Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2012

100

Kép
Igaz, igaz: ez pezsgő, nem pedig bor, a zöldveltelini pedig egy (azaz 1) szó (és talán ideje lenne hosszú í-vel írni már). Viszont ez a limitált mennyiségű (a miénk a 3587. palack az ötezerből), extra száraz pezsgő volt olyan jó, hogy bejegyzésre érdemesnek tartsam. Feljövőben van nálunk ez a szőlő fajta, amelynek karakterét szépen mutatja meg ez a pezsgő.

Alkohol: 12%
Ára kb.: 2300 Ft

A budai mészkő-hátságról

Kép
G: Ismét előkerült a nagybátyám aktuális vöröse. Az illata is mutatja, hogy idei, ízében is felfedezhető némi vadság. Még szerencse, hogy borosgazda fiához jöttünk szilveszterezni, mert így eljutunk idén legalább a 100. bejegyzésig. Szóval családi, kézműves bor, a kispincészetek minden bájával, teljesen korrekt minőségben. Tannin és sav rendben, mint említettem az újborok frissességével fűszerezve. A gazda tisztelt menye fröccsnek és tisztán is szereti. Igazi mindenes, univerzális bor ez. Az összetételét tekintve nem gondolom, hogy 2009 óta változott volna.

Z: Színe szép sötét bordó, enyhe lilás beütéssel tükrösen fényes. Utóbbiról megoszlanak a vélemények, én tartom, Gábor a szüretlenséget látja a pohárban. Tartalmas, szép, harmonikus. Az otelló különlegessége érezhető pluszt ad a a világfajták mellett az íznek, illatnak egyaránt. Utánozhatatlan. Lóci csak a látványtól csettint a nyelvétől, igaz, másfél évesen még nem adunk neki. Majd belenő. Rita megsúgja, hogy óvatosan kell vele bá…

Karácsonyi élményünk

Kép
Pálma feladta a feladatot, mindenki írja meg, hogy milyen bort ivott karácsonykor (szent este). Ha már oda teljesítettem, ide is illik megírni az élményt, mert hogy az volt: élmény. Az étel adta a választást, nagyjából az utolsó pillanatban. Mézes, mustáros, currys kötözött mangalica lapocka és pulykamell tekercs volt a sorvezető. Ehhez vörösbor nemigen passzolt, annak ellenére, hogy télen én a vöröskre vagyok ráállva, és van is jópár "alkalom" bor a polcainkon. De nem! Így hát lamentáltunk, majd lőn világosság és bontottuk az ajándékba kapott 2009-es félédes tokaji sárgamuskotályt a Puklus pincészettől.

Gyönyörű aranyszínnel, a megszokott muskotályos illatokkal landolt a poharunkban. (Lányok talpas pezsgős pohárba kapták az almaszörpöt, így felnőttes koccintást követően kortyolhattunk.) Tökéletes arányok. Nem túl édes, nem túl parfümös, mégis illatos, aromás. Teste mesésen olajos, kora nem is érződik, hacsak nem az érettség. Bár kicsit ad hoc választás volt, azt hiszem bele…

Kényszerítő intézkedés

Kép
Etyeki Kúria: pinot noir rozé 2012.
Társaságban voltam ma. Ahogyan ebben a b. társaságban forgolódtam, egyszer csak szembe jött velem egy csaj. Csinos, csinos (habár kissé kockafejű), de ki is ez - billentettem félre a fejem. Ja, persze, az az Etyeki K., és naná, hogy pinó. Arra gondoltam, idén is kap tőlem egy ilyet Gábor a születésnapjára (már a borról beszélek), és az ajándékom kiegészítéseként megkezdem neki a bejegyzést. Ha már megkezdtem, és bort is adtam hozzá, csak befejezi tán.
A bor - szintúgy, mint a tavalyi - pinot noirból készült, ráadásul érett szőlőből (innen a 14-es alkohol). A technológia is a korábbi, vagyis az egyik fele azonnal, a másik két napos héjon áztatás után került a présbe, majd a tartályba (nekem ehhez képest haloványnak tetszik), a kierjedés után pedig házasultak.
Innen átadom a szót, hiszen nekem még nem volt módom kóstolni ezt a bort.

Szerét ejtettük a kóstolónak. Telitalálat volt ez az ajándék több szempontból is: először is azért mert a bontás előtt n…

Tokajicum: Tokaji kedves

Kép
Judit óta lényegesen több édes bort iszom ismét, és amikor megláttam ezt a bort a polcon, kíváncsi lettem, mennyit tudhat egy drágának nem nevezhető tokaji. Szerencsére nem kellett csalódnom, minden várt, vagy a hátoldalon ígért mutatót hozott. Illatos volt, a cukor  és a sav jó arányban állt egymással. (A véletlen lefagyasztás a második kóstolás előtt borkőkiválást okozott, de ízbéli változás nem tűnt fel nekem.)

Maradék cukor: 62g/l
Sav: 6g/l
Alkohol: 11,5%
Ára kb.: 1500 forint

Megkövezésre várva

Kép
Nem véletlen a cím, minden borkedvelő - főleg férfi ember - elborzadva fogja olvasni a bejegyzésem. Fröccsöt nyugodtan kérhet az ember lánya bárhol, nem fognak rábámulni, és szörnyülködni, amikor elé helyezik az italát. Bezzeg, amikor kiejtem a számon, hogy kérek 1:1 arányban száraz vörösbort és narancslevet, akkor a szemöldökök az égbe szaladnak, minden boros ismerősöm "szégyen!"-t motyog az orra alatt. De én vállalom: szeretem ezt az üdítőt. Nem, határozottan elutasítom a vörösboros kólát. Kikérem magamnak! De ez a gyümölcskoktél az én gyengém.

Még régen történt, valami hajdani céges bulin, hogy kancsóban egymás mellett figyelt a bor és a narancslé. Szomjas voltam, de untam magában a narancslevet, hát összeöntöttem a kettőt a poharamban. Azóta is időről időre felbukkan az életemben a cucc. Na nem naponta. Sőt ritkán. De mindig jól esik.

Egyszer, egyetlen egyszer egy idősebb pincér volt, aki rezzenéstelen arccal vette fel a rendelést, majd visszamondta, hogy akkor tehát eg…

Mellesleg 2012.

Kép
Nemrég, amikor összejöttünk egy kis diskurzusra, borozgatásra, és már mindenki hazament - kivéve engem -, az otthoniak pedig már mind aludtak - kivéve a házigazdát -, többek között arról beszélgettünk, hogy kár veszni hagyni olyan kóstolási élményeket, amelyeket katarzis, vagy kellő elhivatottság híján alaposan meg nem örökítünk ugyan, de mégis szót érdemelnének, vagy legalábbis egy pozitív, netán negatív jelölést. Talán túlzó Gábor egy-egy bejegyzésének egyszerűsége (ez alatt azt értem, hogy a szöveg visszafejtése olykor több időt igényel az olvasótól, mint amennyit a leírása követelt), mégis lehet létjogosultsága, hiszen folyton azon kapjuk magunkat, hogy kóstoláskor elfelejtettünk leírni - sőt, sokszor kimondani is - jelzőket, érzéseket. Ezek pedig nem jönnek vissza.
Az már az én defektusom, hogy ennek a szabálytalanságnak is (hiszen ez a blog nem arra lenne, hogy ne írjunk, csupán strigulázzunk) keretet próbálok adni, és egyetlen címkével jelölve - mert mind nem férne el, és úgys…

Egy libalakoma emlékére

Kép
Kicsit aggódom a jövő évi jóllakottsági mutatónk miatt, mert erősen megcsúsztunk Márton naphoz képest. Persze, mint minden valamire való borral élő ember, mi is Márton napra libasültet és új bor kóstolót szerveztünk, de nyavaják járta időszakban holmi betegségek komolyan hátráltattak bennünket. Jobb később, mint soha, azért összejött.

A fiúk jó kis sorral készültek, mi pedig készek voltunk befogadónak mutatkozni. Bujdosó Libás fehérrel indítottunk. A sauvignon blanc fajtából készült friss bor nem mutatott kiugrót. Enyhe izzadtság, mezei gyomnövények illata után a szellőzéssel valamivel pozitívabb jelzőket is tudtunk villantani: kis széna, lucerna. Határozottan primőr kesernyés lecsengéssel. Gyula szerint intenzív.

Második felvonásként Etyeki Kúria White 2012 következett. Királyleányka barátkozott a szürkebaráttal tartályban. Mintha vasas lenne, jelentős savak, emiatt megszavazzuk a fröccsborságot. Nem átütő, Gyula szerint bubis nyalós.

Ide beszúrom, hogy persze az étel közben készült,…

Két testvér a Juhász testvérektől

Kép
A Juhász testvérek hozzáállása a rozé borhoz szimpatikus nekem, amennyiben készítenek egy primőrt - hiba is lenne nem kiszolgálni a kiéhezett piacot -, tavasszal pedig előhozakodnak egy egészen más hangolású, dűlős tétellel, amely dűlő egyben névadója is a bornak. Ez a Paptag rozé.


Csupán a véletlen műve, hogy egy ilyen palack, úgymond, bevárta a következő generációs primőrt, de örültem, hogy így alakult, legalább összekóstolhattam őket. A tavaszi bor kékfrankos és merlot házasítása, az őszi pedig pinot noir.


A Paptagon még nyoma sem volt öregedésnek, sőt fáradtságnak sem. Ezért is volt szerencsés ez az együttállás (habár ültem). Hiszen a primőr sokkal kevésbé alkalmas arra, hogy a következő tavaszon bemutatkozót eséllyel várja be egy megmérettetésre. Jellemzően nagyon hamar elvirágzanak a friss rozék, és fél év múlva nyomát sem találjuk a káprázatnak.
A Paptag közelít a hordós rozék világához, ugyanakkor nem érzek rajta fát, vagyis nem tudom, mit művelhetnek vele márciusig. A primőr …

Ezt szajkózzuk

Kép
Csak nem fogy ki a bio-best-buy. Akadt egy sajtcetli ismét a halom alól. Az összetétel után kutatva a borok között nem ennek az egyel fiatalabb testvérét találtam meg? Szóval lesz még mit Hársogni.

A tavaszi friss élmények hatása alatt voltunk még, amikor szüleimmel az unokák tiszteletére elköltött szülinapi lakoma mellett fogyasztottuk először. Akkor mély benyomást tett gyümölcsös, harapnivaló zamataival, szűretlennek ható testével.

Augusztus közepén tértünk vissza rá, amikor a következőket találtuk megjegyzésre érdemesnek:

illat: dzsindzsa, lekvár, zöldes
szín: szép, tükrös, olajos
íz: kerek, egyben van, összetett, glicerin édes, közepes tannin, zöldes, kicsit csípős, enyhe hordó


Élek a gyanúperrel, hogy mégsem ugyanaz az évjárat lehet a két tétel, mert nem sok hasonlóságot vélek felfedezni a két benyomás között. Ha majd meglesz a 2010-es (CS40-M40-CF20) mintázása, visszatérünk még a témára.

Pécsi utózönge

Kép
Mivel a jószerencsénk az idei évben többször a magyar mediterráneum felé vezetett, természetes dolog, hogy még mindig van a tarsolyunkban néhány kapcsolódó beszámoló.

A nyári felvonás gyümölcsei voltak ezek a rozék, amelyek a jegyzetek és az emlékek tanúsága szerint meglehetősen különbözőek voltak. A Radó Vinotékában beszerzett szállítmány egyike volt saját rozéjuk (a többiről is hamarosan megemlékezünk), a Weklert pedig már itthon vettük.

Előbbi azzal lepett meg végül mindenkit, hogy erőteljes, silleres hangolású. Tömény, de még a frutti is befigyel. Húzós savak, jelentős lecsengés jellemezték. Utóbbihoz csak annyit vetettünk papírra, hogy "jó hideg jeges fröccs". Ehhez talán már nem is kellene többet fűzni, hiszen a nyári melegben őszinte jó barátnak bizonyult. Zamatos, önmagában is üdítő hatású. Ráadásul országos megmérettetésben is aranynak bizonyult.


Az Év bortermelője 2012. cím esélyesei

Kép
November 7-én este lehullott a lepel: a jelölések összesítése után egyértelműen rajzolódott ki az eredmény, ki lesz az idei Év Bortermelője díj öt legesélyesebb várományosa. A Magyar Bor Akadémia idén 22. alkalommal adja át hazánk legrégebbi és legrangosabb szakmai elismerését. A tavalyi évhez hasonlóan számtalan borász, szakmabeli, étteremvezető, sommelier, séf küldte el javaslatát, valamint a borfogyasztók, borkedvelők egy jelentős része is jelölhetett.

 December hetedikén tudhatjuk meg, ki nyeri el a címet.

Két vérvörös biciklinyereg

Kép
Mi ez a hülye cím? Tessék csak egy pillantást vetni a mellékelt képre és máris jön a megvilágosodás. Igen. E mellé a két csodás forma mellé választottunk két kísérőt. Nem filóztunk rajta sokat: egy Demeter Márton primőr és egy Hárs Franc 2010-es akadt a kezünk ügyébe.

Az előbbi 75% portugieser és 25% menoir összetétellel megdöbbentően meggyesnek mutatkozott. Próbáltam kicsit utánaolvasni a menoir (menoire, kékmedoc, medoc noir) fajtának. Pláne, hogy anyukám mindig az egri medocról (akkoriban kizárólag édes) áradozott. Sokat nem lehet megtudni, leginkább, hogy Villány és Eger az otthona és hogy gyümölcsös, magas cukorfokot bír produkálni. A meggyben mindannyian megegyeztünk aztán a jelzők: fahéj (2x) szegfűszeg (2x), mostantól lehet megbotránkozni: hideg forralt bor, főtt cékla, kis torma. Gyümölcsös, nem túl tanninos, de azért tartalmas. Gábor a pár évvel ezelőtt tapasztalt neutrális benyomások után egy igazán vibráló, vérbeli primőrként azonosítja. Endre nem mondaná meg, hogy primő…

Szüret után, hazafelé

Kép
Málik Badacsonyi kéknyelű 2009

Amikor visszavittük a ládákat szőlészünknek, meglehetős hosszan beszélgettünk a környék múltjáról, jelenéről, lehetőségeiről, fiatal és idősebb kollégákról, esetleges rizlingen kívüli szőlő választásról. Egyik kedvencünk a kéknyelű is szóba került, amelyből sajnos meglehetősen kevés található a borvidéken, főleg ahhoz képest, hogy régen ez volt az egyik védjegye Badacsonynak. Jó lenne kicsit többet hallani és kóstolni belőle. Bennfentes útmutatást kértünk, kinél lenne érdemes érdeklődni. Nagy szerencsénkre a badacsonyi szüreti fesztivál kiállítóinak egyike, az általunk eddig ismeretlen Málik Zoltán volt az ajánlás. Mondhatom: szerelem első találkozásra. Eleinte kerestük korábbi fajtaélményeink lehengerlő jegyeit (amelyek nem mellesleg máig ható emlékek), de csak nem jöttek. Bontottuk mellé az alábbit, mondván biztos kell még a levegő a 9-es tételnek, hogy nyíljon. Aztán igazunk lett, de nem úgy ahogy vártuk, mert a kirobbanó zamatok csak nem jöttek, hanem…

Jásdi Nagykúti chardonnay 2007

Kép
Az egyik, talán az első őszi borfejtésre igyekezvén tértünk be a csopaki út menti lerakatba, hogy valamilyen testesebb balatoni fehér is kerüljön a munka mellé. Egyet-kettőt helyben megkóstoltunk, volt is a szánk íze szerint való, végül best-buy alapon ezt vittük el, hiszen a házigazda szerint ez az egyszer már leárazott tétel mégsem veszített erejéből az elmúlt években. Ezt megerősíthetjük. Nagyon szép, (palack)érett, de nem csak ettől nemesedett, hanem a talán korábban túlzó savak elegánsan egybesimultak a borral. Ha jól emlékszem azt mondta a fiatalember, hogy ők szándékosan savra, teljes érettség előtt szüretelnek. Ez egy-két frissebb tételüknél nem is válik feltétlen előnyére a fiatal italnak, de az idő és a szakszerű kezelés tompítja a hatást. Mindenesetre ez a bor még mindig nagyszerű választás, hoztunk is egy másik palackkal a kollégáknak ízelítőül.

Haboztam kissé

Kép
Hogy vegyek-e magamnak, magamhoz ilyenkor még habzóbort. (A "Gyöngyöztem kissé" nem lett volna megfelelő cím, de az lett volna a helyes.) A matt üvegen átsejlő zöldessárga szín, a palack csinos zárása (kapszulája nincs, a dugó kilökődését egy szalag gátolja meg), valamint a mindig kéznél lévő "Egyszer élünk!" olyan hathatós csokra volt az érveknek, hogy végül meghajoltam.
Olyan hangulatban voltam, hogy azon frissiben, vagyis al fresco kibontottam ezt a seccót, amely egyébként a Frissecco névre hallgat. Igen, hosszú s-sel. A palackba zárt királyleányka, aki a homályos üvegen keresztül alig láthatott valamit is e világból, nem habozott színre lépni, amikor a nyomás alól felszabadult. Kellemes, könnyed illatot árasztott a pohár, de most is hiányoltam egy kis édességet (talán a fogság keserű napjai?). Ennek a fajtának már igazán jól állna egy kis maradék cukor érzésem szerint. Persze azért nem zártam vissza hősnőnket a palackba.

Alkohol: 11,5%
Ára kb.: 1300 Ft

Gábor nem állt meg

Kép
Kő, Köveskál, kövesút, kőszívű ... Jaj, de kál, hogy nincs több időnk!
A múlt hétvégén átrobogtunk ugyan Köveskálon, de újabb örömforrás helyett kénytelenek vagyunk emlékeink foszlányait szürcsölgetni.
Ez a bor számomra amolyan kőleves fordítás volt. Ott volt benne a hely szelleme (a kő), de nem olyan erőteljesen, mint olykor tapasztaljuk az e környékről származó levekben. Jól is állt ez a stílus ennek a még frissnek mondható rizlingnek. Nem aléltunk el az értékeitől, de bármikor szívesen innánk.

Le tour de Dúzsi 2008.

Kép
A korábbi bejegyzésekből kiderül, hogy Gyula és Gábor fiatalabb bringákkal kezd, mint én. Nálam itt pihent már egy ideje ez a palack - most már túl a hasonlatokon -, mint biztonsági tartalék. Egy olyan kellemes, igazi szegzárdi, amelyhez bármikor nyúlhatok, ha fűszer, és gyümölcs beöntésre volna szükségem. Hátránya a korábbiakhoz képest, hogy az összetevők sorából a kadarka teljesen kiszorult. Más baja nincs, kitűnő elektrolit egy tourhoz.

Alkohol: 12,5%
Ára kb.: 1400 forint

Majdnem ÓP-k

Kép
Egy nyár végéről maradt piszkozat befejezése

Volt két 11-es OP-nk egymás után, amelyek már-már óbornak számítanak, ha azokat a tényeket is számításba vesszük, hogy gyakran primőrnek készítik kis hazánkban, valamint az eddigi időjárás korai szüretet sugall idén.

Vacsora mellé nyílt az egyik, majd az esti filmhez (Sideways) a másik (nekem a múltkori Bottle shock jobban tetszett). Szóval, mint említettem, mindkettő 2011-ből, ráadásul mindkettő Villányból való. Részletes elemzésbe nem bocsátkoznék, hiszen nem a kóstolás volt az elsődleges cél, inkább a benyomásainkat közlöm.

Érdekes volt megfigyelni a különbséget a két felfogás között. Polgár könnyedebb, gyümölcsösebb, Gere tanninosabb, vadabb. A két bor a derékhad képviselői mindkét pincénél. Élnek, lendületesek. Az adatok talán nem is számítanak, nincs is feljegyzés. Lényeg, hogy jól választottuk a sorrendet, mert ízletes kiegészítője volt Zoltán portugiesere a vacsorának, majd Tamás harapósabb oportója kellemes kísérője lett a mozinak.






Olyan...

Kép
Bogyólé 2012Olyan finom volt, hogy mindjárt két palackkal fogyott (bocs, Gyula).
Olyan jó élményeket idézett, mint anno a "magzatos", 2007-es első találkozás. Olyan zamatok, amelyek csak újboroknál érezhetők (idei első élményünk, Taklerék pinot roséja is ilyen volt). Olyan lila, mint annak idején az otelló ízű szőlőlé. Olyan kár, hogy nem hallgattál rám ó, te, ló. Csak kettőt vettél. Olyan, aki nem bízik a mecerációban, így jár. Olyan ütős lenne, ha mindezt limerikben írnánk.
Elküldi a hírlevelet Endre, oh Kérdé mindjárt: újbor kell, vagy ó Pannóniában folyik a bogyó leve Pilis után jól jön Bogyóleve Mert Kisharsányban tudják, mi a maceráció
E-G-Z

Takler rozé 2.

Kép
2., vagyis 2012. Ismét egy szép kiállású rozé, ezúttal tisztán pinot noirból. Egy kissé más a címke és a kapszula árnyalata, mint az előzőé, de ezt csak egymás mellé téve merem kimondani. Augusztusi szüret, szeptemberi palackozás - ennyit tudok egyelőre, de nem kell már soká várni. Utolsó kívánsága az volt, hogy egy jó bringa mellé fekhessen, megkapta hát hűtőbéli társnak a Tour de Dúzsi 2008-as évjáratát (itt egy korábbi példa, ha valaki nem ismerné).
Mint a bográcsozáshoz való felvezető ezt mondja nekünk: ...
Nem is más a színe a címkének - mondják a többiek.
Fiatalos illat, határozottan nyers íz jellemzi. Gyula megjegyzi, hogy kevés a sava, és egyetértek vele, Gábor számára ugyanakkor megfelelően üdítő hatású ez az ital, nem igényel többet. Neki viszont szúrja a szemét a bor túlvilági színe. Azért örülünk az első 2012-es közös borélményünknek.

Alkohol: 12,5%
Ára kb.: 1600 forint

Takler rozé 1.

Kép
1., vagyis 2011. Taklerék rozéja színben kifogástalan, ez mindjárt megállapítható. Az nemkülönben, hogy a címkét jó ízléssel tervezték, tökéletesen passzol a palack tartalmához a színe. Vajon mindig ugyanolyan árnyalatú, vagy a borhoz igazítják? Netán a bort a címkéhez? Februárban már kóstoltam, de akkor nem igazán tudtam rá odafigyelni, ezért rákényszerültem egy második próbára. Arra emlékszem, hogy nagyon üdítően hatott rám azon az erősen túlfűtött helyen, és mindjárt megállapítottam, hogy ez a kékfrankos - kadarka házasítás egy igazi nyári ropogtatnivaló. Őszi véleményem: a kadarkát vélem is felfedezni benne - az illatát és a fanyarságát - annak ellenére, hogy pontos arányokat nem tudok. A színe olyan kívánatossá teszi, hogy az üveg feléig akkor is eljutna az ember, ha a beltartalom csapnivaló lenne. A jóság folyománya, hogy lassabban haladunk, alaposabban körüljárva a jelenséget. Ritka, hogy egy 11 hónappal korábban palackozott - és frissre, üdére hangolt, nem hordós - rozé ilyen…

Gróf Buttler: cabernet sauvignon 2008.

Kép
Az esküvői borok körüli munka estéjének harmadik tétele (ld. az elsőt, és a másodikat).
A sort valahogyan le kellett zárnunk, erre alkalmasnak látszott ez a kaberné (ha már házasulás). A sok, és időigényes munka is kívánta a bort, az pedig, hogy az este végén eltört egy palack, nyilvánvalóan nem azért következett be, mert túlzásba vittük volna a kóstolgatást.
A hátrahagyott jegyzet sokkal lényegre törőbb, tömörebb, mint ez első két palacknál volt - már amennyiben 8 szóra ezt ráfoghatjuk. Mindketten elégedetten ízlelgettük a bort, és bár nekem nem a szívem csücske ez a fajta, el kellett ismernem, hogy kellemes innivaló. Fás, gyümölcsös, ebben egyetértettünk; én egy könnyű dohányra asszociáltam, Gábor viszont nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy érzi Egert ...

Alkohol: 13,5%
Ára kb.: 1800 Ft

Felötlött bennem egy kérdés: ha a címkén braille-írás is található, az alkalmassá, vagy éppen alkalmatlanná teszi-e ezt a bort a vakkóstolásra? Mellőzve a tréfát, örülök, hogy e téren is mutatkozik…

Sötét foltok egy Fekete furmint vonatkozásában

Kép
Hosszú volt az a nap, ennyit tudunk. Korán elkezdtük a kerti főzőcskézést. Rémlik, hogy medencét is állítottunk, sok bort megkóstoltunk. Nyilvánvaló, hogy nem Fekete Béla furmintjával kezd az ember. Nem ezt kortyolgatja, amikor hagymától könnyes a szeme, vagy - mint később - a füsttől. Nem ezt az ételhez, a desszerthez. Mire kinyitottuk, besötétedett. A jegyzetfüzetet a kezembe nyomta valaki, amikor azt mondtam, mégiscsak le kellene írnunk az élményt. Mint mondtam, éjszaka volt, az eredmény ez lett:



A részleges desifrírozás eredménye a következő: Fekete furmint 2007.
Elképesztő(en szép) savak ..., kávés (vagy köves?), de olyan jól ...
som lekvár (?) Z: (ezek szerint Zenina még ébren volt - meglepő, vagy talán mégsem vártunk eleget e bor kinyitásáig?, ... ő vághatta hozzám a jegyzetfüzetet) éles savak(ra panaszkodik) - nyilván lehurrogtuk.
Van még egy "körülölelik" igénk, ez mehetne a savösszetételhez, valamint egy "iskolázott" jelzőnk, ami pedig jellemezhetné az e…

Borok az Akasztófa dűlőből

Kép
Miközben szerveztem a Wekerlei Napok Borút programját, azzal szembesültem, hogy hiába végre nem vagyunk egy időben a várral, az időjárás jól kibabrált velem. Ahelyett, hogy néhány telefonnal letudtam volna a szervezést, irgalmatlanul sok megkeresésbe, hívásba került összehozni a nem túl nagy, mindössze 10 boros sátrat felvonultató Borút kiállítói sorát. Sőt, nagyon úgy tűnt kilencnél elakadok. Hiába a szándék és az érdeklődés, a szüret nagy úr, és az ősz amúgy is bőven kínál munkát, fesztivált a borászoknak.

Talán két héttel a rendezvény előtt futott be a hívás hozzám a siklósi Brunyai Családi Pincészettől, hogy ők jönnek (amit bár már korábban eldöntöttek, erről én valahogy lemaradtam...). Remek, gondoltam, hívogatás letudva, bár így már háromra duzzadt a programon a villányi borvidéket képviselő sátrak száma. Utolsó két hétben viszont nem ugrálunk, tájékozódunk. Hallomásból nem sok derült ki a pincéről, lévén én nem ismertem őket, nem tudtam mire számíthatok.


Néhány tételt kóstoltam…

Frittmann generosa 2011

Kép
Mindig sikerül új fajtákra bukkannunk. Merthogy a generosa nem a Frittmann Testvérek új házasításának fantázianeve, hanem az ezerjóból és a piros traminiből Bíró Károly által nemesített hibrid. A fajtát a szőlészek számára a kiváló növénytani adotságai - fagytűrő, bőtermő, rothadásra kevéssé hajlamos -, a borkedvelő számára pedig a szülők ízjegyeinek izgalmas párosítása teszi vonzóvá. Ez a tétel jeles például szolgál az utóbbi okoskodás alátámasztására. Az ezerjó erőteljes savai és a tramini rózsás illatvilága tompítják és egyben kiegészítik egymást, amelyből egy egyedülálló, egyszerre kissé parfümös és kissé szikár ízvilág kerekedik ki úgy, hogy közben egyik sem nyomja el a másikat. Egy vakteszten nyilván nem mondanám meg, hogy mi ez, talán rajnaira tippelnék. Rettentő friss és könnyen iható bor. Kezdő és avatott száj egyformán talál benne izgalmat, célcsoportja: mindenki.
Ajándékba kaptam, köszönöm szépen!

Ebner pinot noir 2008

Kép
Nagy volt már a túránkon is, ahonnan ezt a palackot hoztam, de úgy érzem, ez a bor most van a csúcson. Egyszerre könnyed és testes, a hordós érlelés által pedig mindez egy selymes, gyümölcsös varázzsá kerekedik. Nem az a tipikus szilvalekvár-érzés, nekem a korábbi évjárat avarja sem jön elő, helyette cseresznye és szeder jelenik meg némi fűszerrel a háttérben. Az első kortytól az utolsó cseppig élvezet, felemelő élmény.



(Kép a Bortársaságtól)

Pántlika: Bubi (habzóbor)

Kép
Azzal akartam kezdeni a mondandómat, hogy a kétkorábbi gyöngyözőbor-élményem más volt mint ez, mert azok szárazak voltak, ez pedig félszáraz. Sajnos azonban elbizonytalanodtam kissé, mert nem tudom, Ebner Borzongása biztosan gyöngyözőbor-e (sőt, ez éppenséggel habzóbor)? Nem ismerem az aktuális bortörvényt, régebben a két fogalom közötti különbséget az alkohol, és a szén-dioxid tartalom jelentette. Nekem úgy tűnik most, mintha találomra választanák a borászok az egyik, vagy a másik megjelölést.
A lényeg azonban az, hogy vágytam már egy kevéske maradék cukorral megáldott buborékos borra, de valószínűleg ebben is csak minimális mennyiség van, így nem éreztem lényegi különbséget a korábbiakhoz képest. Csalódást ez sem okozott, gyorsan fogyott - az elillanó buborékok miatt kénytelen voltam sietni egy kicsit. A bort adó fajtá(k)ról sajnos nincs információm, de üde, nem túlságosan illatos, a korty pedig ropogós és zamatos. Érdemes volt megkóstolni.

Alkohol: 12%
Ár kb.: 1900 Ft

Lisicza Borház - Pécsi bortúra 3. nap/III.

Kép
Roppant ciki, hogy szeptemberben sikerül csak megírni a márciusi bortúra végét, de jobb későn, mint soha. A Lisicza Borházba én akartam nagyon ellátogatni, én is szerveztem. Nem volt egyszerű. Eleinte határozottan le akartak rázni, mondván, nem alkalmas a hely a kóstolásra. De mi már edzettek vagyunk ilyesmiben, így nem hagytam magam, erősködtem, és az utolsó napunkra sikerült magunkat beszuszakolni Helesfára.



Mi már igen vidáman (vagy fáradtan?) érkeztünk a nap harmadik helyére, míg házigazdánk kissé álmosan, a vasárnapi  délutáni szundikálásból ébredve jött Pécsről.  Az indulás kicsit szögletesre sikerült, de a kóstolás végére lazult a hangulat is. Olyan benyomást, mint ahogy megszoktuk többnyire a borászoknál, nem sikerült elérni. Van ilyen, ennek ellenére mindenképp érdemes volt ellátogatni Lisiczáékhoz.

A borsor rendben volt:
Sauvignon blanc 2011-es tétellel nyitottunk, a jegyzet szerint jó a sava, zamatos, illatos.Cserszegi fűszeres 2011. full reduktív, illatos, kis kesernye. za…

Málnaszörp Hárs módra

Kép
A cím nem sértés. Siller pörög a pohárban Szajkról, 2011-ből az általunk idén felfedezett és mostanság favorizált biopincészettől. Hársék házasítása tényleg málnaszörpös külsővel fogad bennünket, és nem tévedés a belbecs is arra hajaz. Abszolút az - mondja Endre. Enyhe szénsav, gazdag zamatok, lecsengésben enyhe kesernye. Összhatásában gyümölcsös, - pirosak elsősorban, málna, meggy - tartalmas, nem kevés alkohollal, de pontosat nem tudunk. Majd talán a Wekerlei Borúton kiderül. Gábor: málnaszörp!

Majdnem negyven, szikár, de még szép

Kép
Gábor teljesen ráindult egy kis 39 éves szőkére. Féltékeny is lehettem volna, ha mindez nem a pincében történik és nem egy, a polcon figyelő, Istvándy Jenő Pincészetéből kikerült tétel lett volna az indulat tárgya. Hiába, nehéz ellenállni egy 1973-as olaszrizlingnek, ami 15 százalékos alkohollal és óarany színnel csábít. Szóval megértő nejnek bizonyultam.

A kibontás egy közös kerti sütögetés felvezetője volt - még ép ízlelőbimbókkal! volt a jelszavunk. Illatában egy tokaji bor köszöntött bennünket a pohárból (vakon szerintem bárki ezt állítaná). Nem is csoda, hiszen ebben is a botritisz uralkodik. Mozgása lomha, olajos a pohárban, de szép tükrös. Illatában az őszi avar, és a dió, erdei gomba dominál (a kiürült pohár illatában határozottan szárított vargányát éreztünk). Sava erőteljes és meglepő módon nagyon száraz. Furcsa is egy ennyire olajos és testes bortól, hogy szemernyi édesség sincs benne. A botritisz mellett egy kis cukor lágyította volna az összhatást. Magas alkohol (15%), az …

Wekerlei Borút – bor, közösség és műemlékek egy helyen

Kép
Idén ötödik alkalommal szervezem meg a száz éves Wekerletelepen ezt a programot, amely a 21. Wekerlei Napok részét képezi szeptember 8-9-én. A kilátogató érdeklődők érdekes magyar borokat kóstolhatnak az ország számos vidékéről. A szervezés ötlete kissé önös érdekből jött: hozzuk házhoz a borászokat, hogy tudjunk beszélgetni, kóstolni, tanulni. Persze, volt hogy elegem volt belőle, a sok telefonból, a helyszínen a vitatkozásból, a család vs rendezvény kettészakadásból. (Az igazsághoz tartozik, hogy tavaly Endre sokat segített, idén pedig már többeket is sikerült belerángatni a buliba! Hahaha.)  Ahogy esténként a beszélgető, borozó embereket nézem, mégis érzem hogy megéri.


Többnyire kis és közepes méretű borászatok mutatkoznak be a Wekerlei Borúton, amely a minőségi borfogyasztás kultúrájának terjesztését tűzte zászlajára – azaz fatáblájára. A sátrakat a pár éve megújult mesés Kós Károly téren állítjuk fel évről évre (idén a zenepavilon körül leszünk). Nemcsak a kilátogatók, de a kiá…

Hárs cabernet franc 2010

Kép
A Bottle Shock közben fogyott el ez a kellemesen gyümölcsös, ugyanakkor érezhetően hordós (nem füstös barrique) tétel az idén kedvenccé avanzsált Hárs Pincészettől. Szerintem több év áll még előtte! Töltéskor áttetsző. Z: illatában gyümölcsös. Köménymag? Ánizs? Teste sem súlyos, de annál finomabban gurul. Remélem, ebből többet is hoztunk!

Mellesleg, a film is kiváló szórakozás az 1976-os "párizsi vakkóstoló" történetéről, ahol a Napa Valley megmutatta magát az európai borsznoboknak, hála Steven Spurrier állhatatosságának.


Novák pince - Pécsi bortúra 3. nap/II.

A jól sikerült délelőtti program után kissé talán fáradtan érkeztünk meg Novákékhoz, akik előző vendéglátónkkal ellentétben több generációra visszamenőleg helyi illetőségűek (Szigetvár). Apáról fiúra szállt a mesterség, mindkét generáció képviselőjével sikerült találkoznunk, bár a gazda ma már a fiú, aki ambiciózus tervekkel, pályázatokkal és beruházással, új pince és fogadó építésével viszi tovább a családi hagyományt, ezzel öregbítve saját és a környék hírnevét.

Jegyzeteink alább olvashatók, fotómontázs hamarosan várható.

Egykori papi pince, hosszú, oldalág. Szigetváron komoly borforgalom volt, a környék a bronzkortól lakott. Római település volt a zsibóti szőlők alatt. Löszbe vájt pincék, a tehetőseknek téglázott. Legenda szerint volt két szintes pincerendszer (a várból kijövő járatok). Novák pince 5 HA szőlővel rendelkezik.

1. rozé kékfrankos - szokatlan illat, nagyon zamatos, vasalt ruha illat, málna, gumicukor, vattacukor, vanília, erdei gyümölcsök, íze parfümös, jó sava van

2. 2…

Hűsítő a Tüke Borháznál

Kép
Pécsett és környékén nyaraltunk, ezért nyilván többször, többfelé barangoltunk a városban (is). Kikerülhetetlen nevezetesség a Tettye, főleg ha az is hírlik, hogy jó a környékbeli játszótér (ami viszont a szintén emlegetett Zsolnay negyedbeli gyermekvigalmi zónáról nem feltétlen mondható el). Egy szó mint száz, egyik délután a rekkenő hőségben nekivágtunk a dombnak, megnéztük a pazar kilátást, a kápolnát, majd a kolostor/palota romjaitól elindulva gondoltuk, jöhet a játszó. Nade!


Meleg az idő, a hátizsákban is melegszik az ital. A szomjas vándor ekkor meglát egy kisebb szőlőültetvényt. Ezután meglátja a fölé települt vendéglátó egységet, de amikor az is kiderül számára, hogy egy borházzal van dolga, azonnal egy hideg, gyöngyöző rozéfröccs jut eszébe. Nincs mit tenni, nyilván szomjasak a gyerekek is! :)

Ha már fröccs, akkor házi készítésű bodza szörp is dukál. Ha már leültünk, akkor jöjjön az itallapon található kóstolósor, hiszen nem sok, meg úgyis osztozunk rajta. Ha már ital, akkor …

Kvassay: portugieser 2011.

Kép
Állatias jegyek vágnak orrba, midőn lecsavarom a kupakot, ez jó jel. Valami virágillat is van benne, de nem sikerült rájönnöm, mi lenne az. Üde lila színű - alig hiszem, így augusztusban -, a mozgása is könnyed, csupa jót ígér. Nem is csalódom. Vagyis, de, hiszen nem számítottam ilyen jóra a nyitás előtt. Olyan friss, nyers, mintha visszamentem volna az időben nyolc-kilenc hónapot. Zamatos, tartalmas (nyilván "ludasak" ebben a dűlők is, ahol a szőlő termett), a lecsengése enyhén kesernyés
A visszakóstoláskor is ugyanolyan örömmel kortyolgatom, ennek ellenére hagyok mutatóba a többieknek ma estére. Sőt behűtöttem Kvassay rozéját is.

G: Az ízelítőt megköszönve erősíthetem meg a frissességét gyümölcsössége folytán.




Alkohol: 12,5%
Ára kb.: 1300 forint

Demeter Törökverő 2009

Kép
Filozófiai mélységekben űzöm a törököt. Megtisztelem, kellően hűtöm, dekantálom, elgondolkodom, hogyan tovább, ha már megvertük? Azért van még itt egy végvár, amelyet be kell venni...

Harc közben jól esik egy-egy korty, de megvallom, ha minden nap ezt kellene innom, kicsit bajban lennék. Nem találom sem a harmóniát benne, sem a koncepciót mögötte. Alkotói (kékfrankos 40%, cabernet franc 40%, merlot 20%) jelen vannak ugyan, de a pince alapbora szerintem ebben az esetben túl egyszerűre sikerült. Egy kebab mellé remek kísérő lehet, de Dugovicsot inkább az XY ösztönözné ugrásra.

