Sándor Zsolt: bükki cserszegi fűszeres 2015.

Ritkán szoktam a borvidéket a címben megjelölni, de mivel hasonlóan ritkán iszom bort innen, úgy éreztem, van értelme.

A miskolci Sándor Zsoltról is csak hallottam még, de a boraihoz nem volt szerencsém. Ez a tétel, ami az Anna Luca nevet viseli egy cserszegi fűszeres, de a komolyabbik verzió. Olyan, ami nincs mindig. És valóban ...

A négy napig héjon tartott, spontán, hordóban erjesztett, finomseprőn 8 hónapig érlelt bor igazi különlegesség. Bevallom, sosem jött volna a gondolat, hogy egy cserszegi fűszeresért ennyi pénzt adjak, ha nem lett volna az a tavalyi két élményem a traminivel kapcsolatban, ami teljesen meglepő volt. Egyik fajtát sem értékeltem eddig. (Pesszimistán hozzáteszem, hogy ezután is csak tudni fogom, általában tapasztalni valószínűleg nem, hogy mi mindenre képes ez a két fajta.) Olyan színnel és lusta mozgással mutatkozik be, mint az eggyel keletebbre fekvő hegység édes borai. Felismerhető a fajta, de nem tudom levenni az orromat a pohárról, mert virágok és gyümölcsök sokfélesége jön. A virágok a szokásosak, csak mélyebbek, súlyosabbak; az illatok minimum aszalt gyümölcsök, de inkább több: sült tök, asztalt barack, körte befőtt. Az alkohol az illatban nem is felfedezhető, pedig 13 %-ról beszélünk. Alig akar kifolyni a pohárból, és szájban is érzem, hogy súlyos, ugyanakkor selymes, és miközben megvan az édes benyomás, világossá válik, hogy ebben semennyi cukor nincs (1,2 g/l). Az ízélmény hosszan tartó és egységes, bár összetett.

Érzem, hogy ez nem megismételhető, vagyis többet kellett volna rendelnem, de közben azt látom a borász weboldalán, hogy bizony már csak a pincénél kóstolható.

Ára: 5500 körül