Magnum Rapid

Az ELTE Kongresszusi Központ Gömb Aulájában megrendezett Borjour Magnumról nyilvánvalóan vidám hangulatban, mégis kissé vegyes érzésekkel jöttem el szombat este. Tetszett, hogy sok borász kint volt, nem mindenki a hosztesszeket küldte, és a látogatók számát pont jól hangolták a szervezők, oda lehetett férni, eszmét lehetett cserélni a kiállítókkal. Problémát jelentett viszont, hogy a bemutatkozó borászok számához képest nagyon kevés idő állt rendelkezésünkre (16:00 - 21:30), lehetetlenség lett volna még rohanva is meglátogatni mindenkit, akit szerettünk volna. A másik furcsaság, hogy pincénként általában csak három bor közül lehetett válogatni, így a szortiment korántsem volt teljes, ráadásul sokan a középkategóriás boraikkal készültek. Fájdalmunkat enyhítette az 500 Ft-ért vsárolható bornotesz, amely egy nagyszerű találmány: felsorolták benne az összes jelenlévő mindhárom borát néhány alap paraméterrel együtt, a standok számozása alapján pedig könnyen ki lehetett keresni a megfelelő oldalt, ahová a mellékelt ceruzával bevéshettük a jegyzeteinket. A borászok egyébként egytől egyig kedvesek és közvetlenek voltak, a kóstolási jegyzeteimből pedig kiviláglik, hogy rengeteg ragyogó bort tudtunk megkóstolni:

Számomra az egyik legnagyobb élményt Pók Tamás Síkhegy leánykája jelentette, amely a borász többi tételéhez hasonlóan alacsony (25 mázsa/ha) terheléssel termelt, kétszer (7-10 napos eltéréssel) szüretelt szőlőből kizárólag fahordós, finomseprős érleléssel készült, melynek révén rendkívül koncentrált és összetett ritkaságot fedezhettünk fel. A 2009-es Nagy-Eged kékfrankos hasonló élmény volt, érett gyümölcsökkel tűzdelt komoly koncentrátum, amelyben a fajta könnyed jegyei mégis jelen vannak a terület jellegzetes ízvilágával megspékelve.

A Gajdos pincénél bio borok teremnek, sajnos a kóstolt kékfrankos által nem sikerült teljesen megértenem a birtok koncepcióját. Félreértés ne essék, a bioval semmi bajom, a bor amúgy is a természet ajándéka, de pl. a hordó kénezéséről szerintem nem kellene lemondani, mert a végén még illós lesz a bor.

Gál Tibor pincészeténél éppen csak megálltunk, érdemes volt, a Síkhegy pinot édeskés-füves-sherrys zamatokkal kápráztatott el.

St Andreáéknál is pinot noir került terítékre, a nyitott kádban 21-25 napig erjesztett, kézi csömöszöléssel történő feldolgozás eredményeként közepesen testes, zöldes jegyekbe hajló bor készült.

Kovács Nimródnál a 2007-es nagyra hangolt kékfrankos és a könnyű, tipikus lekváros pinot mellett még pár palacknyi furmint is előkerült mutatóba, ahol a harmadrészt aszúsodott szőlő citrusosságát a fahordó teszi nagyszerű eleggyé. Összességében csodás, fajtakarakteres borokat kóstoltunk nála.

Az Etyeki Kúriától érdekelt volna a díjnyertes rozéjuk és a pinot noirjuk, amelyről ódákat zengek évről évre, de sajnos egyiket sem hozták el.  

Rókusfalvyék illatos, fajtás, üde sauvignon blanc-t töltöttek, amelynek a 6 g/l cukrát én nehezen tudtam feldolgozni.

