fiúk szerint nagyon jó illattal köszön be, szőkés színnel a pohárban. T feltétel nélkül lelkesedik, Gy karakteresnek, ásványosnak nevezi, G szépnek, simának titulálja, Z viszont valamit hiányol belőle. Neki továbbra sem n

Gál Lajos hordóminta

Kép
Alig értünk haza Egerből, máris jön egy kis ízelítő a hozott tételek közül. A Kántor tag ról való házasítás ez Egerszólát ról a 2011. évből. Már a pincében felfigyeltem erre a hordóból szúrt tételre, ezért a végén kértem a gazdát, legyen szíves megtölteni számomra az éppen kiürült palackot. Úgy is lett, hazahoztam, de egy hét alatt el is fogyott szépen, apránként. Először szobahőmérsékleten kóstoltuk, de nekem jobban tetszett a hűtőből kivéve, majd lassan a pohárban melegedve. Így nyilván közelebb vagyunk a pince hőmérsékletéhez, ezért lehetett, hogy az első hideg alkalomkor örömmel ismertem fel benne az eredeti élményt. Kékfrankos, merlot, sauvignon, franc az összetevők, amelyek rendkívül gazdag, izgalmas elegyet alkotva gyönyörködtetik kóstolójukat. Mindketten így voltunk ezzel, osztatlan sikert aratott. A kékfrankos uralkodik illatban és ízben is szerintem, de szerencsére nem kerekedik felül az összhatáson. Az illatban aszalványok és némi kávés-kakaós kesernye is feltűnik, é

Felpezsdülés Hajósról

Kép
Bennem már egy jó ideje érik az elhatározás, hogy Hajósra bizony el kell menni. Már csak a kultúrprogram végett is, hiszen 1.200 pince 24 utcában Európában is egyedülálló. (Halló, fiúk, ugye vettétek?) Hajós lakói javarészt svábok, így kicsit a családi kötődésem is belejátszhat az érdeklődésbe. Nyilván a bornak ehhez semmmmi köze... fotó: civertan.hu A minap Dorka ovistársának anyukájától kaptunk ízelítőt helyi termékekből. A legizgalmasabbnak a pezsgőt találtuk, bár a vélemények megoszlottak róla. Mint kiderítettem a Kovács Borház chardonnay-ből készített pezsgőjéről van szó, de az évjáratot nem tudjuk. Az illata nagyon érdekes, a fiúk a korát emlegetik, nem tudják hová tenni. Endre szerint mustos illata van. Nekem, aki a koros fehér borokat nem mindig tudom értékelni határozottan tetszik, nem érzem öregnek, inkább tényleg a chardonnay figyel ki. A vérnarancs jutott eszembe róla, sava eléggé kemény, ízében mégis gyümölcsös. Valami érdekesség valóban van benne, de az összehatás

Az idei tavalyi

Kép
A fiúk vigyázó szemüket a minap a borra vetették, ként kellett ellenőrizni, meg különben is, meózni sem árt. Hoztak nekünk is kóstolót a jótét lelkek. Mind a kettőből. Mert van reduktív és oxidatív is. Utóbbi volt az izgalom tárgya, mert tavalyelőtt vélhetően a hordó segítette hozzá a 2011-es szüret levét ahhoz a kellemetlen mellékízhez, amitől engem kiráz a hideg. Váli Péter iránymutatásai alapján komoly hordófertőtlenítés folyt ősszel, most pedig próbálni kellett az eredményt. Mielőtt betöltötték volna a bort a hordóba, határozottan puncs illat áradt a hordóból. Én paráztam is, hogy vajon nem veszi-e át a bor is ezt a fagyiban okés, de borban eléggé fura ízvilágot. Nos, nem. A hordós tételben, mintha halványan érződne egy kis puncsos téma - az is lehet, hogy csak a tudatom dolgozott, de a semmi határozott durvaság. Amúgy nem túl izgi, talán a hordó túlkerekítette a bort. A reduktív már érdekesebb. Szerintem az első a fiúk által készített borokból, ami jól sikerült. Erős, illatos, e

Gedeon kékfrankos rozé 2012

Kép
Blogoljunk, ha már ilyen szép hordó került a háttérbe! Kezdem is egy egyszerű kis írással egy nagyszerű rozéról. Odavagyok én Gedeonékért, nincs mit tagadnom. Az izsáki Varga család borairól kellemes nyáresti élmények ugranak be, amelyek hangulatát több ízben emelte egy-egy trombitás angyal. Frissességük és homoki mivoltuk ellenére változatosak és tartalmasak, nem üt ki a techno, nem dominál fajélesztő. Valahogy kifejezetten szeretnivalók. Nem lóg ki a sorból ez a rozé sem. Egy kicsit csajos, de a zabolázatlan újbor-jellege nekem felettébb tetszett. Oltja a szomjat rendesen, sav is van épp elég, egyedül tán az a másfél gramm maradék cukor zavart egy kicsit. Innám-e még? Innám!

Pósta kékfrankos 2007

Kép
Kitöltésnél elhangzott, hogy szép vastag anyagnak tűnik. Színe mély bíbor. Kicsit túlhűtöttük, hogy ne legyen túl meleg. Illata így még nem különösebben mutatkozik, bár Z fűszerességet említ. Hőmérséklete ellenére szépen jönnek a zamatok: meggyes savanykák. Később még visszatérünk... Sós. Aszalt meggyes lecsengésű, tüzes, zamatos, testes, játékos. Sok jelző repked, de nem tehetünk róla, mindezt adja. A bor eredete - úgy a fajta, mint a termőhely - egyértelműen megmutatkozik. Egy hét elteltével felidézve sem halványul az élmény: ahányszor említjük, csak felsőfokban szólunk róla! Még, még! UI: Nini, most, hogy átnéztük a korábbi Póstákat, kiderült, hogy már megvolt .

Skizo rozé 2012

Kép
Formabontó, csalogató, trendi megjelenés. Illatos, zamatos, mégsem könnyed. A fotó sajnos nem színhelyes, a palackon pinket kell elképzelni, a boron pedig nem ezt a silleres árnyalatot, hanem annál világosabbat, viszont messze nem hagymahéjt.  Badacsonytördemici pincészet, földrajzi jelzés nélküli remeke ez - ha jól tudom - reduktív technológia. Múlt év novemberi palackozás, tizenegy és feles alkohol. Shiraz. Apropo, a St. Ilona somlóija jut erről eszembe. Az évek távlatából hasonlóan karakteres, testes és vibráló emlékek idéződnek a Skizó által. Nem bocsátkoznék egy, a név által sugallott frappáns befejezésbe, elég annyi, hogy engem maximálisan meggyőzött - jövő héten jöhet a vörösük.