Kerékpáralkatrész 2005-ből – Tour de Dúzsi
Sok éve már, hogy felfedeztük (és ez akkor mérhetetlenül nagy örömmel töltött el bennünket) a tokaji, és környéki kirándulásunkkor, hogy a biciklik kulacstartóját a borospalackokhoz méretezték – ha csupán tudatalatt is.
Mi azóta is felhívjuk erre a kellemes tényre mások figyelmét, és nyilván ez a kollektív tudatba való ültetés a célja (mi más is lehetne) Dúzsi Tamásnak, a hírneves bringásnak is.
Tovább színezi az esetet, hogy az utazás a kollektív tudattalanban megfeleltethető a pokoljárásnak. Egyszóval vegyes a kép, mint e bor (kékfrankos, merlot, cabernet, kadarka), jobb, ha inkább ezt elemezzük. (Valaki világosítson fel, kérem, hogy a cabernet mit is takar pontosan! Abból kiindulva, hogy a cabernet franc, és a sauvignon blanc keresztezésével állt elő a cabernet sauvignon, a CF-re tippelek, de nem tudom.)
Amikor kinyitottam hűtőhidegen, és nem volt időm várni rá (a pohár is egy kisebb fajta volt), korához képest nagyon frissnek éreztem mind illatában, mind ízében. A hordó - érthetően - alig mutatkozott, meglepően gyümölcsösnek, könnyednek találtam.
A második alkalommal szellőzés, és melegedés után egy illőbb pohárba töltöttem. Ebben jól látszott a bíbor alapszín mellett megjelenő rozsda is a forgatáskor. A fahordó, és az évek kiáltottak, de szerencsére nem nyomták el a meggyet, és azt a fűszert, ami most nem jut eszembe (igen-igen: tudatalatt remélem még, hogy nem vagyok tudatlan). Talán gyömbér. A korty simán (símánt írnék inkább, mint Petőfi, az kifejezőbb) csúszott le, semmi fajtajellegű kitüremkedés (volt idejük összeházasulni), a meggy után pedig jött a hordó kesernyéje. Keserű utóízű - sajnos Krisztának csak ennyit mutatott, de mivel a hordó kerek, legurult azért neki is. Lehet, hogy egy kicsit túlkoros már ez a bor (2007. nyarán, egy év tölgyfahordós érlelés után palackozták). Kíváncsi lennék, mit tapasztaltak azok, akik egy-két évvel korábban, netán még kulacstartóból is, ahogyan a borász ajánlja - „Biciklis bortúrák kellemes kísérője lehet” - kóstolták.
Alk: 12% V/V
Mi azóta is felhívjuk erre a kellemes tényre mások figyelmét, és nyilván ez a kollektív tudatba való ültetés a célja (mi más is lehetne) Dúzsi Tamásnak, a hírneves bringásnak is.
Tovább színezi az esetet, hogy az utazás a kollektív tudattalanban megfeleltethető a pokoljárásnak. Egyszóval vegyes a kép, mint e bor (kékfrankos, merlot, cabernet, kadarka), jobb, ha inkább ezt elemezzük. (Valaki világosítson fel, kérem, hogy a cabernet mit is takar pontosan! Abból kiindulva, hogy a cabernet franc, és a sauvignon blanc keresztezésével állt elő a cabernet sauvignon, a CF-re tippelek, de nem tudom.)Amikor kinyitottam hűtőhidegen, és nem volt időm várni rá (a pohár is egy kisebb fajta volt), korához képest nagyon frissnek éreztem mind illatában, mind ízében. A hordó - érthetően - alig mutatkozott, meglepően gyümölcsösnek, könnyednek találtam.
A második alkalommal szellőzés, és melegedés után egy illőbb pohárba töltöttem. Ebben jól látszott a bíbor alapszín mellett megjelenő rozsda is a forgatáskor. A fahordó, és az évek kiáltottak, de szerencsére nem nyomták el a meggyet, és azt a fűszert, ami most nem jut eszembe (igen-igen: tudatalatt remélem még, hogy nem vagyok tudatlan). Talán gyömbér. A korty simán (símánt írnék inkább, mint Petőfi, az kifejezőbb) csúszott le, semmi fajtajellegű kitüremkedés (volt idejük összeházasulni), a meggy után pedig jött a hordó kesernyéje. Keserű utóízű - sajnos Krisztának csak ennyit mutatott, de mivel a hordó kerek, legurult azért neki is. Lehet, hogy egy kicsit túlkoros már ez a bor (2007. nyarán, egy év tölgyfahordós érlelés után palackozták). Kíváncsi lennék, mit tapasztaltak azok, akik egy-két évvel korábban, netán még kulacstartóból is, ahogyan a borász ajánlja - „Biciklis bortúrák kellemes kísérője lehet” - kóstolták.
Alk: 12% V/V
Megjegyzések
Megjegyzés küldése