Gedeon "rajnairizling" 2011

Kép
Ezúttal embörös anyaggal ajándékozzák meg Gedeonék a szomjazót. Leányoknak és gyengefogúaknak nem ajánlott, de aki bírja a savat, az vágjon bele, hűtse be jól és fogyassza nyáron, pl. fóliás pisztránggal, ahogy mi itt a balkonon. Van benne némi virág és citrom, amelyet azonban olaszrizlingre emlékeztető kemény vonások bírálnak felül. Meg nem mondanám, hogy kunsági, méltán vetekszik hegyvidéki társaival.

És a nagy felfedezés: részemről ez az év fröccsbora. Rögvest el is fogyott, hol magában, hol jéghideg szódával elegyítve.

Heimann: Mamma Róza 2011.

Kép
Az esküvői borok körüli munka estéjének második bora. (Az első itt olvasható.)

Elsőre azt gondoltam, kadarka, annak ellenére, hogy közvetlenül a nyitás után nem túl illatos. Gábor szerint zamatos, és édeskés (én egyetértek, ha másért nem is, mert rá vár a nyaktiló). Folyik a munka (kapszulázás, címkézés), és folyik a bor. Egyre jobb, vagyis inkább fejlődött valamennyit de nem az igazi, hiányoljuk belőle a harmóniát. Azt mondjuk, lélegeznie kell még egy kicsit. A visszakóstoláskor megállapítjuk, hogy az illata nem szép. Ízben férfias, kesernyés, nem igazán gyümölcsös. Nem túl nagyívű bor, sőt a szó szoros értelmében, az íve (a nyitás utáni fejlődés) meglehetősen laposra sikerült. Bennünket nem győzött meg. Másik végkövetkeztetésünk: meg kellett volna inni gyorsan!
Alkohol: 13% Ára kb.: 1400 forint

Ebner - Pécsi bortúra 3. nap/I.

Kép
Bár Zen jegyzi a posztot, de Gábor írja a bejegyzést, mert neki a harmadik nap első túrájának a szervezése jutott:

Rövid kóstoló ígérkezett az előzetes egyeztetések alapján, ehhez képest jó fél órás késéssel konstatáltuk, hogy még sehol nem vagyunk Mozsgótól. Nagy bátran vágtunk neki a határnak a 6-os úttól a Zsibótiszőlőhegy felé, ahonnan - mint később megtudtuk - jó egy órás gyalogút lett volna, de szerencsénkre Andreas végül lejött értünk autóval. Ilyen volt az entrée-nk.

Aztán a kóstoló ennél sokkal jobban sikerült, köszönet a türelmes házigazdának! Nem volt rohanás, amellett, hogy mindent megkóstoltunk, még nézelődés, sétálgatás is belefért a farmon. Igen, farmon, mert amolyan counrty-home jellegű modern, de falusias, rendezett környezetben található a környékbeli szőlő- és almaültetvények között megbújó rezidencia. A régi fészer, istálló, és kocsiszín integrálódott itt a vadonatúj feldolgozóüzemmel. Semmi giccs, jó arányérzés és ízlés, igazán gusztusos enteriőrök. Kicsit olyan é…

Dániel Avant 2008

Kép
CS-CF-KF-ZW-M

Dániel nem viccel. Az utóbbi években csak olyan tételt kóstoltunk, amely kihívás. Nem jellemző a könnyed stílus Zsolttól, most is a nyers erő húzza a fogunkat. Mindezt teszi a terroir édes alkohol-glicerin kombójával, amely mégis naggyá teszi. Kávé, dohány, cédrus. Mazochisták előnyben!

14,5%

UI: Ez a palack csereként került hozzánk. Egy 2006-os évjáratú változatot bontottunk ki február tájékán, de valami hiba volt vele, vagyis a zárással. Írtunk a borásznak, szavunk meghalgattatott, és egy kellemes boros, népzenés rendezvényen megkaptuk a csere palackot (és, ha már ott voltunk, kortyolgattunk ezt-azt).

Frittmann kadarka 2009

Kép
Gyulának köszönet a Frittmann pincéből hozott mutatóért! Tanulmányi kirándulás harmadnapján nagy hatást gyakorolt reá az első kézből kóstolt tétel, gondolta megosztja elvtársaival. Fűszeres, paprikás, édeskés, könnyed, ugyanakkor testes, vagy legalábbis tartalmas. Gy-t most is lenyűgözi, magam is osztom a véleményét, mert a jó Alföldünk nem gyakran terem ilyen karakteres vörösbort.

csökkentett terméshozam
12%

Kattra rozék 2011-ből

Kép
Etyeken jártunk pincenézőben (idén nem nem először), úgyhogy a helységnévtábla előtt jobbra letértünk. A jobb oldali ajtón volt nyitva-tábla, így Kattráékhoz tértünk be tanácsért. Persze üres kézzel nehéz távozni, ezért a többször jól bevált rozé-sémát követtük. Az alábbiakat tapasztaltuk.

merlot:
illat: málna, illatos fehérborokra jellemzően erőteljes ... , E: ottonel, Z: (vakon) fehér
íz: szénsav van, vékonyka savgerinc, likőrös zamat, így is erőteljes, édeskés, Z: (vakon) rozé, vagy siller. Alkoholja nem csekély, és valóban: 13,5%

pinot:
illat: savanyúcukor
íz: a klasszikus, színes savanyú keménycukorka
Fura, inkább hagyjuk...
12,5% alkohol
Z: nőcskés, illatos, áfonyás
Szerintünk továbbra is fura.
Másod- és harmadnap is ugyanaz az eddig soha nem érzett buké.

UI: Érdekes módon, az egyik parafás, a másik szilikon dugós.