Kis rizling-tan

Négy rizling nevű szőlő ismertetése következik. Ez kicsit túlmutat a blog elsődleges célján, azaz a borkóstolásaink leírásán, de megszavaztuk, hogy egy kis okosságnak is helye vagyon. Na hogy aszongya:

Rajnai Rizling

Az egész világon a rizling név a Rajnai rizlinget jelenti, csak Magyarországon jelenti az Olaszrizlinget. Utóbbit külföldön valamely melléknév odabiggyesztésével pl. Welschriesling különböztetik meg, épp úgy, ahogy nálunk az előzőhöz kell kimondani a rajnai jelzőt. Amely meglepő módon, nevét is származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, s csak névrokonságot
mutat az Olaszrizlinggel. A Chardonnay után a világ második legismertebb fehér szőlőfajtája, ám azzal ellentétben, előfordulása gyakoribb Európában, illetve annak északi bortermő vidékein, mint a föld többi részén. A legjobb rizlingborokat Németországban az Elzász-vidéken, a Rajna, a Mosel, a Saar és a Ruwer, valamint a Nahe és néhány helyen a Majna mentén, valamint Ausztriában (Wachau, Krems völgyében) termelik. Talán a világ legjobb és legértékesebb fehérszőlőfajtája, még ha ezt nem is ismerik el mindenhol. Nagyon érzékeny mind a klíma, mind a termőhely sajátságaira. Lokálpatrióta fajta, nem jó Európából kimozdítani. Az új-zélandi rizling igen száraz, Ausztráliában ellenben a "Rhine Riesling"-nek nevezett bor nehéz.

Hazánkban a Badacsonyban és a móri borvidéken hozza legjobb formáját, de megtalálható még a Hajós-Bajai, Etyek-Budai, Balatonfüred-Csopaki és Somlói borvidéken is. Az Alföldön kiváló fagytűrése és savmegtartó képessége miatt terjed. (Forrás: Nyakas Pincészet honlapja)

Müller Thurgau (Rizlingszilváni)

Németországból származó szőlőfajta, melyet hazánkban Rizlingszilváni néven ismernek. Hermann Müller-Thurgau állította elő a Geisenheimben a Rajnai rizling és Zöld szilváni (újabb vizsgálatok szerint a Chasselas, azaz Saszla) keresztezésével.
 A Müller-Thurgau egészen az utóbbi évekig a legelterjedtebb német szőlőfajtának számított, időközben azonban a rizling ismét háttérbe szorította. Rizlingszilvániként Ausztriában és Kelet-Svájcban is sok helyütt termesztik.
Németország után Magyarországon termesztik a legnagyobb felületen, majd Ausztriában és Szlovákiában. A rizlingszilváni fontos alkotója az olcsó német liebfraumilch tömegboroknak. Híres rizlingszilváni borokat a német Mosel régióban és az olasz Alto-Adigében termelnek, olyan ültetvényeken, amelyeknek hozamát ritkítással visszafogják és így a szőlőben több ízanyag halmozódik fel. Hazánkban a Mátraaljai, Balatonfüred-Csopaki, Móri, Ászár-Neszmélyi és a Balatonmelléke borvidéken jellemző, de ezeken kívül is kedvelt a fajta. (Forrás: Nyakas Pincészet honlapja)

Olaszrizling

Pontos származása a mai napig nem tisztázott, valószínűleg Franciaország déli része, bár Olaszország is felmerült, mint lehetséges származási hely. Későn érő, karakteres bort adó fajta. Ma az olaszrizling a legnagyobb területen termesztett fehér szőlőfajta Magyarországon. Számos kiskertben, családi pincészetben is megtaláljuk összes borvidékünkön, kivéve Tokaj-Hegyalját. Területe jelenleg mintegy 6000 hektár, ebből a legnagyobb ültetvényeket Badacsony, Balatonfüred, Csopak és a Balaton-felvidék mondhatja magáénak, egyenként, több mint 700 hektáros darabokat. Különösen jól érzi magát a vulkanikus talajokon, az ásványi anyagokat jól hasznosítja. Magasabb mésztartalmú területeken is érdemes termeszteni. Ilyenkor savkészlete
üdévé, könnyeddé teszi; akár pezsgő alapbor is készíthető belőle, bár e tulajdonságát hazai borászaink eddig nem nagyon használták ki.

Ha lehetne borszőlő etalont kitalálni, az bizonyosan az olaszrizling lenne. Fürtje kicsi, tömött, érett sárgás bogyói gusztusosak és ízletesek, héja vékony, a héjban érezhető a cserzőanyag, leve bőséges. Teljes érésben savai erőteljesek, de finomak, gerincesek és elegánsak. Éretlenül viszont a borvidéktől függetlenül durvák, harapósak. Bora jó esetben tökéletes egyensúlyt tud felmutatni. Cukorgyűjtő képessége is átlag feletti. Íze száraz iskolázásban fanyarkás: ezért igazi férfias bornak tartják. Hajlamos az aszúsodásra is. A badacsonyi aszút szinte kizárólag ez a fajta adta. Gyakran mutat keserűmandulára emlékeztető illat- és ízjegyeket, különösen a Balaton-felvidéken. A késői szüretet meghálálja. Ízeit a hosszabb fahordós érlelés nemessé teszi, érdemes
rá időt szánni. Mátraalján és a Bükkalján (Egerszólát körzetében) könnyedebb és virágosabb illat- és ízkaraktert mutató bor születik belőle. Legszebb magyarországi képviselőivel a Balaton-felvidéki vulkánokon, Csopakon és Somlón találkozunk. Itt született bora hosszú életű, jó esetben ez akár 15-20 évet is jelenthet. A rajnai rizling mellett sokan lenézik a fajtát, de a magyarországi példák rendre rácáfolnak a lekicsinylő véleményekre. (Forrás: visitbalaton.hu)

Bánáti rizling

(Kreaca) A név arra utal, hogy tőlünk délebbről származik, valószínűleg bánáti eredetű. A természetes fajtarendszerezés szerint a balkáni változatcsoportba sorolható. A Mátraaljai borvidéken évtizedekkel ezelőtt igen kedvelt fajtának számított. Levele erősen tagolt, felső oldalöblei mélyek, szélesek, egyenes alapúak, gyakorta háromszög alakúak, záródók. A legkönnyebben felismerhető fajták egyike. Termőképessége közepes (máshol azt írják bőven terem), fürtje közepes, bogyói nagyok. A bogyóhéj középvastag, könnyen szakadó. Tipikus generatív jellegű fajta (azaz fürtre nő, ellentétben a vegetatív növekedésűekkel, amelyek hajtásra nőnek, amelynek tőkéi könnyen legyengülhetnek. Október elején, közepén szüretelhető. Kissé rothad, fagyérzékeny. Mustjának cukor- és savtartalma közepes. A bor illat- és ízanyagtartalma csekély. Bora többnyire lágy. Nem rothad, bora jó asztali bor. Ma már csak házi kerti jelentősége van. (Forrás: kislexikon.hu, metapedia.hu és boraszat.hu)

Ez utóbbiról nagyon szűkös az információ. Én úgy értelmezem, hogy a néven kívül a fentiekkel semmilyen rokonságban nem áll, de ugye ez nem derül ki pontosan. Tud valaki pontos felvilágosítást adni? És meg kell emlékeznünk a fenti leírásnak ellentmondó illatos és savas, igen emlékezetes Neumann féle villánykövesdi bánáti rizlingről.