Borkóstoló

Húsvét hétfőn családi látogatás keretében érkeztünk a badacsonyi borrégió szélére. Ha már arra jártunk, akkor átnéztünk a szomszédba Váli Péter és családja birtokára egy információért és persze egy kis kóstolásért (mivel Gábor vezetett, így én lettem a meós). Péter fantasztikus vendéglátó, látszik, hogy szereti amit csinál. A birtok gyönyörű helyen fekszik, aki teheti egyszer látogasson el a Kisörshegyre. Borbarátainkra is gondolva végül hat palackkal térhettünk haza. Ezúton is köszönjük szépen a borász szívességét! A sor összeállításánál a fajtákat vettük alapul (bár felötlött, hogy a címkék színei alapján kéne :D becsszó nem én voltam, még ha csajos is az ötlet!), lehet, hogy az évjáratot is mérlegelni kellett volna, de végül is, jó volt ez így. 1. Budai zöld 2010. (zöld címke, alk. 11,2%) Finom, friss, ropogós, savanykás, határozottan nyárias bor került elsőnek a poharunkba. Könnyű testű, enyhe kesernyét visel magán a lecsengésben. Nem túl bonyolult és ez benne a jó. ...

Nehéz visszaemlékezni az egy héttel ezelőtti kóstolás eredményére, annyi biztos, hogy nagyon jó volt ez a bor. Egyértelműen olaszrizling, amely a Badacsonyhoz szokott nyelvünkhöz képest merőben más világot képvisel. Meglepő súlyú kapszula, mintha ólomból lett volna. Határozottan sós, hordókerek. E: Az öt termelő által négy dűlőből szelektált termés valóban öt különböző gondolatvilágot ötvöz és ez mintha érződne is abban, hogy nem "egylényegű" - mindez egy megérzés, konkrétumokkal nehéz lenne alátámasztani. Gy: szép savanykásság sejlik, és fajtajelleg. Nagy élmény volt, köszönöm az ajándékot!

Sok utánajárás árán tudtuk beszerezni, de egyértelműen megérte a fáradozásainkat. Rozsdabarna, áttetsző színű nedű édeskés jegyekkel, amely talán a hordóhasználattal, talán az extrakttal magyarázható. Mindannyiunk tetszését elnyerte. Emellett best buy tétel.

Megosztó volt, mert ketten amolyan 2010-esnek titulálták (értsd: semmi különös), ugyanakkor ketten tudták szeretni. Nem árulok zsákbamacskát a hovatartozásomat illetően, mert nekem kifejezetten tetszett! Egyértelműen fajtásnak találtam zamatos, édeskés jellege miatt. Nem mellesleg a medium-well hátszín mellé nagyon finom kísérőnek bizonyult. Gyula szerint a szépségét játékos könnyedsége is alátámasztja. 12,5% fotó a Bortársaságtól

A zuglói kereskedőnknél vettük észre, hogy van már '10-es Nyári rizling is a piacon. Azonmód rárepültünk az emlékezetes látogatás okán is. Néhány hét távlatából felidézve: Ásványos, rizlinges, G szerint biztosan nem reduktív, ropogós, friss, lendületes, savgazdag, nyári(a)s. Frenetikus sok tekintetben: fajtában, terroirban, stílusában, kerekségében.

Az idei rozék közül egy elég jó példány. Friss, de nem tolakodó, kellemesen savanykás, mellette mégis megjelenik egy édeskés érzet, amely lehet, hogy a területre jellemző extraktokkal magyarázható. Az enyhe kesernyés utóíz már kevésbé tetszett, de jól behűtve - és netán egy zamatos fröccsként is - kellemes kísérője lehet a következő évszaknak.

Egy számomra új név, vonzó címke, korrekt ár és zöldveltelini - ezek közül bármelyik elég lehetett volna a vásárláshoz, de még kaptam is egy korty kóstolót a boltban. Kutatni ugyan nem kutattam még, de meglehetősen ritka ez a szőlő nálunk, a Soproni borvidéken kívül elvétve fordul csak elő. Lehet, hogy a tavalyi rossz időjárás (a hűvösebb idő, a több csapadék) eredményezte, de ez a bor olyan üde, hogy inkább már kicsapongónak, ledérnek gondolom. Zöldalma, bodza, grapefruit, mangó - ezek mind belefértek a palackba a bor mellé, ráadásul olyan mértékben, hogy inkább már túlzásnak éreztük. Ha üdítőital lenne, vagyis gyári termék, biztosan nem kértem volna belőle többet egy pohárnál, de hogy ezt a szőlő hordozza, van olyan érdekes, hogy elfogyjon. Az édes érzete határozott, Gábor meg is jegyezte (felmentést adva önmagának is a hiányos létszámú társaság miatt), hogy Gyulának ez biztosan nem ízlene. Szerencsére a savai nem engedik eluralkodni a cukrot. Szép, kerek bor lett, tökéletes lenne, h...