Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2009

Kékfrankos válogatás 2006

Kép
Ha már (alább) Szekszárd és Dúzsi rosé, akkor a BL döntőhoz választottunk egy Szent Gaál (szentgáli illetőségű) vöröset. Díjnyertes egy termőhelyi versenyen - megérdemelten. Nem hozott 100%-os élményt, de a másfélezres árba belefér. Igazán illatos, kékfrankosan gyümölcsös, ugyanakkor fás, jól áll neki. Kellett némi szellőzés a kantában, de megérte. Az íze összhangban az illatával szép, gazdag, enyhén tanninos, mérsékelten fás. A korty, lenyelését követően még egy pillanatig érezhető, aztán nyomtalanul eltűnik... Ez az egyetlen fogyatékossága.

Dúzsi Tamás Szekszárdi Rose 2008

Kép
Egy gyors szösszenet. Múlt héten olvastam, hogy egy nemzetközi versenyen aranyat kapott egy 2008-as tételével a rozékirály. Gyorsan vettem egyet a közeli szuperben. Kellemes, kiegyensúlyozott, finom bort kaptam. A weben három féle Dúzsi rozét találtam 2008-as címzéssel (később kiderült, hogy az egyértelmű kulcsszavak használata nem elég). Ezért (is) csak egy előhang ez a bejegyzés. Ezt kóstoltuk mi: Ezek pedig a többiek: UI: Azóta már számomra is kiderült, hogy 6-8 fajta rosé bort készített Dúzsi Tamás a 2008-as évben, ebből három kapott aranyat azon a bizonyos megmérettetésen. UPDATE: Azóta megkóstoltuk a kékfrankosból valót is. Sokkal élménydúsabb, mint a fent említett tétel. Intenzív illatú, de mégsem sok, mert nem édeskés a "felszaga". Ízében is hasonló, mert a gazdag zamatok a korty végére szárazba, szinte kesernyésbe hajlanak. Kellő és elegendő szénsavval dúsították, nagyon jóleső, friss ital.

Mezey-Mayer-Dula 2003-ban

Kép
A múlt hétvégi nyári melegben egy frissítő Wunderlich Olaszrizling 2008-cal indultunk. Jól esett, hogy nem a "hatalmas", ásványos rizlingek közül való, hanem egy könnyen csúszó villányi fehér, nyomokban szénsavas, jó értelemben vett ivóbort kaptunk. 4 éve, maga a gazda bevallása szerint is ilyennek készítette. A főfogás a nevezett pincészet két tétele volt. Néhány hete vártak már a palackok, a pinot-hoz kedves emlékek fűznek mindannyiunkat, ezért választottuk mellé a testvérei közül a frankost. Részben megkaptuk amit vártunk, mindkét tétel hasonló élményt nyújtott, amely azonban nem hozta a néhány évvel ezelőtti lehengerlő eredményt. Mindkettő határozott csersavakkal és erős hordóhasználattal áll a lábán, de kiveszni érzik a hajdani tűz, amely a stílusukat adta. Meglehetősen hasonlónak tűnt mindkettő, holott dűlőszelektált fajtaborok, ezért gondoljuk, hogy kezd eljárni az idő felettük. Az egyiknek volt egy meglehetősen markáns, jellegzetes illata és íze, amelyet és a marcipán

Körkép: Kunsági Fesztivál, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2009 május 15-17

Kép
Sajnos, sajnos munka után, fél hatra értem a hatig nyitva tartó helyszínre, ahol meglepetésemre a múzeum emeleti szintjén közel 20 borász kóstoltatta jobbnál jobb borait. A borvidék renoméját visszaállítandó, a szervezők elsősorban családi pincészeteket hívtak meg az első alkalommal megrendezett Kunsági Fesztiválra. Félórás futamom alatt próbáltam minél több kiállítóval elbeszélgetni - és persze megkóstolni alkotásaikat. Nehéz feladat volt, íme a helyzetjelentés, hiányosan, de élményekben gazdagon a 30 percbe sűrített nagykóstolás után: -Kincsem Pince, Tápiószentmárton - Chardonnay (2007?) : pipa, pipa, pipa, reduktív kellem, friss zamatok. Kincsem ló is innen származik, nem csak a zamatos bor. Sok sikert az új telepítésekhez! -Molnár és Társa Családi Borászat, Cegléd : A Ceglédbercelből származó szőlőkből hatféle bor készül, ebből nekem a 2007-es Rajnai Rizling hez volt szerencsém. Habár a technológia levegőtől elzárt, azt gondoltam volna, hogy ászokhordót látott ez a bor. Először gyü

Walter Gyula - Csomorika 2007, Pécsvárad

Kép
A kétes ízléssel megáldott címke magyarul és németül hirdeti a fura fajta Hungarikum mivoltát. A bor olyan, amilyen a fajta: furcsa, a szó jó- és rossz értelme között valahol félúton. Mellbevágó illatok, állatias mirigyek, de nem hibás, az érdekesség és a kellemetlenség határán balanszíroz. Dúsan szénsavas, gyöngyözőnek is elmenne. Az íze leírhatatlan, egyedi, soha nem érzett savanykás csudavalami. Érdekes szerzet.

Szegzárdi Dúzsi Tamás 2006-os évjáratú Kadarka bora

Kép
Néhány nappal ezelőtt magyaros ételhez próbáltam valami ízig-vérig magyart, fűszereset és nem túl nehezet találni. Nem vagyok biztos benne, hogy a paprikás krumplihoz ez volt a legjobb választás, de a bor önmagában kitűnő volt. Kissé áttetsző, egészen könnyű testű, ugyanakkor nemes beltartalmú, fahordóban csillapodott remek. Ízlésem fejlődési ívében mostanában a laza szerkezetű vörösek nyújtják a felfedezés örömét, ebben a borban a nagy-könnyű világ fenoménja testesül meg. Az estére "Szegzárdi Dúzsi Tamás 2006-os évjáratú Kadarka bora" feltette a koronát, felejthetetlen élményt nyújtott.

Ócsai kiruccanás

Kép
A hétvégére hirdetett VIII. Orbán-napi Borfesztivál és Borverseny t megelőzően terepszemlét tartottunk az általunk két éve felfedezett borvidéken. Ez a történelmi "terroir" a Duna-melléki borvidék része - volt a '70-es '80-as évekig, amíg a téesz el nem adta, fel nem szántotta az ősi szőlőültetvényeket. Azóta szinte csak a helyi, háztáji kiskertekben terem a szőlő és a bor, de az elmúlt néhány évben, műkedvelő- és szabadidőborászok kezdik átvenni a stafétabotot, akik az ország különböző vidékeiről hozzák az alapanyagot. Én meg itten beletúrkálok az ember bejegyzésébe: ha már rögzítettük az ócsai kirándulást, akkor képekkel is támasszuk alá, hogy érdemes felfedezni ezeket a pincéket! Szerencsénk volt egy helyi termelő helyi borait kóstolni. Az ízelítő alapján jórészt reduktív technológiára gyanakszunk, abból kiindulva, hogy az évjárathoz képest az illatok és a gyümölcsök uralkodnak. A 2004-es Irsaiját csak érintettük (hadd jegyezzem meg, hogy meghökkentően illatos és f

Tiffán's Villányi Immortal Cuvée 2006

Kép
Zen kérte, hogy elevenítsük fel egy "halhatatlan" élményét néhány év távlatából. Engedtem az erőszaknak. Két este, vacsorához fogyott el a nevezetes veres. Első este: egyben, zöldségekkel körítve sült pecsenyekacsa; másodszorra: itthon kelesztett lepénytészta olasz módra rakva. Nem tudom az összetételét, nem derült ki a palackról. Úgy tűnik, hogy van benne a gyümölcsös és a csersavasabb fajtákból is. Kétségtelen, hogy a harmadik meghatározó eleme a hordó. Ez viszont olyan összefüggésben, hogy nem akar sem takarni, sem valamilyen határozott ízt pluszban hozzáadni. Szerintem nagyon szép a fa jelenléte, az a képzetem támadt, hogy a megjelölt egy év alatt szépen egalizálta (!) a fajtákat. Szép, selymes, lágy illatok és ízek - az ilyen borra mondják, hogy kerek tanninok (?). Nem igényel nagy harapást, igazán kellemes csemege, nagyon jó kortyolgatni. A második este - talán a étel különbözősége és az eltelt idő miatt is - mondjuk 90%-os volt. Nekem még valami vajasság is feltűnt, am

Izsáki Arany Sárfehér 2006

Kép
Kértem egy pillekönnyű fehéret vacsorához. Milyen is legyen... mondjuk alföldi! A szabadszállási Birkás Pincészet től, az Alföld történelminek is mondható, jellegzetes fajtáját palackozta nekünk Menyhért, a névadó. Érdekes, hogy DHC megjelölésű ez a bor, ami azt kell, hogy jelentse, védett eredetű, regisztrált minőségű területről és eljárással készült. Ráadásul dűlőszelektált (Gedeon - van' ki e dűlőt nem ismeri?)! Még az is ráfért a palackra, külön plecsnire, hogy 2006-ban Bács-Kiskun megye bora volt. Na, lássuk mit mutat az elegáns bemutatkozást követően a palackból kiszabadulva: halványsárga szín, szép fényes. Üde illat, bizonyára "full" reduktív bor. A szájban könnyen siklik, hamar lecsúszik, úgymond jó ivású. Hirtelen zöldes zamatok, aztán gyors lecsengés. Jó kis nyárra való savanyúbor, enyhe, hamar elenyésző savakkal. Zenina szerint savanyú, ellenben jellegtelen. A kereskedő szerint sós. Én ezt nem tudom megerősíteni. Örvendetes, hogy a sárba tiport homoki hagyomány

Szászi Cabernet Sauvignon 2006

Kép
Francia-magyar családi sajtkóstolónkat színmagyar vidéken termett ehte-francia fajta kísérte. Az egyedi társítás figyelemre méltó eredménnyel járt: ez a CS minden paraméterében erős: komoly alkohol, zabolázatlan tanninok, nem kevés maradékcukor, egyértelmű fajtajelleg, minerális extraktok. Mindezek a jellemzők önmagukban csodálatosak, de szerintem még némi hordó, netán (szentségtörés ez?) barrique, vagy ha más nem, egy kis palackos érlelés elkelne neki, hogy összesimuljanak az individualista szemléletű vad karakterek. De meglehet, hogy butaságot írtam, nem biztos, hogy uniformizálni kell a bort: ez így, ahogy van egyedi, különleges.

Hárságyi Chardonnay 2006

Kép
Visszakóstoltuk Palkonya után. Nagyon megérte! Igaz, hogy már vagy két hete történt, de azóta is elevenen él az élmény. A hordós érlelés és a fajta jellemzői teszik naggyá, viszont megvan benne az a gyümölcsös finomság, amely a korty elején színesíti az összhatást. Aki arra jár, mindenképpen próbáljon bejutni egy kóstolóra (és hozzon nekünk is!), mert a 2008-as OP is palackozásra kerülhetett március óta.