Gábor nem állt meg

Kő, Köveskál, kövesút, kőszívű ... Jaj, de kál, hogy nincs több időnk!
A múlt hétvégén átrobogtunk ugyan Köveskálon, de újabb örömforrás helyett kénytelenek vagyunk emlékeink foszlányait szürcsölgetni.
Ez a bor számomra amolyan kőleves fordítás volt. Ott volt benne a hely szelleme (a kő), de nem olyan erőteljesen, mint olykor tapasztaljuk az e környékről származó levekben. Jól is állt ez a stílus ennek a még frissnek mondható rizlingnek. Nem aléltunk el az értékeitől, de bármikor szívesen innánk.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése