Vélhetően nem többéves érlelésre szánták ezt a bort, mégis kereskedelmi forgalomban van még, én pedig mostanában szívesen ismerkedem a palackbukéval, ezért nem bántam, hogy hozzám került. Ilyenfajta ismeretszerzési példánynak tökéletes, az üvegben eltöltött idő ananászos-mogyorókrémes jegyei jönnek szépen a pohárból. A savak még tartják magukat, sőt, enyhe, de kipörgethetetlen szénsav is csípi a nyelvet, mint kökényt a dér, jócskán átalakítva az ízérzetet. Bevallom, habozást nem tűrő fogyasztási vágyamnak eleget téve mélyhűtőbe raktam kibontás előtt, és véletlenül majdnem lefagyasztottam. A hidegpróbát szépen állta, semmi kiválás nem keletkezett - nem mintha egy kis borkő bármilyen minőségi problémát jelenthetett volna. Édességét a 13 %-os alkoholnak tudom be. Ezzel azt hiszem, mindent el is mondtam róla, kivéve talán annyit, hogy fénykorában ragyogó bor lehetett, javaslom és óhajtom megkóstolni az újabb évjáratokat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése