mátrahilltop

Két alulról-a-második-polcos sauvignon blanc-t kóstoltunk össze némi- és néhány napos átfedéssel. Először a Hilltop (HT) '10-es SB-ja került haza, mert még nem próbáltuk az arany sorozatot. A korábbi kampány, de a kóstolás alapján is úgy tűnik, ez a neszmélyi oroszlán beetető szériája. Jól csinálják. Aztán amikor megláttam ugyanazt a fajtát, ugyanabból az évből, hasonló árszegmensben, ráadásul az idén aktuális mátrai vidékről, nem is volt kérdés, hogy a Mátra Hill (MH) helye megvan az előző mellett. Kicsit tartottam a kategóriától, mert ezen a szinten nem vár csodát az ember.

Mindkettő csavarzáras, ebben is hasonlóak. Ez nem is meglepő, sőt, mostanában egyre inkább kedvelem ezt a csomagolást, amely a kétségkívül reduktív, hamar elfogyasztandó boroknál nyugodtan alkalmazható. Mindkettőn jöttek a fajta savanykás jegyei, de a HT élesebben, markánsabban hozta. A MH-nek több idő kellett, hogy jobban megmutassa magát, kellett neki az az idő, amelyet másnapig töltött félben a hűtőben. Ezzel ellentétben a HT bontás után azonnal ütött, friss, ropogós, telt érzetet keltve (ezért a fenti beetető megállapítás). A MH visszahúzódottsága első nap kételyeket, de szerencsére másnap elismerést is keltett illatával és zamataival. Mindkét tétel kissé túlmutatott a 700-900-as kategóriában elvárt minőségen, mert a savak mellett a korty tartalmas, kerek volt. Nekem a HT jobban tetszett, már csak azért is, mert olcsóbban, egyértelműbb, karakteresebb bort kaptam.