Pótszilveszter-féleség

Tegnap tartottunk Sándorral egy rögtönzött utó-, bár korábban elő-re tervezett szilveszterecskét. Ami jelen közegben a lényeg, ezt a két bort fogyasztottuk:

Szóláti Olaszrizling 2006

Ezt a bort az utóbbi idők rizling-érdeklődése tette számomra még érdekesebbé. Elegáns megjelenés jellemzi a palackot, a ráragasztott plecsni tanúsága szerint Lóska Zoltán bora aranyérmes volt 2008-ban egy termőhelyi nemzetközi olaszrizlingversenyen. Teljes joggal.

A pohárban, illata alapján nem tagadhatja le fajta-származását, kiegyensúlyozott aromájában nem érződik a barrikolás. Színe nem túl élénk, viszont annál fényesebb. Az íze olyan nemes egyszerűséggel hozza az elvártakat, hogy az már igazán szép. Úgy tűnik, nagyon gondos és mértékarányos kezek gondozták úgy a tőkén, mint érleléskor. Itt lép színre a tölgyfahordó, de még ez a karakter is az előbbiekben említett arányérzékkel, lehelletnyi bukéval járul hozzá a teljes élményhez.

Ha valaki netán tudná, hogy hol lehet hozzájutni, szívesen veszem (értheted: vásárolom), és előre is köszönöm az információt!

Vayi tokaji cuvée 2007

Ezt a márkanevet néhány éve Sándor jóvoltából ismertem meg, s most ismét általa jutottam a kóstolásához. Bemutatása címszavakban:

Színe: halványsárga - szokatlan egy ilyen jellegű bortól
Állaga: olajos - a színe ellenére vastag karimájú
Illata: terroir - tipikus Hegyalja, avagy kései szüret
Íze: essenciálisan ;-) édes - van akinek ez nem sok? (vannak tippjeim)