A hegy szelleme

Hegymagastól Kisapátiig kísértett. Helyenként hiányos jegyzeteink rekonstruálását követően, inkább hangulatjelentéssel szolgálhatunk, mintsem pontos szakmai borértékelésekkel. Nem is a szellem józan ítélőképességünkre gyakorolt hatása miatt, hanem az élmény komplexitása okán. Először a gyönyörű táj és nyáridő, majd a borok minősége és a terroir egyöntetűsége nyűgözött le mindkettőnket.

A számunkra eddig ismeretlen Horváth Pincészetnél kezdtünk a hegy lábánál. Családi hagyomány az alapja a főként Nyugat-Dunántúlon értékesítő borászat szakmaiságának. Úgy tűnik, hogy a több kereskedelmi szegmensben is próbálkoznak, mert a helyi kóstolók és pincelátogatások szervezésén túl, különböző vendéglátóhelyeken "terítenek", illetve kifejezetten magas minőségű, elegáns palackozott tételeik is vannak. Kedves, közvetlen bemutatót kaptunk az egyik Horváth-testvértől, miközben időnként kiszolgálta az érkező német turistákat is.

Második állomásunk Szászi Endre birtoka volt, ahol szintén szakavatott vezetést kaptunk a poharak mellé. A kóstolt sorozat:

chenin blanc '08
olaszrizling válogatás Szent György-hegy '07
kabócás szigligeti rizling '07
cabernet sauvignon rozé '08
merlot '06
cabernet franc '06

A pince "ökológiai gazdálkodással" készíti a borait, amely a vendéglátónk elmondása szerint azt jelenti, hogy a saját szőlőjüket nem kezelik vegyszerekkel.
A borok egytől egyik remekek, a fehérek (a reduktív chenin-en kívül) sűrű, konzisztens anyagok, kiadósak, a vörösek pedig a fajta természetes aromáinak megőrzése mellett a terület egyedi ízvilágát hordozzák, nagyon szépek.

Boksay Pincészet
Kedves fogadtatásban volt részünk, sokat beszélgettünk a szőlész-borásszal a pincészetről és a technológiáról. A szellem kicsit halványítja az emlékképeket, de amit az agyunk rekonstruálni képes, az mindenképpen kellemes.

olaszrizling, szürkebarát, kéknyelű, cabernet sauvignon '08

Ígéretünkhöz híven meglátogattuk Nyári Ödön pincészetét. Gyönyörű a kilátás a kóstolóteraszról, ezzel csak a badacsonyi Szent Orbán kiülője vetekedhet. Frissen hevített sajtospogácsa és Balaton illatú tapolcai szikvíz voltak a borok kísérői.

olaszrizling - a szokásosnál enyhébb savak
rajnai rizling - szép kerek
mindkét rizlingben valamilyen "botritis"-szerű illat
szürkebarát '08 - (piarista) Tapolca város bora - az előzőeknél halványabb, könnyedebb, enyhe illatok, kiegyensúlyozott tétel
cserszegi fűszeres '07 - friss, könnyed, ásványos
kéknyelű '07 - savanykás (citrusos?), karakteres savak, mégis: vanília, madártej
kései olaszrizling '06 - 12 g maradék cukor, félszáraz, gyönyörű kései illat, de a színén nem látszik

A kisapáti Fischer Borház sajnos kis csalódást okozott. Meleg vörösök, dilettáns (de amúgy kedves) hostess várt ránk. A vonat indulásáig ezek fértek bele:

pinot blanc '07 - könnyed, reduktív nemzetközi fehér
rozé vulkán '07 - cuvée, ua. mint az előző, de a terroir itt jelen van, ez finom
pinot noir '07
syrah '06

A hegyen valamelyik borász említette, hogy Fischer - Ausztriában a magyar Varga -, nálunk valamivel magasabb minőséget próbál produkálni. Látszik, hogy a vállalkozás mögött van rendesen tőke, de a tőke levén ez nem érződik.

Rizlingek délutánja

4:2 Ez volt az aránya a háztáji és a kereskedelmi tételeknek.
A délután folyamán családi borászatunk korábbi éveit kóstoltuk vissza az aktuális hordó- és tartálymintákat követően. A saját borok nem tisztán, de túlnyomó részben rizlingből készültek a Balatonfelvidéken. Időben visszafelé haladva kerültek a poharakba: 2008, 2007, 2006, 2005

A pálmát a 2007-es vitte el. Meglepő módon, még az aktuális évjáratnál is frissebb, gyümölcsösebb íze volt (van!). A 2006-os minta illatában és ízében a fűszerpaprika jellemző, de Gy. szerint ez inkább valami más, fűszeres jellemző. Az 2005-ös nem érdemel különösebb említést, mert nem élte túl a tárolást - megtört a rabságban.

A vacsorához bontottuk ki a két "profi" palackot. Az egyik, személyes kedvencem a szomszéd hegyről, a 2006-os Szászi olaszrizling volt. Még mindig állja a sarat, nem öregszik, jönnek a fajta erőteljes (-re hangolt, vagy érett?) zamatai. Szerintem jól áll neki, lehet, hogy ez tartja formában évek óta. Mindenesetre finom, terroir-ra jellemző, "bajuszos-szakállas" olasz.

