Rozéim Dúzsitól

Ki kellett végre próbálnom! Vagyis meg kellett végre kóstolnom Dúzsi rozé sorát (a karton, ha édességet tartalmazna, nem csodálkoznék - de nem), és mivel az összehasonlítás könnyebb, mint az önálló elemzés, beszereztem egy "sima" kékfrankos rozét is, hogy a komolyabbikkal versenyezhessen. Minden bor 2019-es.

Csavarzáras kékfrankos: hiba nélküli és jóízű, hanem a dugós (egész parafa) ehhez képest sokkal illatosabb, tartalmasabb, egy kicsit édeskés hatású.

Kadarka (azért ez következik, mert ez a leghaloványabb): ha még világosabb lenne, már fehérbor lenne (Diam dugóval zárva). Illatos, zamatos. Még csak a második palacknál járok, de szinte máris meggyőztek, hogy ez más.

Shiraz - és mivel szándékosan nem követem a protokollt, a negatívummal kezdem. A főcímkén shiraz, a hátcímkén syrah (persze ennek tanító jellege is lehet). Az első körben nem kívánatos az illata. Komoly, de egyensúlyban lévő savak, a tartalom itt sem egy átlagos rozéé (az értelmezést segítendő: magyarul írtam).

Merlot: fekete pohárból kóstolva vörösnek gondolnám, és talán még a fajtát is megtippelném. Ugyanaz az érzésem, tehát tartalmasabb, mint egy hétköznapi rozé. 

C. sauvignon: ez a fajta nem tartozik a kedvenceim közé, ezért nehezebb dolgom van. Az illat, és az íz is fajtajelleges (a paprikát egyértelműen érzem), a tartalom több a szokásosnál.

C. franc: az első illat itt sem kellemes, amiből egyébként mindjárt látszik, hogy más szinten vagyunk (persze ezt a sznobizmus mondatja velem), és ezt is vörösbornak gondolnám vakon.

Második kör.

Rémlett, hogy a kékfrankos volt a legkellemesebb élmény, és tényleg. Hívogató illat és annyi sav, amennyitől üdítő lesz a nem is könnyű korty. 

A kadarkának fűszerkert illata van (mondanék például kakukkfüvet), mélyebbet szippantva pedig ürmösbor. Meglep, hogy melegedve az íze is ilyen.

A shiraz nem oly vonzó illata tompult ugyan, de még mindig egyértelmű. Szén-dioxidot érzek benne, a következő pillanatban pedig áldom érte az alkotót, mert a lenyelésig éppen kitart és megtámogatja a nem tökéletes savgerincet (nem kell egyetértenem magammal). 

A merlot mézes istálló illatot produkál (láthatóan hiányzik a társaság a megfelelő leíráshoz), ami nem létezik. És ezt tudom, mert jártam már mindenféle istállóban. Az íze merlot, és teljesen rendben van.

Cabernet sauvignon: most sokkal több gyümölcsöt érzek, de a paprika is megvan.

Cabernet franc: még paprikásabb illatban és ízben is. Komoly rozé, de nem az én világom (úgy általában a cabernet-k nem). Nagyon ízletes.

Összefoglalva: Egy egész parafa (kékfrankos), a többi technológiai dugó, de hogy ez célzatos-e, azt nem tudom (megjegyzem, a kékfrankost választanám, ha egyet választhatnék). Kezdem sajnálni, hogy csak most jutottam idáig. Az élesztős üdítők tudnak ugyan jók lenni, de meg sem közelítik ezt az élményt. Nagyon nagy elmaradásban vagyok és ennek felismeréséhez is fejlődnöm kell még!