Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2012

Pécsi Csigavér

Kép
Szerencse, hogy Szilvi fotózott címkét Szabó Zoli szerintem rendkívül szellemesen találta meg ennek a házasításnak a nevét. A márciusi látogatásunkkor (értitek! :) találkoztunk a borral, már akkor is tetszett, arról nem is beszélve, hogy pinceáron best-buy. Most elővettük az egyik hazahozott palackot, amelyen sajnos nincs címke, pedig úgy emlékszem, az is jópofa volt. A bor most is nagyon tetszett mindkettőnknek! Jócskán fás, de talán nem csak azért olyan édeskés - persze nem is cukorból, hanem pinóból van. A jócskásság nem hátránya, mert amellett sokszínű, ízletes, extraktos, sűrű, jó savakkal, nem szárít. A jegyzet szerint 50% pinot, 30% csókaszőlő, a maradék kadarka. 2008 óta szépen összeértek az ízek. További részletekért lásd a fenti hivatkozást. Szilviék okosan 6 palackot vettek.

Walter Gyula, Pécsvárad - Pécsi bortúra 2. nap/III.

Kép
A Jupiter és a Vénusz együttállása (no meg a felajánlott transzport, amelyet ezúton is köszönünk Szabó Zoltán nak, visszafelé pedig Tamásnak) arra indított bennünket, hogy  meglátogassunk még valakit ezen a napon - egy pécsváradi borászt, Walter Gyulát. Impozáns méretű pincéjében a kínálat, bár messze nem volt olyan bőséges, mint Hársék nál (tudom, folyton ezt szajkozom), karcsúnak semmiképpen nem mondható. A társaság és a borok kellemesek voltak. Érzékelésünk végső határát súrolva is megerősödtünk abban a véleményünkben, hogy nemcsak egyszerűen tisztességes, hanem komoly, sőt szép borokat is lehet ezen a környéken termelni. Zenina a másnap reggeli vallatás alapján ezeket jegyezte fel: Csak az elvetemültek (Gábor, Gyula és én) mentek, hatalmas pince. 1. csomorika: semmirekellő alapbor (pezsgő) - mondja a borász, de mégsem mondana le róla; 2.  juhfark: jó volt (E) 3. olaszrizling: "apám szerint" (hordós) 4. olaszrizling a borász felfogásában (reduktív) - jó vo

Ruppert merlot 2009 hordóminta

Endre szerezte talán a Borzsongáson. Igazán jól beletrafált! (valamit az előzményekről?) Ó, igen, a Borzsongás! "Garanciális" csere ügyében látogattuk meg ezt a rendezvényt Gyulával, de olyan jól sikerült, hogy csak kb. kettőkor értem haza. A kínálat áttekinthető, kis túlzással feltérképezhető volt, mert ott, a Fonóban nincs is lehetőség túl sok borászat megjelenésére. Ruppertéknél a tavalyi Wekerlei Borút on megismert arcok fogadtak (Gyula itt is feltett egy polgáros kérdést, de tény, hogy hamarabb érkezett, mint én), és beszélgettünk kicsit a formálódó 2011-es borokról. Bevásárolni semmiképpen nem akartunk, de ezt a hordómintát mégsem hagyhattuk ott. Hogy erről a merlot-ról konkrétumokat mégsem igazán tudunk, az betudható az este hangulatának. (IE) Ő maga túlérettre tippelt a színe és az illata alapján. Mi sötét színre, sűr ű anyagra, Gy. fajtás merlot-ra, és komoly, de elegáns fára emlékszünk, szép harmonikus, gömbölyű borra. Sajnos nem jegyzeteltünk és a jelöletle

Két Tringa egy este

Kép
Rosé 2011 kékfrankos "Késői szüretelésű, teljesen érett szőlőből (...)" Siller színű és ízű. Nem is értettük, miért rozéként kerül forgalomba. Némi vita kerekedett az árnyalatról, bár leginkább a semmiről, ugyanis: G: határeset a a rozé felé (a sillerből) E: határozott siller Gy: határeset a siller felé (rozéként) Egyszóval: mindannyian ugyanarra a mindenképpen egyedi, nem "divatos" felfogásra kerestük a szavakat, amely jellemzi e bort. Ez vajon a rozénak szánt szőlők megszokottnál későbbi betakarításnak köszönhető? A héjon tartás időtartamát nem tudjuk, a technológiáról annyit, hogy reduktív. Szeder, szamóca, málnaszörp. Barátságos, tartalmas tétel, nem feltétlen a klasszikus rozé-üdítő, és a neve ellenére, a színe alapján nem is azt várja az ember, mint a hagymahéj-vonaltól. 14% Diablo 2008 KF-CS-M "Szekszárd-kerékhegyen, illetve Görögszón termelt szőlőből (...) 16 hónapig 10 hl-es tölgyfahordóban (...)" Úgymond orrfacsaró, csípős illa

Schunk József, Hosszúhetény - Pécsi bortúra 2. nap/II.

Kép
Idei felfedező túránk során sok gyöngyszemre leltünk. Hosszúhetényben például mindjárt kettőre egymás tőszomszédságában. Szabó Zoltán munkásságáról már számot adtunk dióhéjban, most pedig a Schunk József pincészeténél megélt élményeinket próbálom összefoglalni, amely szokás szerint nehéz feladat, mert a többórás kóstoló alkalmával rengeteg dologról  esett szó, nem csak az éppen kóstolt borokról, hanem a mögöttük lévő technológiáról, a gazdálkodásról, a képviselt stílusról, és persze a szakmáról általában. A pincében az az első benyomásunk, hogy párját ritkító rend uralkodik. A pincerendhez hozzátartozik, hogy kicsi bár a gazdaság, mégis pont annyi technológia van jelen, amennyi szükséges: kosaras prés szépen karbantartva, mini saválló zúzó-bogyózó, apró lapszűrő, acél palacktartó állványok, és persze mindennek megvan a maga helye. Miután megnéztük a pincét, a présház fölötti kóstoltató helységben hosszas eszmecsere kíséretében volt alkalmunk végigkóstolni a szortimentet. A bor

St. Ilona furmint 2009

Kép
Komoly illat figyel ki a pohárból. Eléggé fás, amelyet a palackérés csak erősít, ezért édeskés és kesernyés is egyben. Az íze már-már túlzás: Percekkel a lecsengés után még mindig van valami sajthéj-szerű zamat. ... amíg Gábor a csajokat ágyba viszi, átveszem a szót (IE) : számomra már az alkohol is feltűnő, nem igazán tudjuk hová tenni, értékelni. Abban megállapodunk, hogy túl van már a fénypontján. Mivel a lánykák mesefilmet akarnak, felfüggesztem az írást. ...folyt. köv.: Endrének fojtogató (fujtós :), füstös, szerintem inkább a furmint és a fa erőteljes elegye adja ezt a konstans érzetet. Egy frissebb évjáratot szívesen megkóstolnék. Endre szerint a savából valami hiányzik, nem teljes, nem somlóis. Én nem érzek hiányt azon kívül, hogy ... kiürült a poharam. 14% - na, tessék! L00233 - de nyilván nem 2000., hanem 2010.

Jásdi Balatoni rosé 2011

Kép
Amíg a kollégák a New Yorkban badacsonyoznak, mi itthon vigyázunk a lányokra. Remélem, hamarosan lesz tudósítás is a tengerentúlról. Mi addig vigasztalódunk. A csopaki ikon rozéját tán még nem is kóstoltuk. A '11-es tétel szép formát mutat: illata tartalmas, de nem illékonyan (parfümösen), hanem mint amikor a pohár száraz illatát érezzük - koncentráltabban. Van valami furcsa savanykás (urambocsá': mosogatós) mellékes is illatban és ízben is, de nem baj, mert a zamatok bőven győznek. Széna, lucerna illatok sejlenek Endrének. Nem ezért, de az átlagnál jobban tetszik neki az efféle karakteres vonal. Nekem nem lesz szezongyőztes, de az átlagot felülmúlja. 12% L:11/325

Szabó Zoltán, Hosszúhetény - Pécsi bortúra 2. nap/I.

Kép
Idei szokásos tavaszi bortúránk második reggelén Szabó Zoltánnál kezdtünk Hosszúhetényben. Zoli felmenői nem borászok, kutató és kísérletező szellemiséggel önállóan vágott bele a szakmába. Két hektáros területét rendkívüli fajtaösszetétellel telepítette be, egy kisebb tagban pedig valóságos génbankot sorakoztatott fel ősi fajtákból. Található itt mézesfehér, gohér, sárfehér, járdovány (azaz pécsi tökös), hólyagos furmint, szagos bajnár, bánáti rizling, szerémi zöld, csókaszőlő, és ki tudja még mi minden. Az asztalnál sem volt unalmas az összkép: a saját készítésű kiflitől a gyömbéres túrókrémen át a szarvaskolbászig mindenféle finomság a tányérunkra került, egy kellemes beszélgetés után pedig természetesen a pincébe vettük az irányt, ahol nem épp katonás rend uralkodott, de azért volt egy hangulata. :) A kalandvágy itt is megjelenik, a nagyobb tartályok mellett kisebb hordók és üvegballonos mikrotételek is megtalálhatóak, röpködnek a 30-as magyar mustfokok. A pincéből ezzel a jeg