Somlói lédig, Szent György-hegyi túlérett

A 8-as utat Devecsernél keresztezve fogant az ötlet, hogy visszafelé igazán megtehetjük azt a kis kitérőt, amely a Somló felé vezet, hátha tudok hazahozni valamilyen vásárfiát a díszes társaságnak.



Fekete Béla nem volt helyben, de telefonon ajánlotta barátját, Ulrich Józsefet, nála biztos találok valami finomat. Így is lett. Az Ulrich-portához érve otthon találtuk a gazdát, ugyanis a 35 fokos hőségben Ő sem merészkedett ki a rendbe. A 4 féle bor több évjárata közül az alábbiakból hoztam. A frissebbek hordóban, a régebbiek közül néhány tartályban várja a sorát. Múlt pénteken a nyársazáskor meg is kóstoltuk őket egy hegymagasi vörös kíséretében. Köszönet Gyulának az előzetes gondolatokért, amelyek dőlt betűvel olvashatók (pre-post, van ilyen?). Nekem bezzeg könnyű, mert írás közben vissza is kóstolom...

Ulrich József Somlói Juhfark 2008

Savanykás, nyárias. Ásványos ízvilág, amelyet a hordós érlelés is kiemel.

Valóban ilyen, én még a határozott citrusosságát emelném ki, mert a szájban, és a lenyelést követően a garaton is percekig megmarad ez a zamat. Egy kis melegedés után talán még intenzívebb a lime-felhang. Amúgy egyértelmű az oxidatív technológia. Ja, és halványsárga.

Ulrich József Somlói Furmint 2006

A tokajihoz szokott nyelv nagyot lepődik, amikor a fajtával somlai kontextusban találkozik. Szép, fajtás, könnyű és érdekes.

Mélyebb-sárga árnyalat. A fajta valóban megvan, a Hegy adja hozzá egyedi, hegyaljainál dinamikusabb stílusát. Most ezt is citrusosnak érzem, bár a múlt héten is sokkal jobban kinyílt, ahogy szellőzött, melegedett. Valóban: az illata szépen kerekedik, mélyül, nehezedik. Karcos savai enyhülnek, íze gyantásodik (?), de savanykás jellege kevésbé változik. Annak ellenére, hogy tartályból mérte a Gazda, az elmúlt két év faházas kvártélya kellemesen megmaradt.
Hogy dinamikus, az vitathatatlan, de csak egy átlag tokajihoz képest, ahol a cukor dominál. Erre a sava(nyúsága) még rátesz egy lapáttal. Majdhogynem én is felöntöttem szódával. (IE)

A vöröset az idei második tanúhegyi túránk során gyűjtöttük be. Azon túl, hogy a badacsonyi terroir jellegzetes bazalt-vörösöket terem, ez a tétel messze túlmutat bármelyiken.

Tasnádi András Szent György-hegyi Merlot 2008

Egyértelmű bonbonmeggy. Már-már Cabernet-be hajló vad tanninok, likőr-szerű alkohol, Portóinak is elmenne. Nyomokban merlót is tartalmaz.

Ez persze csak vicc, nehogy félreértés essék: tiszta merlot, sőt, túlérett gyümölcsből. Talán ezért lett ilyen portói erősségű, és lenyűgözően egyedi. Készítőjének keze nyoma egyértelmű, a két órás beszélgetésben megismert szimpatikus szakember névjegye. Ha két hét múlva megint arra járunk, biztos hozunk még!