Mátrai tanulmányút - 4. nap

Az utolsó borász, akihez már hazafelé mentünkbe mentünk be, Maróti Attila, Gyöngyösön.

Nem sokon múlt, hogy kihagyjuk őt, mert valószínűleg összekevert minket egy másik társasággal, és elsőre nem emlékezett hogy bejelentkeztünk hozzá. Ráadásul gondolatban én már a Jóreménység foka felé hajóztam, így a többiek elhivatottsága, és tudásszomja feltétlenül kellett ahhoz, hogy találkozzunk vele, és megismerjük. Megérte.

Nagy területen gazdálkodó emberről van szó, aki jelentős mennyiségű szőlőt ad el, de a termés bizonyos részével szívesen eljátszadozik. Teszi ezt ráadásul igen ügyesen. A Sár-hegyen termel, ami szerinte kitűnő adottságú, hordóban erjeszt, fajélesztőt nem használ. Gyakori nála (is) a késői szüretelés, a borokban a maradék cukor. A kóstoltakat mind rendben lévőnek, kereknek, kiegyensúlyozottnak találtuk. Ezek voltak: olaszrizling '10., hárslevelű '7., félédes olaszrizling '9., félédes hárslevelű '6. és kékfrankos 2009-ből.