Boutari - Mandilaria 2006

Hála Kriszta és Endre egybekelésének és álomutazásának, tematikus görög napban részesülthettünk. Kényelmes az, amikor az ember csak a helyet biztosítja, az új asszony pedig a konyhában szorgoskodik. :) Nem kezdem el ragozni, hogy miként tűnt el Endre a Lehel piacon, s miként találtunk rá a csokiárusoknál, inkább a lényegre! Egyetlen írásos emlékünk maradt fenn (Dorka csodás aquarelljei mellett) erről a napról, ami a címben jelzett görög csemegebor. A címke az Égei-tenger regionális félszáraz boraként emlegeti, meglepő, hogy hogyan értelmezik arrafelé a "félszáraz" fogalmat - gondoltuk beleszagolván a poharunkba. Aszús, likőrös illat fogadott, talán egy Porto-hoz lehetne hasonlítani. Az íze ezzel ellentétben teljesen más képet mutat, csersavas, karakteres fanyar ízek jellemzik. Persze érződik rajta a (valószínűleg egy aszúval vetekvő) cukortartalom, de nem nyomja el az aromákat, a savval együtt egy igazán nagy kaliberű kombinációt alkot ez a vörös. Köszönjük ezt a csemegekülönlegességet, éljen az ifjú pár!

Megjegyzések

  1. Én e remek összefoglalót már csak egy, számomra kellemes meglepetéssel szeretném kiegészíteni, az évjárattal. Nem igazán szoktunk vörösből "friss" évjáratot (2006) kóstolni, most szerencsére mégis lehetőségünk nyílt rá. Nem túl fiatal, nem túl öreg, leginkább kiforrott, érett, magabiztos "harmincasként" jellemezném. :-) Nekem nagyon bejött.

    VálaszTörlés
  2. De leginkább annak örülök, hogy Nektek is ízlett. :-)

    VálaszTörlés
  3. Elfáradt, kimerült, vége.
    A kontrollpalackban erősen keresni kellett a valamikori pozitívumokat.
    Hogy mikor múlt ki, nem tudom. Talán csak abban az évben, 2007-ben volt olyan jó.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése