Monor, Strázsahegy - Orbán nap

Nevezhetem extrém túrának, ha Monor után most fekszem csak le?


UPDATE (Gábor)

Én ugyan nem voltam, de ha bárkit érdekelne, erről van szó:

A rendező szervezet
http://www.monoriborut.hu/strazsahegyi_pincek_fesztivalja

További résztvevő:
http://www.strazsaborrend.hu/

UPDATE (Gy)

Jártunk Endrével pincéről pincére, ami nem volt nehéz, csak 5 métert kellett menni egyiktől a másikig. A rendezvényen hivatalosan részt vevő pincék közül alig jutottunk el néhányba, ami bennünket nem különösebben zavart, hisz nekünk itt mindenki új volt. Meg kell vallanom, a borok nem az úri turista közönségnek készültek, de ezt a borászok általában nem is titkolják, itt a jó "parasztbor" az elfogadott, nem is igen kívánnak mást sem a borászok, sem a nép.

A teljesség lehetetlen igénye nélkül - a helyiek szerint a pincék számosságát tekintve ez Közép-Európa legnagyobb pincefaluja - megemlítek néhány általunk meglátogatott pincét és a náluk kóstolt rendes borokat:

Kiss Péter pincéje: rizling, ami kicsit édesre sikerült. A többit (vörös keverék, meg valami direkttermő) meghagytuk a pincében összegyűlt tömegnek.

Aranyi Sándor - Vitális István: nekem a sokadalom csúcsbora az itt kóstolt kékfrankos siller volt, de a zweigelt-kékfrankos küvé is megállta a helyét.

Rózsavölgyi Károly: a vörös házasítás kifejezetten tetszett, a rizling+pölöskei muskotály az édessége ellenére iható volt.

Kovács János: kedves, jóivású kékfrankos, kicsit zöldes jegyekkel. Nekem ez visszakóstolva kevésbé ízlett, de a többiek nagyon szerették.

Sárosi István: itt már kezdtük elveszteni az öntudatunkat, de mielőtt szürreális bolyongássá vált volna az este, ennyit jegyeztem le a noteszomba: "szép chardonnay, ez rendben van. rozé:...".