Borkóstoló

Szinte hihetetlen, hogy csak most jöttem rá: nekem gyöngyözőbor kell nyári hűsítőnek (és tej, de ezt félve írom itt le) ! Mindig piszkálnak a barátaim (épp csak addig nem mennek el, hogy nem is vagyok magyar ember (vessző is mehet a két szó közé)), amiért nem iszom fröccsöt, de nekem az túlságosan vízízű, vagyis híg. Belátom, hogy helye van a mindennapokban, mert a fröccs dolgozni is enged, sőt, aki felsorolja az összes létező méretet és arányt (vagyis típust), az valószínűleg még bevethető állapotban van. (De már az, aki méter x méter helyett hosszúlépés x hosszúlépésben adja meg a szőlőskert méretét ...) Nyitáskor sauvignon blanc-t vélek felfedezni benne, később inkább chardonnay-t. Intenzív, az kétségtelen, jön a sok buborék, és mind hoz magával egy adag gyümölcsöt (akár rizling is lehet benne). Egyébként nincs fajtamegjelölés, annak ellenére, hogy OEM borról beszélünk. Az íze fanyar, itt ismét a chardonnay jut eszembe. Nekem (de csakis nekem) ehhez bejönne egy kevéske cukor tart...

Szeretem ezt a fajtát, és nekem általában az Egerben termeltek ízlenek a leginkább. Ennek ellenére féltem egy kicsit, mert - bár ez egy évvel fiatalabb azoknál - volt mostanában két kellemetlen tapasztalatunk is. Ezzel semmi baj nem volt. Halovány, áttetsző, barnába hajló szín, édeskés, erdei gyümölcsös, kissé füstös illat, a szokásosnál kicsit lustább mozgás, glicerin jellemzik (jellemezték, hisz elfogyott). Az íze is édeskés, egyértelműen pinós, a végén kis kesernyével.  Jó vétel volt. Bár előbb megnézem az árát. Nagyon jó vétel volt: alkohol: 13% ára kb.: 2000,-

A múlt év őszén, a Wekerlei Borút on vásároltam ezt a kedves bort, még épp időben, mert most nem látom a pincészet kínálatában. Furmint, hárslevelű és sárgamuskotály házasodott össze ebben az arany színű folyadékban , és valódi illatkavalkád fogadja a pohár fenekére nézőt. Megvan minden paramétere ahhoz, hogy szeretni lehessen (és ezt fel is tüntetik a hátcímkén, aminek nagyon örülök), a sava erőteljes, sokáig érezhető, könnyedén felülkerekedik az édességen, és az ásványokat is jól érzékelhetővé teszi. Sav: 8 g/l, cukormentes extrakt: 34 g/l, cukor: 70 g/l

Csütörtökön egy remek borkóstolón jártam a várban. A kínálat első pillantásra akár szegényesnek is tűnhetne, hiszen mi ez a 39 tétel egy fesztivál lehetőségeihez képest, de tudtam, hogy nem leszek csalódott. Nekem ez volt az első olyan kóstoló élményem, amikor kicsit sem éreztem nagynak az érdeklődő tömeget. Nem is volt tömeg. Ennek egyik oka lehet, hogy elővételben, kedvezményesen is ötezer forintba került a belépő, amit én sem tartok kevésnek, de ha ezzel elérhető egy gazdaságossági és kényelmi (előbbi a borászok, utóbbi a vendégek szemszögéből tekintve) egyensúly, akkor teljesen rendben van. Végig jól éreztem magamat, de hogy kritikát is mondjak: a borok általában (jóval) melegebbek voltak az ideálisnál. Egy kivétel volt: Szecskő Tamás. A kóstoltak közül a számomra érdekesebbek: - Benedek Péter: Nagy Cuvée 2010. (hárslevelű, chardonnay, sauvignon blanc) - ez attól volt érezhetően izgalmas, hogy a hárslevelű aszúsodott szemeket is tartalmazott. - Csernyik István: ...

Az utóbbi években mindig megkóstolom a Frittmann testvérek rozéját, és általában kellemes élményt nyújt. Nem így idén. Illatában hozza ugyan a szokásos formáját, vagyis fajtás és üde frissességű, az íze viszont alulmarad a korábbi évjáratú kékfrankos rozékkal szemben. Egy kicsit laposnak, tartalmatlannak érzem, pedig ettől inkább 2010-ben féltem. Tekintve, hogy ez negatív élmény, nem is szándékoztam megírni a véleményemet, amíg nem találkoztam az idei le Mondial du Rosé borverseny eredményeivel , ahol ez (de vajon ez?) arany érmes lett. Már korábban is felfigyeltem arra, hogy egy adott megmérettetésen egy-egy termelőnek nem egy, hanem kettő, vagy akár három azonos nevű bora is szerepel (esetünkben két Frittmann kékfrankos rozé), de a fogyasztó számára nem teszik világossá, hogy éppen melyiket tartja a kezében. Engem kezd bosszantani ez a több minőségi osztályban való megjelenés úgy, hogy a korrekt vevőtájékoztatás közben hiányzik. Láttam már olyan (más versenyen, más termelőtől szá...

Ez is jó választásnak bizonyult. Amit ettől a pincétől eddig volt szerencsénk megkóstolni, nem okozott csalódást. Zenit és szürkebarát (60%, 40%) házasításával állt össze ez az igen illatos, ropogós, ugyanakkor tartalmas, ízletes bor. A szén-dioxid megerősíti azon érzésemet, amelyet a nedű zöldessárga színe sugallt, hogy egy nagy halom élő növényt veszek a számba minden egyes korttyal. Azt hiszem, nem véletlenül kapta a legmagasabb pontszámot az Újbor és sajt fesztiválon, vagyis lett az ország legjobb újbora. Alkohol: 12% Ára kb.: 1600,-

Szokatlanul halovány, barackvirág színű ez a rozé. A palack kinyitásakor egy könnyű, vaníliás süti illata izgatja a szaglóidegeimet. Később már komolyságot és tartalmat érzek, de nekem kissé zavaróan erős az alkohol. Az alkoholt soknak érzem a nyelvemen is, számomra túl erős. Jön ugyan a gyümölcsösség, egy kis kellemes savanykásság, de vékonynak érzem a kortyot, amely ráadásul kesernyésen végződik. Elfogyott, vagyis nem rossz, de nem nyerte el különösebben a tetszésemet. Alkohol: 13% Ára kb.: 1300,-