A másik első
Az év első bora 2009-ben/2.
Na, persze a 352. nap távlatából szeptember másodikára, a palackozás napjára visszatekintve úgy is fogalmazhatnánk, hogy a legöregebb újbor, a másik legöregebb. Azért másik, és nem második, mert ugyanakkor, ugyanők, ugyanabból a fajtából, ugyanilyen címmel (névvel) piacra dobtak egy ugyan nem száraz, mint ez itt, de "egyszer azért fogyasztható" terméket.
E hatalmas, és talán felesleges Vargabetű után rátérek végre a mondanivalómra.
A tartalom színének összehasonlítására képtelen vagyok, nyilván nincs is értelme (annyit nem számíthat az a plusz 3 év fahordóban egy ilyen, önmagában is erőteljes színű fajtánál, ugyebár). Vagy tényleg olyan pirosas színű volt a már kóstolt, mint ahogyan a fotón látszik? Az érdekes lenne. A színeknél maradva: már apáink is tudhattak valamit, hiszen mindig a zöldet keresték, a zöld üveges Kőbányait.
És tessék, itt a zöld címkés csabagyöngye Vargától.
Ami száraz.
Az alkoholtartalma pedig 10%. Ez is eggyel kevesebb a honlapjukon szereplő adatnál.
Sokkal többe került, mint a másik, de a tudomány, ugye, költséges dolog.
Most is nagy mennyiségű buborék száll föl a kitöltött … borból?
Annyi, hogy, mint a pezsgőknél, olykor itt is látni a kiindulási pontot a folyadék mélyén, nem csak a pohár falára tapadva. Újabb forgatás után újabb felpezsdülés …
A cseppnyi kénes illat szerencsére hamar távozik, és érezhetően gyümölcsösebbé válik, egy-egy pillanatra bodzát is érzünk. Az üvegházhatás nagymértékű fokozásában való tevőleges részvétel bűne fölött érzett szégyenkezésemből az riaszt fel, hogy hordóillatot érzek. Persze kimondani azért nem merem. Kriszta pár perccel később veszi a bátorságot, és kiböki. Jót nevetünk (én most is), nyilvánvaló, hogy … csakis így lehet. A vívódás terhétől megszabadulva kiötöljük, hogy, ha van donga, és csipsz barrikolási célból, miért ne létezhetnének ugyanezek egyszerű „hordósítási” célból?!
Az íze olyasmi, mint a másiknak volt: könnyed, friss, gyümölcsös, az elvárhatónál nem több tartalommal. Sajnos ez meg elszáll a szén-dioxiddal együtt.
Üdítő íz, kellemes illat jellemzi, de más-más idősíkban. Azért én jobbnak találom a félédes változatnál.
Na, persze a 352. nap távlatából szeptember másodikára, a palackozás napjára visszatekintve úgy is fogalmazhatnánk, hogy a legöregebb újbor, a másik legöregebb. Azért másik, és nem második, mert ugyanakkor, ugyanők, ugyanabból a fajtából, ugyanilyen címmel (névvel) piacra dobtak egy ugyan nem száraz, mint ez itt, de "egyszer azért fogyasztható" terméket.
E hatalmas, és talán felesleges Vargabetű után rátérek végre a mondanivalómra.
A tartalom színének összehasonlítására képtelen vagyok, nyilván nincs is értelme (annyit nem számíthat az a plusz 3 év fahordóban egy ilyen, önmagában is erőteljes színű fajtánál, ugyebár). Vagy tényleg olyan pirosas színű volt a már kóstolt, mint ahogyan a fotón látszik? Az érdekes lenne. A színeknél maradva: már apáink is tudhattak valamit, hiszen mindig a zöldet keresték, a zöld üveges Kőbányait.
És tessék, itt a zöld címkés csabagyöngye Vargától.
Ami száraz.
Az alkoholtartalma pedig 10%. Ez is eggyel kevesebb a honlapjukon szereplő adatnál.
Sokkal többe került, mint a másik, de a tudomány, ugye, költséges dolog.
Most is nagy mennyiségű buborék száll föl a kitöltött … borból?Annyi, hogy, mint a pezsgőknél, olykor itt is látni a kiindulási pontot a folyadék mélyén, nem csak a pohár falára tapadva. Újabb forgatás után újabb felpezsdülés …
A cseppnyi kénes illat szerencsére hamar távozik, és érezhetően gyümölcsösebbé válik, egy-egy pillanatra bodzát is érzünk. Az üvegházhatás nagymértékű fokozásában való tevőleges részvétel bűne fölött érzett szégyenkezésemből az riaszt fel, hogy hordóillatot érzek. Persze kimondani azért nem merem. Kriszta pár perccel később veszi a bátorságot, és kiböki. Jót nevetünk (én most is), nyilvánvaló, hogy … csakis így lehet. A vívódás terhétől megszabadulva kiötöljük, hogy, ha van donga, és csipsz barrikolási célból, miért ne létezhetnének ugyanezek egyszerű „hordósítási” célból?!
Az íze olyasmi, mint a másiknak volt: könnyed, friss, gyümölcsös, az elvárhatónál nem több tartalommal. Sajnos ez meg elszáll a szén-dioxiddal együtt.
Üdítő íz, kellemes illat jellemzi, de más-más idősíkban. Azért én jobbnak találom a félédes változatnál.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése