Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2012

Majdnem ÓP-k

Kép
Egy nyár végéről maradt piszkozat befejezése

Volt két 11-es OP-nk egymás után, amelyek már-már óbornak számítanak, ha azokat a tényeket is számításba vesszük, hogy gyakran primőrnek készítik kis hazánkban, valamint az eddigi időjárás korai szüretet sugall idén.

Vacsora mellé nyílt az egyik, majd az esti filmhez (Sideways) a másik (nekem a múltkori Bottle shock jobban tetszett). Szóval, mint említettem, mindkettő 2011-ből, ráadásul mindkettő Villányból való. Részletes elemzésbe nem bocsátkoznék, hiszen nem a kóstolás volt az elsődleges cél, inkább a benyomásainkat közlöm.

Érdekes volt megfigyelni a különbséget a két felfogás között. Polgár könnyedebb, gyümölcsösebb, Gere tanninosabb, vadabb. A két bor a derékhad képviselői mindkét pincénél. Élnek, lendületesek. Az adatok talán nem is számítanak, nincs is feljegyzés. Lényeg, hogy jól választottuk a sorrendet, mert ízletes kiegészítője volt Zoltán portugiesere a vacsorának, majd Tamás harapósabb oportója kellemes kísérője lett a mozinak.






Olyan...

Kép
Bogyólé 2012Olyan finom volt, hogy mindjárt két palackkal fogyott (bocs, Gyula).
Olyan jó élményeket idézett, mint anno a "magzatos", 2007-es első találkozás. Olyan zamatok, amelyek csak újboroknál érezhetők (idei első élményünk, Taklerék pinot roséja is ilyen volt). Olyan lila, mint annak idején az otelló ízű szőlőlé. Olyan kár, hogy nem hallgattál rám ó, te, ló. Csak kettőt vettél. Olyan, aki nem bízik a mecerációban, így jár. Olyan ütős lenne, ha mindezt limerikben írnánk.
Elküldi a hírlevelet Endre, oh Kérdé mindjárt: újbor kell, vagy ó Pannóniában folyik a bogyó leve Pilis után jól jön Bogyóleve Mert Kisharsányban tudják, mi a maceráció
E-G-Z

Takler rozé 2.

Kép
2., vagyis 2012. Ismét egy szép kiállású rozé, ezúttal tisztán pinot noirból. Egy kissé más a címke és a kapszula árnyalata, mint az előzőé, de ezt csak egymás mellé téve merem kimondani. Augusztusi szüret, szeptemberi palackozás - ennyit tudok egyelőre, de nem kell már soká várni. Utolsó kívánsága az volt, hogy egy jó bringa mellé fekhessen, megkapta hát hűtőbéli társnak a Tour de Dúzsi 2008-as évjáratát (itt egy korábbi példa, ha valaki nem ismerné).
Mint a bográcsozáshoz való felvezető ezt mondja nekünk: ...
Nem is más a színe a címkének - mondják a többiek.
Fiatalos illat, határozottan nyers íz jellemzi. Gyula megjegyzi, hogy kevés a sava, és egyetértek vele, Gábor számára ugyanakkor megfelelően üdítő hatású ez az ital, nem igényel többet. Neki viszont szúrja a szemét a bor túlvilági színe. Azért örülünk az első 2012-es közös borélményünknek.

Alkohol: 12,5%
Ára kb.: 1600 forint

Takler rozé 1.

Kép
1., vagyis 2011. Taklerék rozéja színben kifogástalan, ez mindjárt megállapítható. Az nemkülönben, hogy a címkét jó ízléssel tervezték, tökéletesen passzol a palack tartalmához a színe. Vajon mindig ugyanolyan árnyalatú, vagy a borhoz igazítják? Netán a bort a címkéhez? Februárban már kóstoltam, de akkor nem igazán tudtam rá odafigyelni, ezért rákényszerültem egy második próbára. Arra emlékszem, hogy nagyon üdítően hatott rám azon az erősen túlfűtött helyen, és mindjárt megállapítottam, hogy ez a kékfrankos - kadarka házasítás egy igazi nyári ropogtatnivaló. Őszi véleményem: a kadarkát vélem is felfedezni benne - az illatát és a fanyarságát - annak ellenére, hogy pontos arányokat nem tudok. A színe olyan kívánatossá teszi, hogy az üveg feléig akkor is eljutna az ember, ha a beltartalom csapnivaló lenne. A jóság folyománya, hogy lassabban haladunk, alaposabban körüljárva a jelenséget. Ritka, hogy egy 11 hónappal korábban palackozott - és frissre, üdére hangolt, nem hordós - rozé ilyen…

Gróf Buttler: cabernet sauvignon 2008.

Kép
Az esküvői borok körüli munka estéjének harmadik tétele (ld. az elsőt, és a másodikat).
A sort valahogyan le kellett zárnunk, erre alkalmasnak látszott ez a kaberné (ha már házasulás). A sok, és időigényes munka is kívánta a bort, az pedig, hogy az este végén eltört egy palack, nyilvánvalóan nem azért következett be, mert túlzásba vittük volna a kóstolgatást.
A hátrahagyott jegyzet sokkal lényegre törőbb, tömörebb, mint ez első két palacknál volt - már amennyiben 8 szóra ezt ráfoghatjuk. Mindketten elégedetten ízlelgettük a bort, és bár nekem nem a szívem csücske ez a fajta, el kellett ismernem, hogy kellemes innivaló. Fás, gyümölcsös, ebben egyetértettünk; én egy könnyű dohányra asszociáltam, Gábor viszont nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy érzi Egert ...

Alkohol: 13,5%
Ára kb.: 1800 Ft

Felötlött bennem egy kérdés: ha a címkén braille-írás is található, az alkalmassá, vagy éppen alkalmatlanná teszi-e ezt a bort a vakkóstolásra? Mellőzve a tréfát, örülök, hogy e téren is mutatkozik…

Sötét foltok egy Fekete furmint vonatkozásában

Kép
Hosszú volt az a nap, ennyit tudunk. Korán elkezdtük a kerti főzőcskézést. Rémlik, hogy medencét is állítottunk, sok bort megkóstoltunk. Nyilvánvaló, hogy nem Fekete Béla furmintjával kezd az ember. Nem ezt kortyolgatja, amikor hagymától könnyes a szeme, vagy - mint később - a füsttől. Nem ezt az ételhez, a desszerthez. Mire kinyitottuk, besötétedett. A jegyzetfüzetet a kezembe nyomta valaki, amikor azt mondtam, mégiscsak le kellene írnunk az élményt. Mint mondtam, éjszaka volt, az eredmény ez lett:



A részleges desifrírozás eredménye a következő: Fekete furmint 2007.
Elképesztő(en szép) savak ..., kávés (vagy köves?), de olyan jól ...
som lekvár (?) Z: (ezek szerint Zenina még ébren volt - meglepő, vagy talán mégsem vártunk eleget e bor kinyitásáig?, ... ő vághatta hozzám a jegyzetfüzetet) éles savak(ra panaszkodik) - nyilván lehurrogtuk.
Van még egy "körülölelik" igénk, ez mehetne a savösszetételhez, valamint egy "iskolázott" jelzőnk, ami pedig jellemezhetné az e…