Weninger Steiner kékfrankos 2015.

Hat nappal ezelőtt bontottuk ki ezt a bort egy hamburgersütős estén. Hogy szűretlen, az a pohárban is jól észrevehető. Hogy kékfrankos, az már az illatából is érezhető.

Rengeteg gyümölcs, és a nyelven is érezhető „rosttartalom”, mint a szűretlen gyümölcsleveknél. Annyira azért mégsem hatódtunk meg.

Még két nappal ezelőtt sem éreztem változást, viszont ma estére új testet öltött, és a szaporodó, de még midig ritka magasságokba emelkedett mint kékfrankos. Legközelebb tovább kell várnom a fogyasztással, mert a tízezer körüli ár csak a végén volt elfogadható számomra (igaz, a pincében olcsóbban megkaptam). Továbbá azért is, mert ekkorra kezdett megmutatkozni a mélysége (nyilvánvaló volt a szűretlenség, valószínű a spontán erjedés és a derítés kihagyása, de a seprőn érlelés felfedezéséhez kellett volna még néhány korty).