Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2008

Apáti Pinot Noir 2006

Kép
Röviden szólva, nem váltotta be a Rajnai Rizlingjük (2006) által kijelölt várakozásaimat. Endréék Teleki jénél azért jobb, viszont a HungaroHill nél gyengébb. Az anyagi vetületek: A:1200 T:1200 H:540(!)

Jekl Jammertal 2005

Kép
Dekantálás közben ecetes illat, kevés, de egyértelműen jelen lévő értékekkel. A Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Merlot házasításából készült borból alkoholos pára illan, továbbra is elenyésző, de jelen lévő aromákkal a háttérben. Belekortyolva a Cabernet jegyek egyértelműek, az egész nem túl határozott, savanykás, balzsamecet. Mindent összevetve egy "B" kategóriás villányi. Kis szellőztetés után Gyula: fűszerek, paprika, Gábor: kezd összeállni, jellget ölteni, a Franc és a Merlot jobban megmutatkozik.

2008. Karácsony

Kép
Előrebocsátom, hogy ajándékba kaptam ezt a bort. Azért remélem, és - édes lévén - van is rá esély, hogy nem fog csalódást okozni a mai sütis estén ez a bor. Mert a "gyártó" Varga úr nem okozott csalódást, valódi nagyiparos módjára kínálja portékáját, konkrétan gratulál a választáshoz, és nagyjából 50% esélyt ad annak, hogy én, a vevő (esetünkben apám) szakértő vagyok. Ha jól értem, ez egy nagyszerű bor, és, ha mi ilyet iszunk, mi is nagyszerűek vagyunk. Teszt pár órán belül alább. ...pár órával később: Édes, valós késői szüreti jegyeket hordoz. Az összes eddig kóstolt késői szürethez képest viszont tompább, kevésbé komoly. Nem töményen édes, laza szerkezetű, ez süteményekhez fogyasztva jól is áll neki. Nem csömör érzés. Egyszer érdemes volt megkóstolni.

Taschner Kékfrankos

Kép
Gyula, van kedved vincseszterre vetni? Úgyis Te vagy a háttérben... :) -Hej, lelepleztél! Szerencsére elég elmosódott vagyok, viszont szerencsétlenségemre az állapotom is elég homályos lehetett az est végére, mert már csak arra emlékszem, hogy kóstoltuk Kurt levét, de az ízemlékek feledésbe merülnek. Szóval kedvem az volna, de át kell, hogy adjam ezt a kitüntető tisztet, vagy húzzuk elő együtt agyalapból legközelebb! ...Hopp, kezd előjönni. Úgy emlékszem, kellemes volt, de valamije hiányzott, talán a gerince? Habár némileg szentségtörés fondühöz vöröset inni, de itt jó volt, az étel nem lett tőle rosszabb, a bornak viszont jót tett a párosítás. Azt hiszem, a konklúzió az volt, hogy fondühöz elmegy.

Villa Tolnay Rajnai Rizling 2007

Kép
Ez a TAVASZ fantázianevű rizling számomra kilóg a Tolnay-sorból, mert szinte kivétel nélkül régebbi tételeket láttam. Örültem, amikor rátaláltam e frissnek mondható borra. A svájci borásztól korábban megismert cuvée nem volt ránk frenetikus hatással, és az igazat megvallva, én egyelőre kicsit idegenkedem a korosabb rizling-féleségektől. Ez a rajnai kifejezetten zamatos illatjegyeket mutatott - a klasszikus alma-buké nagyon kellemes intenzitással jelentkezett az ízében is. Már-már elragadtattam magam a meglepetéstől, ám amikor befejezte útját a korty a számban, hamar elenyészett az addig játékos gyümölcsösség egy kis kesernyés utóízt hagyva a garaton. Lehet, hogy ez a 14%-os, magasnak mondható alkoholnak is "köszönhető", de sajnos kiábrándító véget ér a szép kezdet. No, azért ne bánkódjunk túlságosan, valahogy - nagy nehezen - csak elfogyott, és mindezek ismeretében mégis ajánlom kóstolásra!

Nyári Ödön Szentgyörgyhegyi Olaszrizling 2006

Kép
Újra a bazalt! Visszatérő szenvedélyünk - kinek családi, kinek geogasztrológiai vonatkozásban. Nyári Ödönről sok jót hallottunk, olvastunk, lássuk valójában mit kaphatunk tőle. Tetszetős kivitel, sokat ígérő kézműves-jellegű cimkézés. Nekünk a kézművességből hagyományos, fahordós technológia sejlett. Az első ízek is ezt támasztották alá. Illatában nem mutatott sokat magából, ugyanakkor az íze inkább tükrözte az első, vizuális benyomásokat. Nem szaporítjuk a szót: talán többet vártunk a névtől, a bortól közepesen kaptunk. Megvan mindaz, amit a "hegy szelleme" sugall, de mindezt kicsiben kapjuk. Azért kellemes perceket okoz, nyáron megnézzük a helyszínen.

Taschner: Soproni Rosé 2008.

