Ibolya és szőlővirág

Vendégségbe készültünk pár hete borászok, borszakértők közé. Csak illik valamit vinni a gyerekeknek szánt gyümölcslén túl. A sajátot Gábor még nem akarta mutatni félkészen, venni kellett valamit hamarjában. Útszéli közért polcának legjobbja, egy Szeremley 2010-es olasz- és rajnai rizling házasítás került a kosárba Badacsonyból. A vendégségbe mégse jutott el, mert túl hétköznapinak éreztük, féltünk beégünk vele. Így bevillantottuk a szokott társaságban, jó lesz indítani felkiáltással. És milyen jó is volt!

Színe zöldes sárgás, fényes. A kis kén elillanása után valami izgalmas édes, virágos illat árad a pohárból. Gyula csodálkozó kérdése: "csak nem fás?"  Csak nem. Vagy igen? Ízében érett is mégis friss. Ott vannak a citrusok, kissé savanykás, enyhe bubi mégis a mézes illat édeskéje is belekeveredik. Lecsengésben befigyel egy kis keserűmandula, de semmi durvaság. És a szánkban is ott leledzik egy kis virágcsokor. Jó!

Nahát, a címkén: "ibolya és szőlővirág citrusokkal".