Nivegy-völgy

Egy gyönyörű őszi hétvégén borfejtésből hazafelé megálltunk a Hegyestűnél, mert még nem voltunk fent. Gyönyörű körpanoráma, szikrázó napsütés, gigászi sziklák, és egy ismeretlen pincészet remekei fogadtak.

Ha jól emlékszem, 3-4 fajta volt a recepció-büfé polcain, ebből egy kötelező olaszrizlinget és egy chardonnayt választottam, mindkettő 2010-ből való. Első nekifutásra a chardonnayt kínáltam rizlingnek, ezért nem aratott túl nagy sikert a savassága miatt. Aztán amikor kiderült a tévedésem, mindjárt helyre került a dolog. Amúgy a tárgyévtől kapott savasság jelentős volt, de nekem bejött. Gyula is megbarátkozott vele, Endre már nem tudott elvonatkoztatni. A rizling kevésbé volt fajtajelleges, de Gyula mindkettőben megérezte a terroirt. Szerintem jó, hogy megismertük a Gergely-féle nivegyi borokat, egy nap még elmegyünk egy hosszú hétvégére a végére járni ennek a balaton-felvidéki mikro-terroirnak.

Megjegyzések