Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2011

Maróti kékfrankos 2009

Kép
A tavaszi, hányatott sorssal indult, de nagy élményt nyújtó kóstoló napunk hazahozott példánya került ma poharunkba a bortárolómra meghirdetett "igyunk fel mindent!" kampány keretében. A kantába került vörös ifjonti módon habzik és opálos, de az idő múlásával egyre csak kerekedik, és a kezdeti, szerintem túl-frankosos markáns jegyeket kezdi kiheverni. Megjelenik egy kis bors, majd az egész egybesimul valami vajas-pinuszos esszenciává, amelyet hosszan tartó, de illemtudó kesernye követ. A fajta mindvégig dominál, átíveli a komplex élményt, amit ez a bor nyújt. Annyit azért be kell vallanom, hogy nekem a pincében jobban tetszett, az emlékeimben nagyobb és sűrűbb konzisztenciáról maradtak emlékfoszlányok.

u.i.: elnézést a sok idegen eredetű szóért, ma biztos ilyen napom van.

Mas du Vieux Buis - Cuvée Graine de Buis

Kép
A Cévennekből érkezett házasítást egyenesen a termőterületről kaptam ajándékba, és szerzőtársaimmal egy szokásos sütögetés keretében kibontottuk. Ritkán van szerencsénk olyan kézműves bort kóstolni külföldről, amelyet nem a hiperek láncainak, hanem a környékbeli fogyasztók részére készítettek. Az anduze-i pincészet a Gardon folyó alluviális talaján termeszt syrah, merlot és grenache fajtákat "természetközeli" eljárással. Az utóbbi kettőből készült küvé évjáratáról nincs információnk, annyi látszik a címkéről, hogy palackba 2010-ben került.

Szerfelett érdekes, mennyire más ez a bor, mint amit eddig Franciaországból kóstoltunk. A zöldes-muskátlis ízjegyek mindannyiunknak feltűntek, sokszor felötlött bennünk, hogy simán elmenne egy kékfrankosnak vagy egy Szent György-hegyi vörösnek. Éljen a francia-magyar ízrokonság!

Érik a szőlő

Kép
Július 2-i helyzet Badacsonyban.


Lindmayer kékfrankos rosé

Kép
Híreink szerint az északi végeken a Hófehérke - Csipkerózsika - Piroska szentháromságban ölt testet Lindmayer György 2010-es szortimentje. Nem tudom, hogy a Felső-magyarországi megjelölés mit takar, de valamiért nem került rá az egri jelző.

Szóval Csipkerózsika: a csavarzáras palackozás jót sejtet, a nyári rekkenő hőségben nem trezorba való bort keres az ember lánya, hanem frissítőt - hiszen már régóta vágyik egy jó tutti-fruttis tételre. Fábián szerint ezt megkaphatja ebben a borban.

Rózsaszín, bordós beütéssel. Kellemesen szénsavas, kesernyés, savanyú. Eleinte még hiányzik az áhított zamat, de némi szellőzés és pörgetés után előbb illatban, majd később ízben is jön egy kis édeskés TF! Szerintem az elvárások nem teljesültek be ezzel a tétellel, de talán majd a következő (évben?) alkalommal...

friss gris

Kép
Az előző alkalommal említett friss sorozat másik tagja ez a badacsonyi szürkebarát (a harmadik az illatos). A 2010-es év nem biztos, hogy kedvez a reduktív grigio-nak, ugyanis meg sem közelíti a rizlingeket. Nyilván más adottságokat és értékeket kell keresni a különböző fajtákban, éppen ezért nem is igazán értem az ötletet. Bár az is igaz, hogy máshol jól sült el a próbálkozás, itt mégsem találták meg Laposáék a mondanivalót. Ha jól figyel az ember, felfedezhető a fajta, de hiába a vulkáni talaj emblematikus és méltán híres szőlője, ez most kevés az üdvösséghez. Savak vannak, persze, hogy is ne lennének, hiszen az évjárat és a terroir diktál, viszont nem áll össze a kép. Talán egyszer megérne még egy próbálkozást, mert egy mérés nem mérés - mint azt hajdani mestereinktől is megtanultuk.

Sauska siller 2010

Kép
Az összetételéről a honlapon nincs információ, de a jegyzet-kezdeményen ez szerepel: CS+M

A kezdemény sajnos annyiban is maradt még egy próbálkozással, miszerint szép, erős meggylé színű. Nem tudom menteni a jegyzetelőt, hogy nem folytatta, mert én sem éreztem benne azt, amit egy sillerben keresek. Szerencse, hogy vacsorához fogyasztottuk, mert így azért el lehetett kortyolgatni.

Gedeon Perle 2010

Kép
Gyulának tavaly is tetszett, én akkor sem voltam oda érte. Kíváncsi vagyok, a mai hamburgersütés kísérőjeként is megállja-e a helyét.

