Liszt és Szekszárd

Tegnap vacsorához pukkant egy '9-es CS a Liszt Pincészettől. Eredetileg nem is akartam megírni - bár egyáltalán nem volt rossz az 1000 alatti kategóriában -, de aztán az idén kikerülhetetlen aktualitás sarkallt az alábbi tények publikálására. A borbarátok persze tudják az alapvető szakmai összefüggéseket, de talán nem árt rávilágítani a művelődéstörténeti vonatkozásokra sem.

Szekszárdi vonatkozású zeneművek

Liszt Ferenc: VIII. magyar rapszódia
A mű első megfogalmazását a szerző 1846-ban Szekszárdon vetette papírra.

Liszt Ferenc: Szekszárdi Mise
A szekszárdi Újvárosi katolikus templom felszentelése 1868. szeptember 25-én történt. Erre az alkalomra komponált volna Liszt Ferenc egy férfikari misét, azonban a mű nem készült el erre az időpontra. Két évvel később a templomszentelés évfordulóján már komolyan elő akarták adni, a budai ének és zeneakadémia férfikara be is tanulta a művet, 1870. szeptember 23-án a főpróba is megtörtént a budai vártemplomban. Ezúttal a világpolitika szólt bele, ugyanis az Olaszország nemzeti egységéért harcoló csapatok éppen ezekben a napokban döntő győzelmet arattak. Ennek következtében az egyházi állam elvesztette létjogosultságát. Ilyen körülmények között nem tartották illendőnek egy egyházi örömünnep megtartását. A misét végül is 1872-ben Jénában mutatták be. A szekszárdi bemutatóra 1978-ban került sor, a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportjának kezdeményezésére.

Forrás: terrasoft

Megjegyzések