Vincze-látogatás
Nem Egerben, hanem itthon. Ezeket kóstoltuk első körben, de tervezzük a termékcsalád további tagjait is próbára tenni.
1. rész:
A rózsapinó osztatlan sikert aratott, könnyű, szénsavas, zamatos, de nem megy el parfümi távolságokba, sokkal inkább marad karakteres, gerinces jó ivású árnyalattal egyensúlyban. Mindenki szomjazott a nagy nyári melegben, alig bírtuk visszatartani magunkat, hogy 2-3 pohárral gyorsan le ne gurítsunk. Ismét visszautalva a '08-as rozékhoz: erősen az élmezőnyben végzett az egri nedű.
A két vörös már nem volt ilyen egyértelmű. A pinot noir adta magát következőként, de nem sok jellegzetes emlék maradt bennem múlt péntek óta. Úgy rémlik, hogy áttetsző színe és némi fás-édeskés illata emlékeztetett a szőlő eredetére, de vakon lehet, hogy nem találtam volna el.
A bikavér is hasonló képzeteket keltett, bár annak ellenére, hogy a jellegéből fakadóan kevésbé lehet általánosítani a mérték-rendeket, mégis közelebb állt a palackon olvasható cimke az üvegben lévő borhoz, mint társa. Megvolt benne a (nem ismert összetételű) házasítás izgalma ízben és illatban is, de nekem (G) kicsit sűrűbb, testesebb kellett volna legyen, hogy
megdícsérhessem.
UI: <- Némi fogalomzavarral élve felidézném, hogy előtte lecsúszott még az előző napról maradt Frittmann Kékfrankos harmadik harmada, amely viszont kétségtelenül beváltja a hozzá fűzött reményeket. Reduktív (?) vörös, a szőlő gyümölcsös örökségével, jó értelemben vett súlytalan (t.i. alföldi), de meglévő savaival.
VALAKI-VALAMI KIEGÉSZÍTÉS, HELYREIGAZÍTÁS?
1. rész:
A rózsapinó osztatlan sikert aratott, könnyű, szénsavas, zamatos, de nem megy el parfümi távolságokba, sokkal inkább marad karakteres, gerinces jó ivású árnyalattal egyensúlyban. Mindenki szomjazott a nagy nyári melegben, alig bírtuk visszatartani magunkat, hogy 2-3 pohárral gyorsan le ne gurítsunk. Ismét visszautalva a '08-as rozékhoz: erősen az élmezőnyben végzett az egri nedű.
A két vörös már nem volt ilyen egyértelmű. A pinot noir adta magát következőként, de nem sok jellegzetes emlék maradt bennem múlt péntek óta. Úgy rémlik, hogy áttetsző színe és némi fás-édeskés illata emlékeztetett a szőlő eredetére, de vakon lehet, hogy nem találtam volna el.
A bikavér is hasonló képzeteket keltett, bár annak ellenére, hogy a jellegéből fakadóan kevésbé lehet általánosítani a mérték-rendeket, mégis közelebb állt a palackon olvasható cimke az üvegben lévő borhoz, mint társa. Megvolt benne a (nem ismert összetételű) házasítás izgalma ízben és illatban is, de nekem (G) kicsit sűrűbb, testesebb kellett volna legyen, hogy
megdícsérhessem.UI: <- Némi fogalomzavarral élve felidézném, hogy előtte lecsúszott még az előző napról maradt Frittmann Kékfrankos harmadik harmada, amely viszont kétségtelenül beváltja a hozzá fűzött reményeket. Reduktív (?) vörös, a szőlő gyümölcsös örökségével, jó értelemben vett súlytalan (t.i. alföldi), de meglévő savaival.
VALAKI-VALAMI KIEGÉSZÍTÉS, HELYREIGAZÍTÁS?
Halihó!
VálaszTörlésSzerintem a Frittmann nem reduktív kékfrankos. A '06-os és a '07-es is hordós, amennyiben a selection szériából ittad.
Mindkettő könnyebb vörös, a '06-os kicsit savasabb.