A másik egy elzászi, ebből adódóan rajnai. 2004 óta tartja a formáját, mert semmilyen negatív nyoma nincs az eltelt öt esztendőnek. Az előzőnél gyümölcsösebb, kerekebb, de enyhébb savakkal, általában véve is átlagosabb tétel, de egyáltalán nem rossz, jól felismerhető rizling. Vacsorához tökéletesen megfelel, bizonyára nem ez a vidék zászlósbora.

Szuvenír a Dolomitokból

Ha már arra jártak barátaink, hoztak kóstolót is: egy "rózsamuskotályt", és egy vörös cuvée-t. A rosenmuskateller (moscato rosa) 2007-es félédes-édes, gyenge siller színű, illatos fajta. Általában tetszést aratott, mert nem amolyan csömör-édesre hagyták, hanem inkább szörpösre. Jó volt.


Ellentétben a 2008-as Koro-val. Ebben egyik összetevő sem volt kivehető, meghatározható (talán pinot noir, merlot, és cab.sav.), de még összhatásában is jellegtelen volt. Bortól idegen anyagok érződtek ki illatban és ízben is. Nem ittuk meg, azt hiszem elég is ennyit erről.

Takler Szekszárdi Bikavér Reserve 2004

Lássunk egy "valódi" bikavért, ugyanis mondják, hogy ez a házasítás Szekszárdról származik. Ahogy Taklerék készítik, az valóban méltó a hagyományhoz. Egy ideje már várta a jobb sorsát nálunk, a marhasült lett a végzete. Ugyanis jutott a serpenyőbe is belőle.

Sötét bíbor szín, markáns, már-már nehézkes illat. Javakorabeli tétel, érződik rajta, de még a felső régiókban jár. Kifejezetten zamatos, sokszínű, mert fűszeres és fanyar is egyben. A szájban az első zamatok édeskések, a korty közepe testes, a lecsengése kellemesen lágy, semmi keserű, vagy szájkiszárító utóhatás. Viszont mintha aszaltszilva lenne a végén. Össztetétel: kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc, kadarka.

Update: Kedves Szerzőtársam felhívta a figyelmemet, hogy nem foglaltam állást, tetszett-e. IGEN, TETSZETT! Nagyon is... :)

Vincze-látogatás

Nem Egerben, hanem itthon. Ezeket kóstoltuk első körben, de tervezzük a termékcsalád további tagjait is próbára tenni.

1. rész:

A rózsapinó osztatlan sikert aratott, könnyű, szénsavas, zamatos, de nem megy el parfümi távolságokba, sokkal inkább marad karakteres, gerinces jó ivású árnyalattal egyensúlyban. Mindenki szomjazott a nagy nyári melegben, alig bírtuk visszatartani magunkat, hogy 2-3 pohárral gyorsan le ne gurítsunk. Ismét visszautalva a '08-as rozékhoz: erősen az élmezőnyben végzett az egri nedű.

A két vörös már nem volt ilyen egyértelmű. A pinot noir adta magát következőként, de nem sok jellegzetes emlék maradt bennem múlt péntek óta. Úgy rémlik, hogy áttetsző színe és némi fás-édeskés illata emlékeztetett a szőlő eredetére, de vakon lehet, hogy nem találtam volna el.

A bikavér is hasonló képzeteket keltett, bár annak ellenére, hogy a jellegéből fakadóan kevésbé lehet általánosítani a mérték-rendeket, mégis közelebb állt a palackon olvasható cimke az üvegben lévő borhoz, mint társa. Megvolt benne a (nem ismert összetételű) házasítás izgalma ízben és illatban is, de nekem (G) kicsit sűrűbb, testesebb kellett volna legyen, hogy megdícsérhessem.

UI: <- Némi fogalomzavarral élve felidézném, hogy előtte lecsúszott még az előző napról maradt Frittmann Kékfrankos harmadik harmada, amely viszont kétségtelenül beváltja a hozzá fűzött reményeket. Reduktív (?) vörös, a szőlő gyümölcsös örökségével, jó értelemben vett súlytalan (t.i. alföldi), de meglévő savaival.

VALAKI-VALAMI KIEGÉSZÍTÉS, HELYREIGAZÍTÁS?

Kőszegi kalandok

Az első megálló Tóthék új, belvárosi üzlete volt. Az acéltartályos kóstoltatás jó ötlet, nem kell számolni a bontott palackban oxidálodó mennyiséggel. A képen látható fajtákat kerültek a kóstolópohárba. Az arculat kiegyensúlyozott, modern, de nem túlságosan futurisztikus. A próbált borok sem kirívóan egyediek, sokak kedvence lehet, (talán) ezért nem is kerültünk a bűvkörükbe. Tisztességes, családi tradíción alapuló, fejlődőben lévő borászat, korrekt tételekkel.


