Borkóstoló

Az utóbbi időben bármelyik Nyakast kóstolom, mindig ugyanaz az elismerés fogalmazódik meg bennem, amely a reduktív technológia ellenére érzékelt testességnek szól. Nagyon jó ivású, mégis komplex összetételű, vastag érzetű kortyokkal találkozom, amely gyanítom, nem feltétlen a rizlingszilváni sajátja, inkább a terroir és a technológia.

Cabernet sauvignon, kékfrankos, merlot, és kadarka az összetétele, 14%-os alkohollal. Gazdag illatok és ízek, harapnivaló textúra. A pincészettől kóstolt tételek eddig egytől-egyig meggyőzőek voltak! Tovább? GY: Úgy emlékszem, hogy rendben volt, bár a pincében nekem jobban tetszett, igaz, ahhoz akkor természetesen hozzájárult a hely varázsa is. Ennek ellenére nagyon jó volt így utólag kóstolva is, nagyobbacska, szekszárdias.

Lemaradtunk. A következő bejegyzéseket utólagosan, közösen kérném kiegészíteni. Van itt ez a Sub Rosa. Úgy emlékszem, hogy szépen egyensúlyoz a kontyos és a bajuszos közötti (talán nem is létező) határon. Nem parfümös, de illatos, nem "fáradt", de mintha nem is teljesen reduktív lenne. GY: igen, ilyen volt, középutas. A technológia azért nyilván reduktív.

A zweigeltből Szekszárdon cabernet lesz? Kis vendégség gyűlt össze nálam, és többen is azt gondolták, hogy cabernet sauvignont töltöttem a poharukba. Mi tagadás, a fajtát meghazudtoló testtel bír, nem egy áttetsző kis ivóbor. No azért inni lehet, igen könnyen eltűnik a pohárból. Zamattal teli, tartalmas, összeérett, kifinomult. Szekszárdi mércével mérve a 13%-os alkohol gyermeteg, ugyanakkor ehhez a kvázi-könnyedséghez nagy beltartalom társul, az egész szépen összekerekedett, és csodás harmóniát képez. Nagyon szeretem Németh János stílusát, ez a bor jeles példája a kezei alól kikerülő mesterműveknek.

Először azt akartam írni címnek, hogy 3. Wekerelei Borút. Nem vagyok híve a számmisztikának, de három alkalom már egy hagyomány kezdete lehet. Arra büszke lennék. Toldy Miklós képe a Wekerlei Borútról (Forrás: wekerletelep.hu) Három éve ötöltem ki, hogy wekerlei önkéntesként megszervezem ezt a mini borfesztivált nálunk a Wekerletelepen a Társaskör Egyesület őszi nagy rendezvényének, a Wekerlei Napoknak a keretén belül, amelyhez a pénzt (poharak, engedélyek) és a paripát (sátrak, asztalok, padok, az azokat hordozó többi önkéntes, áram, stb.) az egyesület adta. Akkor még a Bortár segített az ötletelésben, a borászokkal való egyeztetésben. Egyből nagy siker volt a programelem, az emberek leültek nálunk, beszélgettek a borászokkal, egymással, és ami a fő: finom magyar borokat kóstoltak. Akkor is, mint azóta minden alkalommal a várban lévő nagy fesztivállal vagyunk egy időben. Ez utóbbi tény nehezíti a kiállítók és a mazochista önkéntes szervező, azaz a saját magam életét. A magamét azért,...

Endre talált egy kereskedőnél Vylyan Bogyólét 2007-ből. Rárepültünk. Ritka érdekesség egy 3 éves beaujolais-technológiás vöröset kóstolni. Ez volt az eredeti nagy találkozásunk a szén-dioxidos maceráció magyar megvalósításával. Az élményt akkor nem rögzítettük, de azóta is él bennünk a halásztanyán kóstolt bor emléke. Kezdjük sorban a jegyzetek alapján: Illatában feketecseresznye, ízében meggy, mindez koncentrált formában. Érett borrá vált. Egyszerű, de megvannak a savai. Hosszas szellőztetés után összeáll a kép, a kezdeti kesernye távozik, és a különálló ízjegyek eggyé válnak. Mire a palack végére érünk, mindenki elismerően szól a korosodó primőrről. Alkohol: 12% Ár: 1500 Ft körül

A jegyzetek kissé hiányosak, de talán az idő és a többi emlékező begyógyitja a sebeket. Számomra a legnagyobb élményt a Feketecseresznye jelentette, mert a kóstolt borok kivétel nélkül egyedi, eddig sohasem tapasztalt illat- és ízvilággal rendelkeznek. Kizárólag oxidatív technológia és egyéni szemléletmód jellemzi a borászt és borait. Aki nem hiszi, járjon utána, nagyot fog csodálkozni! A másik favorit a VáliBor volt a fehér mezőnyben. A nyári személyes látogatásunkról csak nem készült (eddig) beszámoló, pedig a legjobb élmények egyike volt az idén. A borok egytől-egyig csodálatosan frissek, ropogósak, ugyanakkor testesek, ásványosak. A reduktív és oxidatív technológiákban rejlő előnyöket egyaránt kiaknázó, értő kezekben lévő borászat Péteré. Fontos felidézni Dániel Zsolt borait és személyiségét is, mert az utólag visszakóstolt borok közül a '06-os merlot egészen kiemelkedő tétel, amely eszünkbe juttatja a hétvégi több órás adomázás kellemes, közvetlen hangulatát. Méltó koronája...