Összehasonlításnak indult (két egri, fehér, több összetevős házasítás), de hamar világossá vált, hogy annyira más szándékkal készült a két bor, hogy inkább csak, mint egymás öblítői szerepelhettek. Így viszont jól funkcionáltak, mert nem adtak egy percekig el nem tüntethető szájízt, ezért minden korty egy újrafelfedezés lehetett. Simon József boránál az év csak tipp – megalapozott, de csak tipp - , mert, mint a Gyula által már kóstolt vörösnél, itt sincsen évjárat feltüntetve. Van ugyan rajta egy kiegészítő, „végtelenített” („r újbor újbor újbor újbo”) címke, amely azt közli velünk, hogy ez itt friss, de láthattunk már hasonló felirattal kétéves terméket is a boltok polcain. Persze a bor értékéből ez a baki nem von le semennyit. A St. Andrea házasításnak is van egyébként vörös megfelelője (a minap láttam egy kirakatban), muszáj lesz azt is megkóstolni! További hasonlóságok: mindkettő tartalmaz leánykát is, aminek aligha van jelentősége, de azért király, vagyis pont nem az. Vicces,...
