Heimann Cervaes 2005

A kóstolósor végére jutó régi barátunkról befolyásolt ízérzékelésünk miatt objektív leírást nem áll módunkban adni, a jegyzetek is enyhén szólva kuszák. Azért megpróbálom összefoglalni: Bontás után egyből felcsendül a kiáltás: "Szekszárd!". Nagyszerű, összetett illatok fogadnak, barna banán, vanília. Az íze elmarad a csodás illatoktól, a savai pedig csípősebbek a kelleténél.

Z: Nekem a fiúkkal ellentétben lágyabbnak hatott, mint az előző GT. Bár ez is elég tanninos, mégsem éreztem csípősnek.