Egri paella
Egy augusztusi kiruccanás alkalmával próbáltunk rögtönözni, hová is lehetne 2 nappal korábban bejelentkezni borkóstolóra. Volt néhány jelöltünk, végül Simon Józsefnél kötöttünk ki a Nagykőporos pincesoron. Előképünk már volt a honlapon is közhírré tett 8-10 órás kóstolóról, hiszen közel 5 évvel ezelőtt, a társaság egri túráján a kisgyermekkel nem rendelkező többségnek volt szerencséje egy fél napot eltölteni ugyanitt.
A délután 4 órai érkezésünket egy hirtelen zápor kísérte, amitől még fülledtebbé vált az addig is nehéz nyári levegő, tehát jól esett a rövid várakozás alatt egy kis hideg ásványvíz és a pince hűse. Mire a gazda is megérkezett talán túl is hűltünk ahhoz, hogy akkor már a frissen melegített bárányhússal készített paella essen jól - bocsássa meg minden borivó, de ez volt az este egyik csúcspontja.
Közben elindult a palackozott borok sora is. A vacsora közben egymás után jöttek a különböző fajták és évjáratok, minket pedig annyira lekötöttek a kulináris gyönyörök, a házigazda néhol mulatságos, néhol tanulságos, néhol megdöbbentő történetei (még akkor is, ha nem mindenben értettünk egyet), hogy sajnos nem is jegyzeteltünk, így a borok részletes leírásával nem szolgálhatok. Az bizonyos, hogy mindegyik tétel érdekes volt, és természetesen voltak igazán kiemelkedő darabjai is a sornak. A palackozott bemutató közben (fehér hordóminták), majd a sor végén következő vörös hordómintákon keresztül megismerhettük a borász elképzelését az egri szőlőben rejlő lehetőségekről, az élő anyaghoz való viszonyáról, az évjáratok közötti jelentős különbségekről.
Végül este 10 óra felé, amikor már otthon is hiányolták kedves vendéglátónkat, még hazáig fuvaroztak minket a szállodába. Nagyon jól éreztük magunkat, finom borok kísérték az egész estét és a kivétel nélkül házi étkeket - az egytálétel után még kolbász, szalámi, többféle sajt is termett az asztalon. Mindösszesen több, mint 20 tételt kóstoltunk, ebből 11 volt palackozott, és minimum 10 hordóminta. Manapság nem semmi, hogy két érdeklődő kedvéért is hajlandó valaki egy egész délutánt és estét áldozni. Ezúton is köszönjük Simon József elhivatottságát!
A délután 4 órai érkezésünket egy hirtelen zápor kísérte, amitől még fülledtebbé vált az addig is nehéz nyári levegő, tehát jól esett a rövid várakozás alatt egy kis hideg ásványvíz és a pince hűse. Mire a gazda is megérkezett talán túl is hűltünk ahhoz, hogy akkor már a frissen melegített bárányhússal készített paella essen jól - bocsássa meg minden borivó, de ez volt az este egyik csúcspontja.
Közben elindult a palackozott borok sora is. A vacsora közben egymás után jöttek a különböző fajták és évjáratok, minket pedig annyira lekötöttek a kulináris gyönyörök, a házigazda néhol mulatságos, néhol tanulságos, néhol megdöbbentő történetei (még akkor is, ha nem mindenben értettünk egyet), hogy sajnos nem is jegyzeteltünk, így a borok részletes leírásával nem szolgálhatok. Az bizonyos, hogy mindegyik tétel érdekes volt, és természetesen voltak igazán kiemelkedő darabjai is a sornak. A palackozott bemutató közben (fehér hordóminták), majd a sor végén következő vörös hordómintákon keresztül megismerhettük a borász elképzelését az egri szőlőben rejlő lehetőségekről, az élő anyaghoz való viszonyáról, az évjáratok közötti jelentős különbségekről.
Végül este 10 óra felé, amikor már otthon is hiányolták kedves vendéglátónkat, még hazáig fuvaroztak minket a szállodába. Nagyon jól éreztük magunkat, finom borok kísérték az egész estét és a kivétel nélkül házi étkeket - az egytálétel után még kolbász, szalámi, többféle sajt is termett az asztalon. Mindösszesen több, mint 20 tételt kóstoltunk, ebből 11 volt palackozott, és minimum 10 hordóminta. Manapság nem semmi, hogy két érdeklődő kedvéért is hajlandó valaki egy egész délutánt és estét áldozni. Ezúton is köszönjük Simon József elhivatottságát!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése