Badacsonyi Kéknyelű 2007 (Rizapuszta)

Lelövöm a poént: azt gondoltam, gyorsan leírom a tapasztalatainkat, mert különösebben nem vésődött be az élmény. Egy ideje már figyeltem a KSISP(?) csoport szupermarketjének polcán várakozó "hazait". Annál is inkább, mert az elmúlt évek során beható vizsgálatokat végeztünk ezen a történelmi borvidékünkön, és próbáltuk vigyázó szemünket a névadó vulkanikus képződmény környezetére is vetni.

A bevezető első mondata ellenére, azért mégsem kell szégyenkeznie a megcélzott ezres kategóriában. A kitöltést követően (nem a háttérben látható pálinkás pohárba), láthatóvá vált a halványsárga, de csöppet sem fakó színe. Illatában érződik a 2007-es - még éppen - frissesség. Reduktívnak mondanám, ha nem Badacsonyról beszélnénk, így nem vagyok biztos benne. (A BBSZ nekem valamilyen régi TSZ utódszervezetnek hangzik, ahol ugyanúgy elképzelhető a mai modern technológiák alkalmazása, mint a hagyományos fahordós. Előre is elnézést kérek a Szövetkezettől, ha tévednék a genealógia vonatkozásában.)

No, de visszatérve alanyunkhoz, az illata kifejezetten kellemes, zamatos. Gazdag aromákat ígér. Ezt viszont csak részben váltja be. A termőterületre jellemző savak csak a lecsengési fázisban erősödnek meg annyira, hogy értékelhetőek legyenek. A visszamaradt íz már-már savanyú, de inkább csak savanykásnak mondanám, szerintem kellemes. Gyula! A mineráliákat is felismerni vélem ebben a borban. Majd ha úgy adódik, szívesen visszakóstoltatnám veled is, mert korábban igen fogékonynak mutatkoztál a tufa sava-borsa iránt. :)

A hagyományosan magyar, mára már talán kizárólag Hazánkban termő fajta jellemzőit nem tudnám meghatározni ebből a tételből, ezért is foglalom keretbe a bejegyzést azzal, hogy jövő nyáron ismerkedjünk a kéknyelűvel a terepen, hogy legyen karakteresebb mintánk is.