Wachauban és azon túl - elmélkedjünk, kóstoljunk közben egy Hiedlert
Látok egy bortérképet, ami Wachautól Bécsen át a magyar határig be van színezve. Na most akkor hol a jó bor a sógoroknál? Wachauban? Ott. Is. A nagybetűs borvidék mellett azonban van még néhány terület, amiről nem is igazán tudunk. Pl. Kamptal. Mindjárt Wachau mellett.
Van összefogás, amelyet többek között az általunk megismert Hiedler pince kezdeményezett, hogy ne csak alkohol alapján minősítsék a bort (Steinfeder / Federspiel / Smaragd), mint Wachauban, hanem inkább a terroir és az ahhoz kapcsolódó minőségi jellemzők alapján. Szép, és jó, és látszólag kezd is működni a kezdeményezés. Legalábbis a Hiedler család borai ezt támasztják alá. Leírni lehetetlen azt a gazdagságot, olajat, krémességet, finom részleteket, amiket itt valamennyi bor tud. A minősítés pedig inkább a dűlőszelekcióra, a technológiára vonatkozik, nem pedig a wachaui sztenderdekre épül. A rizlinget pedig ők is, és általában az itteni (beleértve Langenloist és Wachaut is) borászok egy teljesen új színben tüntetik fel a magyar petrolos-almás-savas rajnaikhoz szoktatott nyelvek nagy meglepetésére. Őszinte leszek, otthon én nem rajongok a rajnaiért. Itt viszont ez lett a kedvencem és etalonom, bárhol kóstolok, várom, hogy mikor kerül elő az első rizling.
És jócskán általánosítva, egyszerű turistaként (osztrák nyitvatartás hiányában, mondom, hiányában!), amikor lehetőséged nyílik rá, kikérsz egy grüner veltlinert vagy egy rieslinget, majd kapsz egy szép fajélesztős tételt, vagy éppen beletrafálsz egy csodás harmóniába. Csak mint nálunk. Maradékcukorral vigyázzunk!
Üdv Wachauból és mellőle!
Van összefogás, amelyet többek között az általunk megismert Hiedler pince kezdeményezett, hogy ne csak alkohol alapján minősítsék a bort (Steinfeder / Federspiel / Smaragd), mint Wachauban, hanem inkább a terroir és az ahhoz kapcsolódó minőségi jellemzők alapján. Szép, és jó, és látszólag kezd is működni a kezdeményezés. Legalábbis a Hiedler család borai ezt támasztják alá. Leírni lehetetlen azt a gazdagságot, olajat, krémességet, finom részleteket, amiket itt valamennyi bor tud. A minősítés pedig inkább a dűlőszelekcióra, a technológiára vonatkozik, nem pedig a wachaui sztenderdekre épül. A rizlinget pedig ők is, és általában az itteni (beleértve Langenloist és Wachaut is) borászok egy teljesen új színben tüntetik fel a magyar petrolos-almás-savas rajnaikhoz szoktatott nyelvek nagy meglepetésére. Őszinte leszek, otthon én nem rajongok a rajnaiért. Itt viszont ez lett a kedvencem és etalonom, bárhol kóstolok, várom, hogy mikor kerül elő az első rizling.
És jócskán általánosítva, egyszerű turistaként (osztrák nyitvatartás hiányában, mondom, hiányában!), amikor lehetőséged nyílik rá, kikérsz egy grüner veltlinert vagy egy rieslinget, majd kapsz egy szép fajélesztős tételt, vagy éppen beletrafálsz egy csodás harmóniába. Csak mint nálunk. Maradékcukorral vigyázzunk!
Üdv Wachauból és mellőle!
Ne felejts el hozni egy-két jó rizlinget, hátha nekünk is ez lesz az etanolunk! :)
VálaszTörlés