Kép
Néhány megelőző rosé után került az asztalra Taschner Kurt idei kékfrankos-pinot noir cuvéeje. A színe nem az a tipikus pinkes, inkább halovány, nekem nagyon világos hagymahéj szín, a címke szerint barackvirág. Hát legyen neki. A kibontást követően nagy brainstorming következett: mindenkinek más jutott az eszébe az illatáról (eleinte mondhatni szagáról). A dugó kihúzása után kiszabaduló gázokról Gyula "cloaca" szagra asszociált, és hangoztatta, hogy ez nem feltétlen negatív jelző. Gábor ezt zokon vette, mert szerinte érdemesebb a bor ennél. Endre viszont kitart amellett, hogy kimondhatjuk, az eleje igenis büdöskés volt, de utána jött a kibontakozás. Az illata utána Gyula szerint vágott fűvé avanzsált. Gábor szabad asszociációban szálldos a totál plasztik tuttifrutti és a dinnyés rágó között, bár jelzi, hogy egyik sem 100%-ig. Kriszta kitartóan hajtogatja mindeki ellenében, hogy egy teli tál feketeribizli, amely szerinte a büdöskésségre is magyarázat, hiszen a feketeribizli el

Légli Rosé 2007

Kép
Habár már dúlnak a 2008-as rozék, mégis előkerült egy 2007-es. Létjogosultságát siller mivolta igazolja. Ez nem rozé, és ne is annak igyuk! Orrban aromás. A piros bor egyszer fent, egyszer lent, vacsorák kellemes kísérője lehet. Némileg savhiányos, de azért zamatos.

Vesztergombi Szekszárdi Bikvér 2005

Kép
Feketecseresznye és meggy spektrumai, erősebb fény felé tartva infralámpa. Illatában visszaköszön az előrehaladott meggy, amaréna, likőr, ezen túl amaretto. Égetett avar a háttérben. Valami nem engedi ezt a bort kibontakozni. Gyula: a fa az. Kriszta: az alkohol. Gábor: nem is tudom, hogy mi az ami ki akar bontakozni. A szájban megforgatva egyedi, ritka, gazdag, kissé vajas, mindezek ellenére jellegtelen, hamar elenyészik. A lecsengése gyors, vizenyős. Szép bikavért idéző illatához képest túl komoly, tanninos, fás.

Évfordulói Merlot-k

Kép
Amint azt már előrejeleztem szó lesz egy Heimannról. A másik alább említett bornak friss aktualitást adott a múlt heti Év Borásza cím odaítélése a Magyar Bor Akadémia által. Lássuk. Merlot '06 Időrendben először a tiszta merlót kóstoltuk. 2006-os évjárat Szekszárdról a Heimann Családi Birtoktól. Igazán mondhatjuk, hogy egy remekbe szabott, nagy kaliberű tétel. Nem túl súlyos, ez a pohárban is meglászott, mert a félhomályban a kis asztalilámpa fénye könnyen átszűrődött rajta. Ilyen szempontból nem volt ideális a kávézó atmoszférája, de az íze kárpótolt érte. Amennyire fel tudom idézni az eseménydús este után közel egy héttel, a gyümölcsössége mellett, a tölgyfa diszkrét, de határozott aromái is szépen egészítették ki azt a számomra meglepő testességet, amelyet egy Merlot-tól nem feltétlen vártam. Mindenéppen ajánlom akár egy jó szarvasbélszín mellé [:)], de magában is hibátlan "szórakozást" igér a maga 14%-os alkoholjával, ami egyáltalán nem ütközik ki rajta. (A képé

Heimann Stílusgyakorlat 2005.

Kép
Olyan illatos volt már a dugó is, hogy "dobtam egy hátast", mellesleg festéknek sem lenne utolsó ez a bor. 60%-nyi cabernet franc-ból, és 40%-nyi tannat-ból áll. ("A Tannat egy nagyon régi fajta, amely baszk eredetre vezethető vissza, és Franciaország délkeleti részéről származik. Nagyon erős és színes borokat eredményez, amelyek enyhe, de annál inkább érezhető tannin mellékízt hordoznak magukban, aminek következtében hosszú ideig tárolhatók.") Gyönyörű rubin szín, és ritkán tapasztalt mértékű templomablak-hatás (ez a textúra azután a szájban is jól érzékelhető) jellemzi. Citrusos illatúnak kellene neveznem, de oly mértékban az, hogy merészelem savanykásnak, mi több savanyúnak mondani. Az ízében is megvan ez, de már kevésbé, számomra fontosabb, hogy finoman kisimította a franc-t (nem szárad ki a szám) Kis szünet ... Így, a többedik korty után lassan kezd veszíteni a varázsából, azt hiszem olyan bor ez, amit túl sűrűn mégsem kívánok majd meg (ez persze nem is baj, hi

Badacsonyi Kéknyelű 2007 (Rizapuszta)

Kép
Lelövöm a poént: azt gondoltam, gyorsan leírom a tapasztalatainkat, mert különösebben nem vésődött be az élmény. Egy ideje már figyeltem a KSISP(?) csoport szupermarketjének polcán várakozó "hazait". Annál is inkább, mert az elmúlt évek során beható vizsgálatokat végeztünk ezen a történelmi borvidékünkön, és próbáltuk vigyázó szemünket a névadó vulkanikus képződmény környezetére is vetni. A bevezető első mondata ellenére, azért mégsem kell szégyenkeznie a megcélzott ezres kategóriában. A kitöltést követően (nem a háttérben látható pálinkás pohárba), láthatóvá vált a halványsárga, de csöppet sem fakó színe. Illatában érződik a 2007-es - még éppen - frissesség. Reduktívnak mondanám, ha nem Badacsonyról beszélnénk, így nem vagyok biztos benne. (A BBSZ nekem valamilyen régi TSZ utódszervezetnek hangzik, ahol ugyanúgy elképzelhető a mai modern technológiák alkalmazása, mint a hagyományos fahordós. Előre is elnézést kérek a Szövetkezettől, ha tévednék a genealógia vonatkozásában.)