Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2014

Luca

Kép
Szent, vagy boszorkány?
Előbbiről nem is nagyon hallunk, pedig volt egy szent Lúcia, akit a pogányok nem tudtak megbecsteleníteni, ezért megtettük mi, és kitaláltuk, hogy a nevének köze van a lux (világosság, fényesség) szóhoz, így védőszentje lett a vakoknak, mert "fényhozó" (ez még rendben van), továbbá a párnakészítőknek, varrónőknek, mert hegyes szerszámmal dolgoznak ... (!) Hogy fényhozó, azért van rendben, mert Luca után hosszabbodnak a nappalok (persze, ez még a julián naptár korában volt így), tehát ez a "legsötétebb" nap. Innen Luca másik énje, a boszorkányos.
Luca széke nem másra való, mint meglátni a boszorkányokat a gyülekezetben, azután menekülni és elpocsékolni a mákos bejglibe valót.

Hogy azért borról is essék szó: két rozét kóstoltam. Frittmann 2013-as és 2014-es kékfrankosát. Párhuzamra Lucával most nem telik tőlem, mert legfeljebb izgalmasnak nevezhetem a frisset (csak kellett valami névnapi köszöntő), és úgy alakult, hogy egy tavalyi is akadt itt…

Böjt bikavér 2012

Kép
Nemrég kóstoltam a csillagot, most, a kisböjt idején pedig a bikavér került terítékre a Böjt pince borai közül. Amaz magasra tette nálam á mércét. Emez pedig egészen más, jellegüknél fogva a két tétel nem is összevethető. Utóbbi bikavér létére szilárd egységet mutat, egy szépen összeérett küvé képét adja. Nincsenek burjánzó mellékágak, nevetgélő gyümölcsök, hanem egy komolyba hajló, fegyelmezett, mégis könnyen befogadható, abszolút szerethető kis bikuciról van szó. Ha kérdeznék, mi ez, bajban lennék. Van ott tannin, de beleolvad a kortyba, biztosnem nem egy alap kékfrankos+valami házasítás. Azt mondanám, hogy egy könnyű cabernet franc. Vagy sauvignon? Késő, hirtelen elfogyott. Persze, nyilván egyik sem, legalábbis nem önmagában, de majd erre talán később visszatérünk. De tényleg, nagyon gyorsan eltűnt és elsőre függőséget okozott.

Beaujolais Nouveau Robert Debuisson 2014

Kép
"Na, ettől sem várok sokat" - éltem az előítélettel a palackban keletkezett dupla buborék láttán felbontás előtt. Tűnődtem, vajon a franciáknak haza kell-e vinniük az utóerjedt tételt, majd kárpótolni az áruházláncot, vagy szimplán ezért akciózzák. A csalódás azonban csak optikai volt, a pohárban már nincs semmi zavaró szénsav (max. egy kevéske, de az kifejezetten jól áll majd neki ízben). Ellenben pompás, lilásvörös, tükrös tiszta szín igen. Illata, ahogy kell, új és kicsit vad, igazi borünnepi hangulatot áraszt. Kökény és cigánymeggy jut eszembe. És egy praktikum mellesleg: hűtve tárolom a borokat, vörösök esetén az "azonnal bort nekem ide" típusú impulzus-bornyitás a túlhűtöttség és a szellőztetés igénye miatt sokszor nehézkes, ezért nálam a mindennapok bora inkább a fehérek (meg nyáron a rozék és mindenféle gyöngyözők) felé tolódik. Meg is jegyeztem a minap, hogy alig van itthon fehér. Persze, azért, mert az fogy, a vörös meg gyűlik. Ez viszont vörös létére beh…

Broken Hallelujah

Kép
Advent első gyertyájának meggyújtásához Leonard Cohen Hallelujah-jának Jeff Buckley-féle átiratát, és persze egy vörösbort választottam. "Anjou!" - kiáltottam, amikor megláttam az áruházban ezt a loire-völgyit, ráadásul best buy-gyanús áron. Mellé egy kis Caractère camembert, ez szintén elvileg a bon marché kategória. Minden összecseng, a bor egy közepes kékfrankos külföldi megfelelője, a sajt egy tisztességesen elkészített, de normandiai viszonylatban szintén csak gyenge-közepes minőségű lágysat. Itthon tanulmányozom csak a címkét, semmi chateau, semmi gyártói megjelölés, pusztán annyi, hogy Anjou (AOC) meg egy nagyáruházi "sommelier" aláírása és néhány paraméter a borról, többek között a fajta: nini, ez egy cabernet franc? Erről sokkal többet most nem is említek, volt egy kis szeder meg egy kellemes vízfesték illat, van egy kis savanyka, egyszerű nagyüzemi tétel lehet.
A zene viszont feledteti minden ételek, italok és lelkek hibáit. Semmi és senki sem tökéletes, …

GT turbó

Kép
Günzer Tamás friss irsaija szén-dioxiddal alaposan felturbózva (tehát gyöngyözőként) került terítékre a hétvégén. Már majdnem megszólaltam, hogy nekem még elférne benne egy kis cukor, amikor Zenina és Gábor szinte egyszerre mondta ki, hogy túl édes nekik.
Abban azért kiegyeztünk, hogy kellemes italról van szó, amely villányisan nem parfümös (nagy örömünkre), és még tartalma is van.

Merus vini

A múlt szombaton meg is ünnepeltük Mártont minden hozadékával együtt. A sor kihagyhatatlan része a Bogyólé, amely hol jobb, hol kevésbé jó élményt ad, de az, hogy kihagyhatatlannak gondoljuk, mégiscsak jelenthet valamit. Már megkóstoltam az esténk előtt, de nem mertem megírni a véleményemet, és nem azért, hogy ne befolyásoljam a többieket, hanem, hogy ne vegyem el a kedvüket. Azt hiszem, jól is tettem, mert igazságtalan lett volna a Vylyannal szemben, hogy egyedül az ő borukról jut eszembe ezt a címet adni egy bejegyzésnek (ami nyelvtanilag vagy helyes, vagy nem).
Nekünk, magyaroknak kevésbé okozhatna törést az (ha okozna bárkinek is egyáltalán), ha a vinum szó "eredetvédetté" válna, mert azt nevezünk bornak, amit akarunk (voltunk oly ügyesek (akkoriban), hogy pl. a champagne kifejezésre is alkottunk magyar szót). Tudniillik, a vinum vizezett bort jelent eredetileg, elsősorban ezt fogyasztották (érthető, hiszen ez volt a normális folyadékbevitel eszköze), a tiszta bort pedig…

Óbor, vagy újbor? Másvilág

Kép
A kérdés az év más szakában (ma már) egyértelműen butaság lenne, ilyenkor esetleg feltehető. Ha másért nem is, mert most elő lehet hozakodni a régi bölcsességgel: biztosan nem az óbor a jobb, mert ha az lenne, már megitták volna.

Egyetlen újbort kóstoltam meg egyelőre, az alapján viszont én az óborra szavaznék. (Ilyen gyenge lábakon álló készítményt még alig ittam.) A szombati Márton napi összejövetelünk végére, remélem, másképpen fogok érezni!


A Szépművészeti Múzeumban időzöm és egy-egy tárlatvezetés, előadás előtt - amelyek tematikája mind a másvilág valamilyen megközelítése, értelmezése - magamhoz veszek egy korty bort. Ezen az estén a Sauska van itt, akik egyáltalán nem segítenek a fenti kérdés eldöntésében - nem is szoktak ilyen korán friss borral előhozakodni. ... maradnak az ó-k. (Ez olykor a vezetéseken is előjön, amikor az ember rácsodálkozik valamire.)

Három ó is lett (kettő pedig francia, de hogy ők mennyit értettek, azt nem tudom).
Egy ritka jó vezetés;
egy egész jó alap f…

A répa és a bor

Kép
Márton napja van.
Hogy mi mindent köszönhetünk neki?

- Habár semmi közünk hozzá, de mégiscsak Pannóniában született (Savaria, Szombathely), így dicsekedhetünk vele. (Érdekes, hogy az általa alapított Marmoutier bencés apátságban születő legenda szerint hun, vagy magyar uralkodók sarja volt.)
- Neki köszönhetjük az ilyenkor szinte kötelező libasültet. Ezt hívták gyertyapecsenyének is, mert a boltokban az egyre korábbi sötétedés miatt ekkor gyújtottak először gyertyát. (Kíváncsi lettem volna, mi történt, ha vasárnapra esett Szent Márton napja - hogyan függött a nyitvatartás az eladótér nagyságától, az üzlet típusától, világökörségtől -, de erről nem szól a kezemben lévő könyv.) Szegény ludak! Tényleg gyűlölhette őket Márton, de ezt meg is lehet érteni. Galliában szolgáló katonaként épp megérkezik egy városba és Amiens szerencséje van, kibe botlik a kapunál? A koldus képében megjelenő Krisztusba, akinek odaadja köpenyének felét. Nyilván nem volt józan, mert csak később jutott eszébe, hog…

November elején

Kép
Márton nap előtt újabb két primőr tételt kóstoltunk. Egy vöröset és egy fehéret.
Előbb a Bock-féle Szent Márton bort, amely PortaGéza névre hallgat. Az idei eresztés hozza az elvárt jegyeket, de nem nyűgözött le. Nekem ugyan tetszett a jellegzetes, szagos, friss, tipikusan vad jelleg, de Zeninát taszította. Meg is maradt a fele másnapra, addigra viszont megfáradt vákuumdugó nélkül.
Koch Csaba (általam talált) első idei bora viszont meggyőzőbb volt, mint a múlt heti soproni fajtársa. Minden a helyén, nem túl magas alkohol, átütő, de mégsem parfümös illat és zamat, kellő savérzet, kis kesernye a lecsengésben. Talán nem véletlen lett a 2014. év pincészete.

Bakó Ambrus olaszrizling 2011

Kép
Akkor hát én is elkezdem beváltani a réges-rég rögzített vázlataimat. Idén februárban átemeltem néhány papírra vetett jegyzetet az azt megelőző néhány hónap (felteszem, 2013. közepére visszanyúló) terméséből.

Már nehezen rekonstruálható, hogy amikor ezt az "alap" rizlinget kóstoltuk,  tudatában voltunk-e, hogy Ambrus ugyanarról a vágóról szüreteli az anyagot néhány tételéhez, ahonnan mi is kapjuk. Ez vajon innen való?

G: fiatal, halvány
Gy, Z: nem állítanám
- zöldesszőke
- illata jó fajtás, rizlinges, terroiros
- íze édeskés, szinte félédes
- lecsengése vizenyős, de fajtás: kesernyés
Alk.: 13,5%

UI: Megkerestem az eredeti fotót, 2012. december 29-én történt.

Egyszerű, mint az ...

Kép
Miért ír az ember?

Ez a bejegyzés csupa idézet, alig akad saját gondolatom (ha kijózanodom, talán átírom).
"Van egy olyan szorongató érzésem, hogy írni csak egészen kivételes esetben lenne szabad. (A kivételes eset - úgymond - játszik. ie) Balzac - úgy mondják - túlságosan rövidnek érezte az ember életét, mert az szerinte csak mintegy harmincezer könyv elolvasására elegendő. Sajnos ez naiv optimizmus. Ennyi könyvet ugyanis gyorsolvasási technikával, napi huszonnégy órán át szakadatlanul olvasva is csak közel 140 év alatt lehetne fölfalni. Szándékosan használom ezt a csúf szót, mert hiszen ilyen tempó mellett elmélyülésről, megértésről, átgondolásról, rendszerezésről, s az olvasottak felhasználásával egyéni világkép kialakításáról - egyszóval az olvasottak asszimilálásáról - szó sem lehet. ... Miért ír tehát mégis valamely, magát több-kevesebb joggal tisztességesnek tartó ember?
Descartes szerint "az, amit józan értelemnek, vagy észnek nevezünk, természettől fogva egyenlő min…

Adi

Kép
"- Adi-e?
Már hogy a tőke a fürtöt.
- Adi - felel a másik, állva a homokban.
- Löhetősen? - kérdezi ismét amaz.
- Hát tudja, kend - mondja elgondolkozva -, ahun van rajta, ott nem jó, ahun mög jó van rajta, ott nincs rajta."
Akár ez a párbeszéd is elhangozhatott volna, amikor a fiúk beszerezték a szőlőt - meglehetősen rosszul sikerült év az idei.
A múlt pénteken azért volt szerencsém a mátrai pincében megkóstolni a murcit a tartályból és a hordóból is. Igazán kellemes, illatos folyadék (eszembe ötlött mindkét látogatás a nyúli Hangyál pincénél), és - tekintettel a hőmérsékletre - egy ideig még ilyen is lesz (kissé hűvös van ott). Meglepő, hogy máris érződik a hordó, és annak ellenére, hogy szinte biztosan ez tart előrébb a forrásban, édesebb érzetű.

Megszomjaztam. Ránézek, mit produkált Gyula és Gábor tizenkettőben.
Az idézet Tömörkény Istvántól származik (Szüreten).

Böjt Egri Csillag 2013

Kép
Első ízben találkoztam az ostorosi Böjt pince boraival, amelyek közül egy bikavér még otthon várja, hogy kikerüljön belőle a dugó, de a csillagról a minap letekeredett a csavarzár. Nekem személy szerint nagyon tetszik a címke és a logó, de a lényeg, mint mindig, a palackban van. És úgy tűnik, Böjtéknél tényleg ott van a lényeg. Első töltéskor kicsit meglepődtem a halvány árnyalatán, könnyű mozgású, fényes csillag került a poharamba. A kortyban először a frissesség és a sav ugrik ki, amely kellően behűtve kifejezetten lendületessé teszi. Ahogy szellőzik és kissé melegszik a pohárban, az intenzív gyümölcsös aromákat ásványos vonulat kezdi körülvenni, és szerintem ez a kettősség teszi igazán széppé. A fajtaösszetételre kíváncsi lennék, valami illatos biztos van benne, minden esetre egy sokszínű, játékos, jól eltalált házasításról van szó. Netán egy gramm maradék cukor segít a hízelgésben?
Talán most éreztem először a bikavér fehér megfelelőjének a létjogosultságát, ezúttal nem egy szimp…

Nők ...

Kép
Tegnap Zenina és Gábor már az új évet - pontosabban évadot - köszöntötte egy bejegyzésben, nekem viszont nosztalgiázós, méla hangulatom volt.
Az elmúlt fél évben egy egri leánykának hódoltam, de - mint rendesen - ennek is vége lett. Arra gondoltam, megnézek valami mást. Jöhetne, mondjuk, egy olasz! Még jobb, ha keverék. A Vylyan Boszorkánya pont ilyen (rajnai rizling és olaszrizling házasítása). Talán korosabb már a kelleténél (nem most kellett volna hozzányúlnom, hanem cseresznyevirágzás idején), de még mindig izgalmas, pajkos. Mondhatni, boszorkányos (de semmiképp nem kivénhedt) és jó társ egy magányos vasárnap délutánon.

BUÉK 2014

Kép
Boldog Újévet Mindekinek!

Ugyan szeptemberben már megvolt "az év első bora" (a szakmások tudják), de mégis: számunkra most indul a magyar bor-újév.


Así es la Vida

Kép
Ez az ígéretes - pinot noir, kékfrankos és kadarka házasításával készült - rozé mára jócskán megöregedett. Nem lett volna szabad hónapokig tárolnom.

Jé, ez a mi borunk!

Kép
A Rács borászat feljövőben lévő borának alapanyaga ugyanitt termett, és ez bizony érződik is. Örülünk vala, hiszen egyes jellemzők tehát a terroir adta jegyek.
... kevesebb megfejtendő maradt.
Ismerős és jó a kesernyéje, viszont szokatlan benne az édeskés íz.
Z: olyan, mint a miénk, csak egészséges.
Gy: az édeske tartalmat sugall, de az összkép nem hatott meg. Ráadásul drága.

Pók Tamás

Kép
2013.03.17.



A feljegyzés tanúsága szerint az első észrevételünk, hogy prés ebben a pincében sincs.

A borász felettébb kedves ember és finom hidegtálak mellé ültetett le bennünket. Végigmentünk a borsoron, amelyek a következők voltak.

Rigópohár 2009.
A Pajadosból származó házasítás (furmint-hárslevelű) kicsit füstös illatú (kiderül, első töltésű hordóban érett), tartalmas, seprőn tartott tétel. A palackot nézegetve először az szúrt szemet, hogy nem láttam a hivogató Pajados szót, majd az is feltűnt, hogy FN kategóriájú borról van szó, amit nem értettem, de ez azért van, mert a furmintnak nem készült itt fajtaleírása. Fajtaleírás hiányában nem állhat oltalom alatt a bor, vagyis nem lehet OEM kategóriájú.

Leányka 2011.
A borász mentegetőzik, mondván, ez még nincs teljesen készen. A síkhegyi, 55 éves tőkékről származó bor jóval több, mint a szokásos fajtatársai.

Rozé 2011.
Bevallottan nem rozénak tervezték. Ennek azonban némileg ellentmond az a tény, hogy egy olyan kadarka klón az 50%-ot …

Kaló Imre - egri bortúra II. nap

Kép
A tavalyi március 15-i hagyományos bortúra második napján Szomolya felé vettük az irányt, hogy felkeressük Kaló Imrét, akiről nagyon sokat hallottunk, de boraihoz még nem volt szerencsénk. Sokan méltatták már a 2011-ben a Borászok borászává választott "remetének", "őrültnek" is titulált borászt, akiről én először Tóth Istvántól hallottam a Wekerlei Borúton. Meg a turánról is. Persze Kaló Imre nem őrült, és nem is remete, csak szokatlan, extrém és unortodox, ami inspiráló és egyben elképesztő is tud lenni.

Sajnos a jegyzeteim (szégyen szemre, miként azt az első nap kapcsán írtam) eltűntek, így csupán emlékezetből egy hangulatképet tudok rögzíteni. Talán a többieknek több minden rémlik és majd tesznek kiegészítést.

Semmiképp sem számíthattunk a másoktól hallott, olvasott maratoni kóstolóra, hiszen a telefonban letisztáztuk, hogy délután családi programra kell a borásznak menni, de így is több órát tölthettünk a több ágú szomolyai riolittufa pincében. Nem állíthatom,…

Ötévszak Borműhely - egri bortúra I. nap

Kép
Szégyenszemre csak most írom meg ezt a bejegyzést, bár már több, mint egy év telt el azóta, hogy Egerben jártunk, a hagyományos március 15-i bortúránkon. Szégyenszemre azóta az első két nap jegyzeteit szőrén szálán elnyelte a lakásunkban lakó láthatatlan ember (erről a lányaim tudnának még mesélni...). Szégyenszemre, mert inkább a soproni túrát kéne írnom. De hát ez van. A visszatérő olvasók tapasztalhatják, hogy kissé nehézkesen megy mostanában kis szerzőgárdánknak az írás. A kiugró 2011-es, majd a még szintén nem rossz 2012-es évet a tavalyi 28 írással egy mélypont követte, ebből próbálunk ébredni, még egy motivációs rendszert is kitaláltunk, reméljük beválik...

Lényegre tehát. Tavaly március 15-én az ítéletidő ellenére (hatalmas hó esett, a vonatok órákat késtek, stb.) nagyjából időben jelentünk meg az Ötévszak Borműhely Erzsébet völgyi pincéjénél. A "kicsi" borászat képviselői közül ketten fogadtak bennünket. Megtudtuk, hogy a szőlő és a bor iránti szeretet és a lehetősé…

New York Badacsonyban

Kép
Hirtelen felindulásból írom e bejegyzést (félek is a többiek véleményétől), mert holnap talán másképp fogalmaznék én is.

Retorikai szempontból muszáj azzal kezdenem, hogy jó volt.
Időrendi sorrendben haladva azért mégis tudok egy-két negatívumot említeni, miközben, persze, biztos vagyok benne, hogy ez a bírálat nem a badacsonyi borászokat illeti, hanem a helyszínt, illetve a szervezőt.

A számlát időben, és korrekt módon megkaptam (előre kellett utalni). A belépő viszont nem több egy cetlinél, ami még mindig nem lenne baj (olcsóbb előállítani, mint egy védett jegyet), de hogy a két fő miért kap csak egyet, azt nem tudom. Igen, valójában az én hibám, hogy olyan sokáig húztam a párválasztást, mégis úgy gondolom, adhattak volna még egy fecnit még egy kóddal, ami nálam maradhatott volna a partnerem megérkezéséig. Ehelyett azt kérték, mondjam meg, ki fog még jönni (de ezt ki tudja megmondani?), amely nevet ők felírnak.Poharat (elfogadható minőségű) ezer forintért lehetett kölcsönözni. Azalat…

Elképesztően jó rizling 2005-ből

Kép
Endre az egri bortúrán (mit még megírni tartozunk) szerezte be ezt a tételt (áldassék a neve). Gál Lajos 2005-ös olaszrizlingjéről van szó, amely első blikkre öregecskének tűnhet, azonban közelebbi ismeretségbe keveredve véle korántsem az...

A palackban vékony barna réteg húzódott, ezt fontosnak találtam feljegyezni (vajon miért, ezt már nem tudjuk meg). A pohárban szép erőteljes szalmasárga szín ül, aranyos becsillanással. Illata késeis, mégis friss, virágos. Az első korty után mindenki meghökkenve mondja "Elképesztően jó!" Még mintha CO2 is figyelne a pohárban!!! Hahó, 2005-ös tételről beszélünk! Repülnek a szavak: glicerin! extrakt, virág, olaj, atya ég! Mivel nincs címke, nincs infónk, amiből kiindulva (alc, stb.) mondhatnánk okosakat (ezért sincs kép se, ja azóta lett). Jelzők kevésbé, inkább a huhogás hallatszik.  Gy: "integrált fa" (vajon ez mit jelenthetett?).

Szárazon még intenzívebb a virágos, mézes illat. Nektár. A végén a kis kesernyés lecsengés, pon…

Ötszázér'

Kép
A félreértések elkerülése végett: a hétköznapok vörös bora, 1.200,- Ft körüli árban kapható. Bezerics Borház, cabernet sauvignon, 2011. alc:13% vol.

Csajos estére készülve mászkáltunk az egyik hiperben. Még hideg van - pár hete volt a parti, szóval higgyetek, hideg volt - ilyenkor vörös dukál. Csajos ízléshez igazítva kellett választani és nem is az erős árkategóriában. Hogy választ egy nő? Kérem, címke alapján! De tényleg. (Ha a termelő előző évi címkéit nézem, felőlem a polcon rostokolhatott volna ítélet napig.) Azért persze mást is megfontoltam: zalai-borvidék, amit kevéssé ismerünk, cabernet sauvignon, amit pedzegettünk, hogy kéne vakkóstolni; ára stimmel, egy szó mint száz ezt vettem. Elfogyott.

Mondám az embernek, kóstoljuk már vissza, mit mutat parti fíling nélkül. Húzza a száját, de hazagyött a tétel. Elsőre nem villant nagyot, de néhány korty után tisztességes bor képét mutatja. Mintha enyhe kis szénsav játszana még benne. Nem túl nehéz, de gyümölcsös, tanninja nem rántja le a…

Mellesleg 2013.

Kép
Mint azt tettem 2012-ben, most is felsorolom azokat a megkóstolt borokat, amelyek hagytak valamilyen élményt, de azt meg nem írtam.

(/) Borostyán Pince: 5 puttonyos aszú 2004.
Jó-jó, de igazán csak az emlékeink miatt - január;

(+) Figula: szürkebarát 2011.
Kifinomultnak nem mondható, de azért kellemes - április;

(/) Juhász testvérek: ottonel muskotály 2011.
Illatos folyóbor. Kár, hogy félédes, így nem hiszem, hogy egyhamar újra megkóstolom - február;

(-) Koch: cserszegi fűszeres 2012.
Az egy évvel korábbi igazán finom volt. Ez kevésbé - május;

(+) Polgár: portugieser 2012.
Nem kiemelkedő, csak egy jó kis hétköznapi bor - szeptember;

(-) Royal Tokaji: sárgamuskotály 2011.
A fajta felismerhető volt ugyan, de hiányzott a tartalom - január;

(+) Szeremley: olaszrizling - rajnai rizling 2010.
Helye van, amikor valami jól értelmezhetőre vágyik az ember - július;

(+) Thummerer: kékfrankos - merlot rozé 2012.
Jól csúszott. Ahhoz képest, hogy milyen későn kóstoltam ezt a januári palackozású bo…