Később a városban itt-ott fellelhető vinotékák és egyéb kereskedelmi egységek, valamint Jagodicsék házánál beszereztük az estére valókat is. A rostonsültekhez fogyasztott tételek:













A jól sikerült este mellékhatása (és az idő múlása) okán, nem fogunk tudni részletes jellemzést írni a borokról, viszont annyi bizonyos, hogy akár Frankék, akár Jagodicsék becsülettel megállják a helyüket a hazai palettán.

Jagodics chardonnay-val kezdtük a sort, utána a Frank pinó következett, majd ismét Jagodicséktól a cuvée és a blauburger. (A J-CS és a bíborkadarka még megvannak.)

Jagodicsék full-reduktív technológiája - ha jól emlékszem - csak a fehéren érződött, a vörösökről nem biztos, hogy megmondtam volna. A blauburgert még a néhány évvel ezelőtti emlékeink alapján favorizáltuk, és teljesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Tökéletesen hangolt bor ez a bb, meglehetős, de nem éles savakkal és zamatokkal, férfias tétel. A vörös cuvée (50% kékfrankos, 25-25% bb és cs) az előzőnél színesebb zamatokkal, enyhébb savakkal, ugyanakkor hasonló testtel lehet a kevésbé karakán borok kedvelőinek ínyére való.

A Frank család pinot noir-ja hozza a szokásos zamatos, tölgyfás illatokat, könnyű testű (nem vérű), közepes textúrájú, jól iható, finom bor. Szép az archaizáló címke, illik a terroir belvárosának hangulatához. A vacsorát követő délelőttön betértünk a család "pincéjébe" is, ahol több tételt is bemutattak a házigazdák, Frank úr és fia.

Három hét eltelte után bontottuk ki Lángék bíborkadarkáját. A színe egész sötét, nem véletlen, hogy festőszőlőnek is használják. Néhányunknak, túlérett banánt idézett az illata, de csokoládé is elhangzott. Az íze vastag, zamatos, kőszegi terroir. Nagyon ízlett mindenkinek.

Kikacsintás Ausztriába

A hétvégén három osztrák bort sikerült megkóstolnunk a határszélen. Az élményeink sorban:

Federspiel - Wachauer Riesling 2007, Wachau
Egy szép, gyümölcsös, reduktív rajnai rizling. Egyszerre komoly és gyümölcsösen friss. Némileg megoszlik a véleményünk: Gábor szerint a rajnai fajta gyümölcsössége és a rizling szikársága csodás elegyet alkot ebben a borban, szerintem a két ízvilág között volt valami űr, nekem valahogy nem állt teljesen össze. Ettől függetlenül nagyon kellemes élmény volt, mindannnyian dícsértük.

Wegenstein Zweigelt Rosé 2008, Burgenland
Világos hagymahéj szín, kifejezetten szép. Első kortyra erős szénsavtól habzott a szánk. A dúsítás tulajdonképpen jól is állt neki, de miután kicsit elillant belőle a szén-dioxid, maradt egy egész halvány ízvilágú ital. Itt is voltak élménykülönbségek: a gyengéd savak, az enyhe aromák, a parfüm- és tuttifruttimentes íz, valamint az alacsony alkoholtartalom szerintem összhangban voltak, a többiek nem sokra értékelték az egészet.

Esterházy Pinot Noir Cuvée Réserve, Burgenland
Nagyon szép pinó, sötét gyümölcsökkel, príma savakkal, lehelletnyi fa-érzettel. Ez mindenkit lenyűgözött. Nem sokat tudok hozzátenni, ritkán kóstolunk ilyen jó Pinot Noir-t.

G: Szerintem a fája azért több volt, mint lehelletnyi, de semmiképpen sem sok. Másnapra viszont a palackban maradt 1-2 dl-ből nagyjából el is bomlott ez a buké.

Borműhely Campus 2008

"Magyarország legjobb újbora 2008" cimkével illették a tételt, ami nem járhat messze a valóságtól. Ugyan nem ismerjük Hazánk valamennyi újborát, de egy-két jelentős tétellel találkoztunk. Megállja a helyét a legjobbak között, mert még június derekán is visszaadja a vélhetően szén-dioxid macerációs (beaujolais) technológia szépségeit. A nagyobb részt blauburger, kisebb részt zweigelt házasítás gazdag illatokkal és zamatokkal, sötét, már-már lilába hajló árnyalattal hálálja meg a vásárlást.

Szumma Kékfrankos Rosé 2008

Ezt a cimkét még nem láttam, egy könnyed nyári próbálkozást megérhet - gondoltam. Tekintve, hogy mostanság a kunsági és a duna-melléki borokat előnyben részesítjük, kíváncsi lettem rá. Ha tudtam volna a hypermarketben, hogy erről a cégről van szó új köntösben, meg sem veszem. Nem alsó polcon volt, nem is abba az árszegmensbe pozícionálták. Erős tulzás, ügyes húzás, egyszer bejön. Hangsúlyozom: egyszer.

A bort ezév május közepén palackozták, úgyhogy lehetett volna valami kirobbanóan friss élmény is. Nem az volt. Inkább fülledt. Picit szellőztessük, adjunk neki esélyt. A kétes gőzök távoztak, de nem sok minden lépett a helyükbe. Kicsit vasas, kesernyés, alig szénsavas. Nem fog elfogyni, az biztos.