Pannonhalmi Rosé 2008

Lám-lám, miért is érdemes blogot írni: az imént érkezett Fábián kommentje előző írásomra, amelyből kiderült, hogy jelen bejegyzés tárgya már óbornak tekinthető, ugyanis nemcsak Vargáék sietnek a szomjas közönség kora őszi kiszolgálására, hanem Pécsett is akad versenytárs Lisiczáék primőr rozéja "személyében". Köszönjük az információt! Azért kíváncsi vagyok, ki, mikorra datálja a megjelenést.

Egy szó mint száz, a kereskedők nagytakarítási hajlandóságának eredményeképpen, (mint utóbb kiderült, kicsit megkésve) jutott el hozzánk a nevezett tétel. Bővebbet majd talán holnap, amikor vélhetően kiürül a palack, addig a hűtőben, vákuum alatt vár ránk. Elöljáróban csak annyit, hogy a bontás napján savanykásnak találtuk (ez nekem tetszett) és kissé talán már a változó kor semlegesítő hatásai is érezhetőek.

Szerda, harmadnap. Ma csak egy pohárral fogyott, de meggyőzőbb volt, mint a hétfői. Nem tudom, frissen palackozva milyen lehetett, de most már biztos nem a gyümölcsei fogtak meg, hanem valami más, kellemesen harmonikus és karakteres ízvilág. Ilyesmi rozét kóstoltunk már olyan borász(ok)tól, aki(k) szándékosan nem a "kontyalávaló" stílust követik. A hátcimkén egyébként az áll, hogy a Tavaszó-dűlőből származik, pinot noir és merlot házasítása.

Ötödik napra megöregedett, hiába a levegőtől elzárt, hűtőben tárolás.