Borkóstoló

Kicsit aggódom a jövő évi jóllakottsági mutatónk miatt, mert erősen megcsúsztunk Márton naphoz képest. Persze, mint minden valamire való borral élő ember, mi is Márton napra libasültet és új bor kóstolót szerveztünk, de nyavaják járta időszakban holmi betegségek komolyan hátráltattak bennünket. Jobb később, mint soha, azért összejött. A fiúk jó kis sorral készültek, mi pedig készek voltunk befogadónak mutatkozni. Bujdosó Libás fehér rel indítottunk. A sauvignon blanc fajtából készült friss bor nem mutatott kiugrót. Enyhe izzadtság, mezei gyomnövények illata után a szellőzéssel valamivel pozitívabb jelzőket is tudtunk villantani: kis széna, lucerna. Határozottan primőr kesernyés lecsengéssel. Gyula szerint intenzív. Második felvonásként Etyeki Kúria White 2012 következett. Királyleányka barátkozott a szürkebaráttal tartályban. Mintha vasas lenne, jelentős savak, emiatt megszavazzuk a fröccsborságot. Nem átütő, Gyula szerint bubis nyalós. Ide beszúrom, hogy persze az étel közben k...

Szeleshát pinot noir 2009 13,5% - elegáns fás illat - a terroir alap - fahéjas, vaníliás - íze gyümölcskavalkád - OP-san nyers, de összetett - zamatos, fás - Sz: portói light - majoranna/rozmaring/kakukkfű Heimann pinot noir 2008 14% - teljesen más világ, erősebb - érett, letisztult - Gy: fajtásabb, martini light (fűszeres) - fanyar-savanykás - lekváros - T: konyak, Z: csokis szilva Z:  Véletlenül alakult úgy, hogy két pinot is egyszerre az asztalunkra került. Szerencsére. Várat magára ennek a fajtának a komolyabb tanulmányozása is a köz megelégedésére. A terroir stimmel, az évjárat egy éves különbséget mutat, ami szerintem érződik is. A 2008-as Heimann bor sokkal simább, lágyabb a valamivel magasabb alkohol érték ellenében is. Nem lóg ki semmi sehol. A Szeleshát 2009-es tétele sokkal fűszeresebb, vibrálóbb. Egy be nem fejezett lábjegyzet szerint azt írtuk, hogy a kettő édeskéssége eltérő. Most, hogy így olvasom G jegyzeteit meghökkenve látom, hogy Sz a Szele...

Nem most volt, menjünk hát vissza az időben nagyjából 5 hónapot! Egy látogatásom alkalmával vittem magammal ezt a bort, de végül úgy alakult, hogy abból a palackból én nem ittam. Ildikó véleménye a következő volt (többnyire a borról szól): "Köszönöm a bort, és bár még van mit tanulnom e tekintetben tőletek: ..."úristen de jó az illata, reggelig fogom szaglászni ... kissé vékony "test"alkatú, csak részben veszi fel a szájüregem az ízét... illat után csettintősebbre gondoltam...a fanyarsága viszont hosszan kísér." Fél órával később: "Hu, hallod, nem tudom, mi volt a szándékod ezzel a borral.... alattomos. És ütős. Első pillantásra alábecsülhető." Alkohol: 14,5% Ára: 2700 körül Azóta is motoszkál a fejemben, hogy muszáj megkóstolnom ezt a merlot-t. Vettem hát egyet, hogy kibontsuk, és mi is véleményt mondjunk róla: Szeleshát merlot 2008. - már a folyása sem gyors (dekantáláskor) - illatában vadság (altáji) - borsos - íz: édes- keserű...

A Szeleshát 2008-as merlot-járól eddig csak jó véleményt hallottam, ezért szerettem volna megkóstolni. Sajnos sehol nem találtam, és közben az is eszembe jutott, hogy már náluk sem szerepelt a kínálatban, amikor ősszel itt voltak a Wekerlei borúton . Betértem oda, ahol még volt némi remény, és ezt a 2006-os változatot kaptam. Azonnal felmerült bennem, hogy ez talán már túlkoros, de megnyugtattak, hogy nem így van. Hiba volt részemről ez az elfogadás: ez a bor túl van - nem hogy a csúcspontján, mindenen. (Ehhez képest 2700 forintba került.) "(...) 12 hónapon át új magyar tölgyfahordóban érleltük." 13,5 % palackozás: 2008

Élményeim a 2011-es Wekerlei Borúton, két részben. Második felvonás. A Janust másnapra hagytam (jó érzékkel, mert így a húggal és az édesanyával találkoztam, beszélgettem). Ennek a villányi borászatnak is volt száraz muskotálya, kértem is belőle egy keveset. Ez egészen más irányzatú, mint a Ruppert féle. Tartalmas, és összetett, de nem az a könnyű, játékos - nekem nagyon tetsző - vonal. Ennek volt egy kései szüretelésű változata is elképesztő súllyal és cukorral. Nagyon tetszett a franc-juk, és a franc-merlot házasítás, amit Örömbornak kereszteltek el. A Szeleshát egy-két borát már ismerjük, de a tudásszomjam kielégíthetetlen, ezért megkóstoltam a mindnyájunk tetszését elnyerő pinot fiatalabb kiadását is. Nagyon szép volt ez is. Még a K2-re (2. szüretből való, vagyis kései kékfrankos), és a Három fiúra (3 bor házasítása) emlékszem, nagyon kellemes, tartalmas (szekszárdi) mindkettő. Arról beszélgettünk, hogy gondolkoznak egy fehérborban is, de - egyéb problémák mellett - ahho...

Az idei lesz a negyedik Wekerlei Borút rendezvény a kispesti Kós Károly téren . Most is az ország számos borvidékéről jönnek hozzánk „házhoz” a borok és a borászok. 2010-ben 10 kiállító kínálta termékeit Wekerlei Napok lassan hagyománnyá váló borkóstolóprogramján , amelynek keretében több száz látogató kóstolta kisebb és nagyobb pincék termékeit. 2011. szeptember 10-11-én ismét 10 kiállítót várunk. Reméljük, hogy idén kegyes lesz hozzánk az időjárás és eső nélkül lehet beszélgetni a sátrak közötti asztaloknál a barátokkal, a kíváncsiak pedig a borászoktól érdeklődhetnek a különböző szakmai fogások után. Az egri borvidéket idén is a különleges borairól megismert és szintén wekerlei kötődésű Fekete Cseresznye Pince fogja képviselni. Tokaj-hegyalja hungarikum fajtáit a méltán egyre népszerűbb Lenkey Pincészet mutatja be, a nyarat pedig a Váli Bor badacsonyörsi nedűi idéztetik majd fel a kilátogatókkal. A Balaton felvidéki ízeket Felsőörsről a Gelléri Pince is igyekszik majd megkedveltet...

Amit előzetesen tudni lehetett róla: "Késői szüretelésű kékfrankost kis tölgyfahordókban 15 hónapig érleltük, majd kiválasztottuk a legjobb hordókat és palackoztuk K2 néven." Szeleshát Kékfrankos K2 2007 Szépen tapad a pohárra. Illatában enyhén, ízében jobban gyümölcsös. Erős alkohol-érzete van, amelyet a gyümölcs ugyan enyhít, mégis sok. Némi idő elteltével, valamint a pohár intenzív lengetése következtében átlényegül. Kell neki a levegő és a szobahőmérséklet. Az ereje megmarad, de kiegészül egy selymes, édeskés, fás zamattal. Korábbi kékfrankos próbánkon előkelő helyezést ért volna el. Minden jó, ha jó a vége!