Losonci Bálint pusztán két fehérrel készült, amelyet a sok vörös után már nem annyira tudtam értékelni. A Tőkésekre amúgy is későn találtam rá, Szecskő Tamásnak akkorra már elfogyott a bora (muszáj megjegyeznem, hogy amikor nála voltunk Gyöngyöspatán, akkor pedig épp bekénezte a borait, ezért ott is kishíján szomjan maradtunk), Karner Gábor, aki miatt jóformán az egész rendezvényre elmentem, már ott sem volt. Ezek nem feltétlenül az ő hibájuk, a már említett időkorlát nem tett jót a bemutatkozásuknak. Így jártunk.

Ha már a Mátránál tartunk, nagy örömmel töltött el, hogy Csernyik István is kint volt, hosszasan beszélgettünk többek között a gyöngyöstarjáni borászok összefogásáról, közös fellépésük egyik gyümölcse például, hogy öten is eljöttek közülük a rendezvényre. István borai egyébként töretlenül szépek, csak így tovább!

Valakit fiatal lányok tömege vett körül, kíváncsiságból átküzdöttük magunkat a hölgykoszorún, ahol Miklóscsabit találtuk. Szólt is felénk hetykén a sztár: "Uraim, egy kis pezsit?" - és a pezsi bizony nagyon jól esett: könnyed, hideg, felfrissítette a megfáradt vándort. Egyébként zöldveltelini volt.

Említésre méltóak voltak még Merfelsz Gábor testes vörösei, amelyek kóstolása közben kedvenc kémia tanárunkba is belebotlottunk, aki rávilágított a paprikás bukéanyag jellegzetes illatára a cabernet sauvignonban, szerencsére a vegyület képletét ezúttal nem kérdezte ki.

Bősz Adriánnal kellemesen elbeszélgettünk a szakma szépségeiről, közben könnyen csúszott le a torkunkon a Még egy bor újratöltve 2008-ból. Szerettük a gazdát és a remek borait is.

Bott Frigyes pincészeténél egy 2011-es rajnai rizling hordóminta került elő: nincs még egyben, de nagyon ígéretes!

A szívünk csücske Breitenbach pince ezúttal is megnyerő volt, igaz, a Halas a tannintól feketéllő szánkban nem ütött akkorát, mint rendesen kóstolva.

A bodrogkeresztúri Füleky pincénél érdekes személy kóstoltatott egy érdekes bort. '09-es volt és száraz, én reduktívat kiáltottam, ami meglepő technológia a fajta tekintetében. Kiderült, csak félig az, fele hordóban érett.

Légies tételeket kóstoltunk még a tállyai Szent Benedek pincénél a rendkívül kedves borász társaságában, és Mád sem maradt ki Kardos Gábor képviseletében, akinél igazi kézműves remekműhöz volt szerencsénk a 2 hektárról származó, 40 hl színléből készített 1240 palackos tétel formájában.

Pannonhalmáról az Apátsági Pincénél egy 2009-es Infusio-t (80%M, 20%KF) kóstoltunk, emlékeim szerint remekbe sazabott tétel volt. A Babarczi szőlőbirtoknál illatos fajtákat (tramini és cserszegi) kóstoltunk, mindkettő rózsás parfümmel és kissé alacsony savérzettel volt jelen, olaszrizlingjükből pedig szívesen kóstolnék egy újabb évjáratot a 2009-es helyett.

Az estét Bujdosóék zárták, az ő pultjuknál volt az after-party, míg végleg ki nem toloncolták a kemény magot a helyszínről. Volt ott lágy IBITUBA (CS08), virágos Csomó (SB11), meg keserédes hangulat, mert hát éppen csak belemelegedtünk. Villány? Badacsony? Somló? Az ő standjaikhoz el sem jutottunk.

Megjegyzések

  1. Fúúúú, áááá. Irigykedem!!!
    Amúgy a Füleky pincénél mi volt az érdekes bor? Gondolom furmint, de azért: tényleg?

    VálaszTörlés
  2. Jogos a kérdés, ez kimaradt az írásból. 2009-es száraz furmint volt.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése