Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2011

Barta furmint muskotály 2008

Kép
Több elmaradásunk közt ez még 2011-re kívánkozik, mert ez a legrégebbi. Jegyzeteket valamiért nem készítettünk. Az alábbi adatok a címkén találhatók. Nagyon finom volt (Dorka kérésére: fincsi)! Édesben Endre lenne avatottabb ítész, mi amolyan műkedvelőként élveztük e bor tagadhatatlan értékeit. Érdekes, hogy mindkét összetevő egyértelműen mutatta jegyeit, tökéletesen kiegészítve egymást, szép egységben, kereken. A furmint fanyarsága a muskotály virágossága, a kései szüret töménysége, a cukor és a sav harmóniája - így teljes. Komoly, elegáns, mégis könnyed, egyben tartalmas, de semmiképpen sem súlyos, nehézkes. Residual sugar: 106 gr. Alk.: 12,0 % vol

Béres: Magita - édes küvé 2008.

Kép
Érdekes, hogy eddig még eszembe sem jutott Béres bort venni, kész szerencse, hogy kaptam egyet ajándékba. A furmint, hárslevelű, kövérszőlő hármasa nagyon jó kombináció, tagadhatatlanul tokaji, de nem a szokásos Tokaji. A színe, illata nem más - gyönyörű mézszín, és buja dudva, citrusok, de a mozgása nehézkesebb, mint várnám. Igaz, Tokajról beszélünk, töppedt szőlőből készült a bor és fahordót is látott, mégis kicsit lustábbnak érzem a szokásosnál. Talán a kövérszőlő teszi, amit nem ismerek? Ízében is van valami plusz selymesség, és persze jókora mennyiségű sav az alkohol és a cukor mellett. E finomság egy leány nevét viseli, aki a török időkben élt Erdőbényén. A török uralom idején jól ismert menedékhely volt egy erdőbényei földesúr szépséges lányának, Magitának a háza. A lány életét kockáztatva bujtatta a magyarokat. Két török nagyvezér, Don és Onok beleszeretett Magitába, a lány ezt kihasználva csellel a pincébe zárta őket. A feldühödött török csapatok felégették a falut, elke

Kvassay olaszrizling 2011

Kép
A közelgő sziveszterre való felkészülés jegyében best-buy ötleteket kerestem. Ebben a szellemben szereztem be Kvassayék három borát, és nem álltam meg, hogy a fehéret ki ne bontsam közülük. Szokatlanul illatos! Ananász, sárgabarack és virágpor köszönt. Mira parfümöt és szalonnahéjat emleget, előbbivel messzemenően egyetértek, utóbbit nem tudom értelmezni. Szénsavas, reduktív üdítő, savai enyhék. A zamatok mögött ott búvik a rizling kesernyéje, nekem az illatok és az íz között rés tátong. Mindent összevetve rendben van, akár buliba, akár blog íráshoz kiváló.

Pósta Borház kékfrankos 2007

Kép
A szekszárdi pincétől már kóstoltunk egy franc-t , amely emlékeink szerint megnyerő kis tétel volt. Kékfrankosuk most a karácsonyi asztalunkra került, ahol mesés vörös tonhalsztékünk pazar kísérőjévé vált. A széles spektrumú, lilás-vörös árnyalatú, kissé áttetsző szín mögül marcipán és Bailey's illat tört elő a karaffból. Könnyű és játékos, mégis összetett és kellően nagy beltartalmú, az alkoholfok és a csersav pedig pont annyi, amennyi szépen egyben tartja az egészet. A fajta savanykás világa mellé enyhe fűszeresség társul grapefruittal vegyítve, másnapi kóstoláskor pedig Martini Rossová érik össze mindez, szekszárdi glicerinédes vonásokkal. Nagyon szép, szeretnivaló bor, amely igazán kellemes kísérője volt meghitt karácsonyi esténknek.

szakmások

Kép
Gyermekkorunk "hősei" a Kétbalkezesek. Az ifjú nemzedéknek átadván tudásunkat bukkantunk rá erre a gyöngyszemre. Ezennel közzéteszem mindenki épülésére. A rendkívüli bejegyzés dátumára való tekintettel Kellemes Ünnepeket és finom borokat kívánunk!

Breitenbach Tokaji Halas furmint 2008

Kép
Rendkívül elegáns, exkluzív benyomást kelt - a limitált széria okán is. B. Kiss János keze munkáját dicséri remeke. Eleganciája mindvégig visszaigazolást nyer a fogyasztása közben is. Minden a helyén van, remek az egyensúly, minden összetevője intenzív, de nem túlzó. (Gy:) Nagy beltartalmára már az olajos-sárgás megjelenéséből is következtettünk, szép ez a bor, és minden érzékszervünket gyönyörködteti, míg csak el nem fogy. Illat: furmint, mézes, száraz, beton, építkezés (ez az ásványossága), aszalt sárgabarack. Íz: valamiért itt megszakad a jegyzet, de hasonló jegyeket mutatott, mint az illatok (kivéve talán a betont), tökéletes harmóniát alkotva azokkal. alkohol: 13,5% cukor: 7,3 g/l sav: 6/l extrakt: 29,8 g/l ph: 3,48

Váli szürkebarát 2010

Kép
Egyszer már kóstoltunk héjon tartott szürkebarátot, az is meghatározó élmény volt, de ha lehet, ez még azon is túltett! A technológia: "(...) 18 órás héjon áztatás (...) fele reduktívan, a másik fele új 500 literes tölgyfa hordóban erjedt, majd fél éves palack érlelést kapott." Az eredmény: gyönyörű bor. Barackvirág-narancs szín, friss, egyben terroiros illat, vális (emlékeimből azonnal felidéződtek a helyi és palackos élmények). Egyértelmű a fajta. Tölgyfa szép. Z: édeskés, későis v. a hordó(?) Igazán különleges finomság mindenki számára. Az évjárat (nem feltétlen) determinál! Még most is vibrálóan intenzív, biztos van még benne jó pár hónap elevenség. Jó lenne később ismét visszakóstolni.

Planina Jenyei kékfrankos 2008

Kép
Jó ideig próbálgattuk, ízlelgettük, félretettük, visszatértünk, mert valahogy nem hatotta meg egyikünket sem. Jellemzői: vajas, sötét, erőteljes, kicsit kilóg az alkohol (bár nem is kiugróan magas), csípős, szűretlennek látszik, hiányzik a zamat, erős tannin, szájban keserű, viaszos illat. Azért egyértelmű kékfrankos. Lehűtve összeszedettebb. Két óra szellőzés után kezdett mutatni valamit, de igazán nagy élmény nem lett belőle. "(...) 12 hónapig érleljük 300 literes fahordókban." L10130 13,5 % vol

Royal: furmint 2009.

Kép
Napokkal ezelőtt nyitottam ki, de csak mostanra, a harmadik-negyedik nekifutásra szelidült meg annyira, hogy jónak tituláljam. Immár érzem a furmint illatát, de eddig (és ha mélyebbet szippantok, most is) csak a fát éreztem, a fa édességét. A pörkölt kávé mellett elővillan még némi fű is, de tovább sajnos nem jutok. Nem tagadható, hogy tartalmas bor, jó savakkal, de érzésem szerint meg sem közelíti az egy évvel korábbit . Nem beszélve a 2007-esről , amely nálam nyertes volt a furmintok között. Alkohol: 14% Ára: 1500 körül

Nyakas: kadarka rozé 2011.

