Borkóstoló

Több elmaradásunk közt ez még 2011-re kívánkozik, mert ez a legrégebbi. Jegyzeteket valamiért nem készítettünk. Az alábbi adatok a címkén találhatók. Nagyon finom volt (Dorka kérésére: fincsi)! Édesben Endre lenne avatottabb ítész, mi amolyan műkedvelőként élveztük e bor tagadhatatlan értékeit. Érdekes, hogy mindkét összetevő egyértelműen mutatta jegyeit, tökéletesen kiegészítve egymást, szép egységben, kereken. A furmint fanyarsága a muskotály virágossága, a kései szüret töménysége, a cukor és a sav harmóniája - így teljes. Komoly, elegáns, mégis könnyed, egyben tartalmas, de semmiképpen sem súlyos, nehézkes. Residual sugar: 106 gr. Alk.: 12,0 % vol

Ismét kinyitottunk két édeset, de ezzel az együtt kóstolással még csak nem is állt szándékunkban összehasonlítani e borokat, hiszen semmi közük egymáshoz. Más borvidék, más szőlő, más évjárat, más szokások (kultúra). Azért az egyszerű leíráson túl mégiscsak teszek egy összehasonlító megjegyzést (vigyázva a jelzőkkel, nehogy a Cenz urak rámripakodjanak): kevés annyira alacsony színvonalú címketerv létezik, mint a Hadobás boré, amely az ötlet után túlélte a monitort (Élőben biztosan szebb lesz!), és még a nyomat sem szegte kedvét senkinek, felragasztották hát a palackra. Ezután már csak jót írok, mert egyébként is ajándékba kaptuk. Azonnal látszik a mozgásából és a színéből, hogy legalábbis cukorból több van benne. Az illatából már azt is érezzük, hogy későn szüretelték, sőt, hogy némileg aszúsodott is a szőlő. Arra azonban, arany barátom, sosem jönnék rá, hogy egy (2008-as) szürkebarátot kortyolgatunk. Kellemes volt, de tompa az első kóstoláskor, szóval semmi izgalmas. Zeninának tetsze...

képet a pincészet honlapján találtam a 2005-ösről Születésnapi ajándék volt ez a mátrai édesség - gondolom, egy közös előtanulmány jegyében, amiből aztán inkább utótanulmány lett.  Az aranysárga, olajos bor lassan nyílik, eleinte a palackbuké szabadul, majd lassan megérkeznek a virágos illatok, egyértelmű a késői szüret, azonban botritisz nélkül.  Nekünk tetszenek az erőteljesebb savak és szerencsére nem is túl édes. Kicsit csipkedi a nyelvünket, mintha nagyon enyhén szénsavas lenne. Ez furcsa. Gábornak ízlett, mézes mandulára, datolyára emlékeztette. A lecsengése kesernyés, ami Endrét viszont igen zavarta. Neki inkább barackmagos, keserű-mandulás. Helyenként karalábés, káposztás. Nekem ízlett, a kesernyét sem éreztem zavarónak, bár tény, hogy jelen van. Karalábé helyett inkább nyers sütőtökre, vagy még inkább sárgadinnyére emlékeztet. alk. 13,2%

E bejegyzés szereplői nem a Vayi után léptek fel, hanem néhány hete, de nem akadt senki, aki megelőzött volna a rögzítésben. Szóval most csak a jegyzeteinkre, illetve néhány emlékfoszlányra hagyatkozhatunk. Fontos rögzíteni, hogy a "lötty" nem pejoratív értelme miatt került kiválasztásra hosszú tanakodás után... Szeremley Badacsonyi Zeus 2002 Erre azért voltunk kíváncsiak, mert nemrég megittuk a régóta őrzött 2000-est. Először fa, ázott fa, majd muskátli. Illatából nem következtetünk édes mivoltára. Szép, kerek, de valami hiányzik. Almás savak, savanyka. A nyelv közepét hidegen hagyja. Nyomokban megvan a vulkán. Édes létére kifejezetten könnyed, nem sokall be az ember, ez a varázsa ennek a bornak. Egyedülálló, különleges, de a 2000-est nem éri utol. Áldozói Zenit Főbor 2003 Ezt pedig azért választottuk mellé, mert borkereskedőnk ajánlotta, mint különlegességet. Az biztos, hogy nem mindennapi bor, de valamiért mi az adott napon nem nagyon találtunk benne szerethetőt. Előbb-ut...

Sokat váratott magára ez a számomra kedves bor. Ajándékba kaptam Gábortól talán úgy öt évvel ezelőtt a születésnapomra, mert egy korábbi badacsonyi Szeremley-kóstolás során nekem nagyon megtetszett ez a késői szüretelésű édes, "olajos", mégsem tokajisan nehézkes bor. A tavaszt éreztem benne akkor, virágos, mézes édességgel, aranyló színnel. Az élményre rátett egy lapáttal a mesés kilátás a lugasok alól, a jó társaság, és a remek kóstoló sor (kedves és szakszerű kiszolgálással!). Ilyen hosszú idő távlatából visszakóstolni egy bort mindig érdekes, mert szinte sohasem hozza ugyanazt az élményt az újrázás. Hogy ennek a bor változása (erősen izgultunk a tárolás problémái miatt is), az ízlésünk alakulása (remélhetőleg fejlődése), a körülmények határozott különbsége, emlékeink csalóka játéka, avagy ezek együttállása-e az oka, azt sohasem tudjuk meg. Hogy ennek ellenére miért is maradt meg ilyen sokáig? Valami Alkalomra (így nagybetűsen) vártunk. Aztán jött Dorka. Gondoltuk, majd a ...