Mezey-Mayer-Dula 2003-ban

A múlt hétvégi nyári melegben egy frissítő Wunderlich Olaszrizling 2008-cal indultunk. Jól esett, hogy nem a "hatalmas", ásványos rizlingek közül való, hanem egy könnyen csúszó villányi fehér, nyomokban szénsavas, jó értelemben vett ivóbort kaptunk. 4 éve, maga a gazda bevallása szerint is ilyennek készítette.

A főfogás a nevezett pincészet két tétele volt. Néhány hete vártak már a palackok, a pinot-hoz kedves emlékek fűznek mindannyiunkat, ezért választottuk mellé a testvérei közül a frankost. Részben megkaptuk amit vártunk, mindkét tétel hasonló élményt nyújtott, amely azonban nem hozta a néhány évvel ezelőtti lehengerlő eredményt. Mindkettő határozott csersavakkal és erős hordóhasználattal áll a lábán, de kiveszni érzik a hajdani tűz, amely a stílusukat adta. Meglehetősen hasonlónak tűnt mindkettő, holott dűlőszelektált fajtaborok, ezért gondoljuk, hogy kezd eljárni az idő felettük. Az egyiknek volt egy meglehetősen markáns, jellegzetes illata és íze, amelyet és a marcipánnal hoztam összefüggésbe - nem az édes változatára gondolok.