Kép
A hagymahéj, és a piros között valahol, de mindenképpen kívánatos színnel tetszeleg ez a friss folyadék. Már előre csorgattam a nyálam, ami részben annak a ledérségnek köszönhető, amellyel a ruha - hiányossága okán - felvillantja az izgalmas tartalmat. Pukkant a dugó a kihúzáskor, és felszállt jónéhány buborék, féltem, hogy talán sok lesz ez a szén-dioxid. Az illatára jellemző, hogy az első töltést kiöntöttem, mert azt hittem, hogy a frissen elmosott poharak nem lettek rendesen elöblítve. A második töltésnél belenyugodtam, hogy ez a bor ilyen. Friss, sőt nyers, az illata nem mondható kifinomultnak. Nem ittam még ilyen friss kadarka rozét, de azt hiszem, ez az állatiasság a fajtától származik. A kicsit kellemetlen illat egyébként hamar elszáll, marad egy enyhe gyümölcsillat, és muszáj végre belekortyolni ebbe a málnaszörpbe. A buborék mennyiség szerencsére nem túl sok (úgy értem, nem zavaró), így jó egyensúlyban van a sav, alkohol, szárazanyag hármas. Ebből, és abból a tényből, hogy

Szeless hát!

Kép
Nem most volt, menjünk hát vissza az időben nagyjából 5 hónapot! Egy látogatásom alkalmával vittem magammal ezt a bort, de végül úgy alakult, hogy abból a palackból én nem ittam. Ildikó véleménye a következő volt (többnyire a borról szól): "Köszönöm a bort, és bár még van mit tanulnom e tekintetben tőletek: ..."úristen de jó az illata, reggelig fogom szaglászni ... kissé vékony "test"alkatú, csak részben veszi fel a szájüregem az ízét... illat után csettintősebbre gondoltam...a fanyarsága viszont hosszan kísér." Fél órával később: "Hu, hallod, nem tudom, mi volt a szándékod ezzel a borral.... alattomos. És ütős. Első pillantásra alábecsülhető." Alkohol: 14,5% Ára: 2700 körül Azóta is motoszkál a fejemben, hogy muszáj megkóstolnom ezt a merlot-t. Vettem hát egyet, hogy kibontsuk, és mi is véleményt mondjunk róla: Szeleshát merlot 2008. - már a folyása sem gyors (dekantáláskor) - illatában vadság (altáji) - borsos - íz: édes- keserű

Lisicza: ottonel muskotály 2011.

Kép
A tavaszi túránkra hangolódván, túl azon, hogy megnéztem magamnak Pécset, szükségét éreztem venni egy bort onnan (na jó, négyet),                                  egy könnyűvérű muskotályt.                                 Az mutat sok szép hodályt, emez illata betölti szobámban a léget. Nem rossz, nem rossz (mármint a bor), de az az érzésem, hogy a nem tárgyévben lepalackozott illatos fajták borai játékosabbak, incselkedőbbek. Ezt gondoltam már Font , és később  Taschner irsaija esetében is. Nyáron ez kitűnő üdítő lesz, ha nem öregszik meg, és lesz még belőle. Alkohol: 11,5% Ára: 1500 körül A fenti sorokért bocsánatot kérek! Íme itt egy szabályos, és jó limerick! Volt egy báj' ifjú hölgy Pécsett, a légyottról ő néha késett,          míg egy féltékeny lektor          nem tűré már és megfor- gatta szívében a késet. (Tatár Sándor)

Nyúli vadászat

Kép
Október közepén, egy szép, napos hétvégén Pannonhalma és Nyúl szolgált kulturális, és egyéb élményekkel. Ilyen egyéb élmény volt Nyúlon a szurdik, és Hangyál Balázs pincéje (is). A gazda éppen szüretelt, ami nem meglepő ebben az időszakban, de főképp nem az, ha figyelembe vesszük, hogy fajtánként 3-5 alkalommal teszik ezt. Így tehát a gazdasszony pátyolgatott bennünket (a három gyerekük mellett). Tetszett a '10-es olaszrizling, mert az előző nap két próbálkozása után ez végre olyan volt, amilyennek elvárható. A Jázmin, amely nevéhez méltóan édes illatot árasztott, természetesen száraz volt. Ez egy izgalmas cserszegi fűszeres, ottonel muskotály házasítás (idén irsai lesz a cserszegi társa). A szintén 2010-es Angelus egy barrik bor, chardonnay és szürkebarát házasítása. Szokatlan, de szép kerekre sikeredett. Ezt, és az olaszrizlinget megmutattam a többieknek is, itt olvasható. Volt még egy igazán könnyű cabernet sauvignon 2009-ből, kellemes illattal, de számomra csak paletta bőv

Szeleshát merlot 2006.

Kép
A Szeleshát 2008-as merlot-járól eddig csak jó véleményt hallottam, ezért szerettem volna megkóstolni. Sajnos sehol nem találtam, és közben az is eszembe jutott, hogy már náluk sem szerepelt a kínálatban, amikor ősszel itt voltak a Wekerlei borúton . Betértem oda, ahol még volt némi remény, és ezt a 2006-os változatot kaptam. Azonnal felmerült bennem, hogy ez talán már túlkoros, de megnyugtattak, hogy nem így van. Hiba volt részemről ez az elfogadás: ez a bor túl van - nem hogy a csúcspontján, mindenen. (Ehhez képest 2700 forintba került.) "(...) 12 hónapon át új magyar tölgyfahordóban érleltük." 13,5 % palackozás: 2008

Képtelen történet

Kép
Tőkések kóstolója 2011. december Elcipeltem magammal a fényképezőgépet, és amikor beléptem a terembe, még lett is volna lehetőségem fotózni, ha egy-két embert félrelökök (netán megkérek), hogy ne legyen útban. Nem tettem. Pár perc múlva (de ki mer ilyenkor eskü alatt vallani az idő múlásával kapcsolatban?) viszont tele volt a helyiség, és mozdulni is alig lehetett. Szecskő - Losonci - Karner sorrendben haladtam, a borászokkal nem sokat beszélgettem (szinte egyáltalán nem), mert ahhoz túl sokan voltunk. (Nekem ráadásul volt kinyomtatott adatlapom a 24 meghirdetett borról.) A végül huszonöt tételes listát Szecskő Tamás boraival kezdtem. A rendes  tavaszi túránk  alkalmával az ő boraiból csak keveset kóstolhattunk meg technikai okok miatt, ezért nagy élvezettel ugrottam fejest a 9 tagú sorba. Ezek voltak a számomra kiemelkedőek: - zöldveltelini 2009. (alkohol: 13%, sav: 6,2 g/l körül. ui. nincsen bevizsgálva, hiszen csak 168 palack áll rendelkezésre (ebből legalább ötöt megittunk

Nyakas budajenői pinot gris 2008

Kép
Vélhetően nem többéves érlelésre szánták ezt a bort, mégis kereskedelmi forgalomban van még, én pedig mostanában szívesen ismerkedem a palackbukéval, ezért nem bántam, hogy hozzám került. Ilyenfajta ismeretszerzési példánynak tökéletes, az üvegben eltöltött idő ananászos-mogyorókrémes jegyei jönnek szépen a pohárból. A savak még tartják magukat, sőt, enyhe, de kipörgethetetlen szénsav is csípi a nyelvet, mint kökényt a dér, jócskán átalakítva az ízérzetet. Bevallom, habozást nem tűrő fogyasztási vágyamnak eleget téve mélyhűtőbe raktam kibontás előtt, és véletlenül majdnem lefagyasztottam. A hidegpróbát szépen állta, semmi kiválás nem keletkezett - nem mintha egy kis borkő bármilyen minőségi problémát jelenthetett volna. Édességét a 13 %-os alkoholnak tudom be. Ezzel azt hiszem, mindent el is mondtam róla, kivéve talán annyit, hogy fénykorában ragyogó bor lehetett, javaslom és óhajtom megkóstolni az újabb évjáratokat.