Borkóstoló

Egy este betettem ezt a kosaramba, kíváncsiságból. Egy este (ma) kibontottam kíváncsiságból és mert gondoltam, a paellahoz megy a vörös. Ez nem ment. Nem csak azért, mert az ősmagyar Kadarka nem passzol az ősvalenciai paellához, hanem mert ez a bor semmihez sem passzol. Szerintem önmagához sem. Visszavinném becserélni másra, de hát már megittam majd' az egészet. Na annyira nem rossz, hogy a csatornába öntsem, de nem veszek mégegyszer ilyet.

Hála Kriszta és Endre egybekelésének és álomutazásának, tematikus görög napban részesülthettünk. Kényelmes az, amikor az ember csak a helyet biztosítja, az új asszony pedig a konyhában szorgoskodik. :) Nem kezdem el ragozni, hogy miként tűnt el Endre a Lehel piacon, s miként találtunk rá a csokiárusoknál, inkább a lényegre! Egyetlen írásos emlékünk maradt fenn (Dorka csodás aquarelljei mellett) erről a napról, ami a címben jelzett görög csemegebor. A címke az Égei-tenger regionális félszáraz boraként emlegeti, meglepő, hogy hogyan értelmezik arrafelé a "félszáraz" fogalmat - gondoltuk beleszagolván a poharunkba. Aszús, likőrös illat fogadott, talán egy Porto-hoz lehetne hasonlítani. Az íze ezzel ellentétben teljesen más képet mutat, csersavas, karakteres fanyar ízek jellemzik. Persze érződik rajta a (valószínűleg egy aszúval vetekvő) cukortartalom, de nem nyomja el az aromákat, a savval együtt egy igazán nagy kaliberű kombinációt alkot ez a vörös. Köszönjük ezt a csemegekülö...

Tényleg hozza azt a friss, nem tokaji ízvilágot, amit ígérnek a hátcímkén (nagy mellénnyel a fogalmazást is magára vállalta (gondolom) Orosz Gábor, nem kellett volna). Amiért kosárba tettük az az, hogy két "medál" is volt rajta (a Spar reserve-t nem számoltuk ide), az ára pedig 790Ft volt. Azt azért még nem sikerült eldöntenem, hogy csupán újszerű, vagy jó is. A savgirince határozott, ez Mádtól el is várható, és a címkén meg is ígérik. A 13%-os alkoholszint pedig még alacsonynak is tűnik, ha a tokaji (kezdeti) cukorszinteket nézzük. Felteszem majd a képét is, de most valami hiba van a rendszerben.

Tegnap Gyulával csendes elmélkedésre vágytunk, ezért betértünk a Borkápolnába. A részleteket majd talán később, de a lényeg: volt szerencsénk megkóstolni három idei rosét! Kóstolási sorrendben: Weninger & Gere Juhász Testvérek Takler Szerencsére a "nyerteshez" találtam is képet. NAGYON ajánlom mindenkinek, ebben Gyula meg is fog erősíteni.