GY korábbi jegyzete: Clin citrus illat egy kis kenyérrel. Alkohol-jelleg, kesernyés-savanykás, kellemes. A tavalyinál sokkal gyengébb, viszont alapvetően más. A szénsav helyén van, jól hűtve kellemes, étel mellé leginkább.



GY: Az ismételt kóstolás eredménye: engem most - a tavalyihoz hasonlóan - levett a lábamról, jóllehet a 2009-es verzióhoz semmiben sem hasonlít a buborékon kívül. Már a fakó, hagymás (nem olyan, mint a képen) színe megragadó volt, a kortyolgatás közben pedig jött a nagy felismerés: ezt nem rozénak kell inni, hanem valami szikárabb fehérnek, mitöbb, Prosecco-nak. A hamburger elé igazán jó aperitifnek bizonyult. Én biz' innám ezt folyvást.

Nyakas Aligvárom 2010

Kép
Az egykori budai cuvée 2010-ben chardonnay, irsai olivér, és rizlingszilváni házasításából készült. Zennek és nekem az első találkozás után kifejezetten jó véleményünk volt róla, ezért forszíroztam, hogy a kollégák is kóstolják meg. Én rendkívül szeretem a termőhelytől és a pincészettől megszokott vastagabb érzetű fehérborokat, bár igazán nem tudom behatárolni azt a jellegzetes zamatot, amelyet már több Nyakas palacknál is felismertem. Talán a meszes talaj teszi, de mindig friss, üde, ropogós, mégis van benne valamilyen testesebb zamat, amolyan gyantás húzás. Ebben a tételben az illatok és a savak kiválóan harmonizálnak, citrusos, savanykás, jó ivású nyári üdítő. A beharangozott bemutatókor a többieknek is tetszett, bár ők kissé túlzóan savanyúnak érezték.

termőhely: Budajenő
alkohol: 12%
palackozva: 110420

Benedek: kékfrankos rozé 2010.

Kép
Divatos húslé színű, néhány percig süteményillatú, majd cseresznyét és ribizlit érzek. Kevéske szén-dioxid is van benne, ennyi mindenképp jól áll neki. A korty tartalmas, az alkoholja nekem kissé erősnek tűnik.
Alkohol: 12%

Rizling kvartett

Kép
A két fajta két palackban érkezett, vegyespáros kiszerelésben. A villányi a tavalyi sikere okán kívánkozott ismét a poharunkba, a badacsonyi pedig - nálunk ugye - kötelező.

Laposáéknál folytatódik az új marketinggépezet (áldásos?) hatása. Vettem egy rizlinget, amely a 2010-es friss szériának csak az egyik tagja. Ezek szerint elmentek a reduktív irányba több fajtánál is. A rizling-párosítás mindenesetre nagyon jól sikerült a gyengébb év ellenére is. Átható, de nem parfümös illat, kellemesen élénk savak (szénsav nélkül), a rajnai édesebb karaktere és az olasz kesernyés lecsengése szépen kiegészítik egymást. A termőhelyből adódó beltartalom az acélban is megmutatkozik.

Ez a felújított címkéjű bazaltos tétel verte a villányit, bár ez a tény nem okozott meglepetést, hiszen a Szársomlyó vidéke nem rizlingjeiről híres. Igazán nem is nagyon érdemes összehasonlítani őket.

A boszorkány jóval lágyabb (mondhatni vizenyősebb) északi rokonánál. Ez is illatos, ízletes, jó egyensúlyú. Kellemes kísérője …

Szent István Korona chardonnay-k

Kép
A Szent István sorozat tagjai megbízható minőségűek. Nem várhatunk tőlük semmi mennyeit, de az áruk miatt általában jó vételnek bizonyulnak.A 2010-es normál palack mellé vettem egy 0,187 literes, 2009-est is. A fajta illatát mindkettő hozza, de mindjárt érezhető, hogy a '9-es tartalmasabb, alkoholosabb. Az is, hogy korosabb (nem arra tervezték, hogy további egy évet várjon). Megkóstolva, a különbségek ugyanezek maradnak, de még fokozottabban érezhetőek. Kimondottan vékony a '10-es, öreg a '9-es. Mindezeket persze csak azért érzem, mert párhuzamosan próbálkoztam velük.
A 2010-es alkoholja: 11,5%, ára: 550 Ft körül; a 2009-es alkoholja: 13%, ára: 300 Ft körül (1,87 dl)

Hilltop: pinot noir rozé 2010.

Kép
Könnyen lehet, hogy rövid életű lesz ez a bejegyzés, mert törölnöm kell majd belőle a becsmérlő szavakat, és végül nem marad majd semmi.
Borzasztó. Ezt a folyadékot palackba tölteni és borként forgalomba hozni arcátlanság.