Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2008

Apáti Pinot Noir 2006

Kép
Röviden szólva, nem váltotta be a Rajnai Rizlingjük (2006) által kijelölt várakozásaimat. Endréék Teleki jénél azért jobb, viszont a HungaroHill nél gyengébb. Az anyagi vetületek: A:1200 T:1200 H:540(!)

Jekl Jammertal 2005

Kép
Dekantálás közben ecetes illat, kevés, de egyértelműen jelen lévő értékekkel. A Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Merlot házasításából készült borból alkoholos pára illan, továbbra is elenyésző, de jelen lévő aromákkal a háttérben. Belekortyolva a Cabernet jegyek egyértelműek, az egész nem túl határozott, savanykás, balzsamecet. Mindent összevetve egy "B" kategóriás villányi. Kis szellőztetés után Gyula: fűszerek, paprika, Gábor: kezd összeállni, jellget ölteni, a Franc és a Merlot jobban megmutatkozik.

2008. Karácsony

Kép
Előrebocsátom, hogy ajándékba kaptam ezt a bort. Azért remélem, és - édes lévén - van is rá esély, hogy nem fog csalódást okozni a mai sütis estén ez a bor. Mert a "gyártó" Varga úr nem okozott csalódást, valódi nagyiparos módjára kínálja portékáját, konkrétan gratulál a választáshoz, és nagyjából 50% esélyt ad annak, hogy én, a vevő (esetünkben apám) szakértő vagyok. Ha jól értem, ez egy nagyszerű bor, és, ha mi ilyet iszunk, mi is nagyszerűek vagyunk. Teszt pár órán belül alább. ...pár órával később: Édes, valós késői szüreti jegyeket hordoz. Az összes eddig kóstolt késői szürethez képest viszont tompább, kevésbé komoly. Nem töményen édes, laza szerkezetű, ez süteményekhez fogyasztva jól is áll neki. Nem csömör érzés. Egyszer érdemes volt megkóstolni.

Taschner Kékfrankos

Kép
Gyula, van kedved vincseszterre vetni? Úgyis Te vagy a háttérben... :) -Hej, lelepleztél! Szerencsére elég elmosódott vagyok, viszont szerencsétlenségemre az állapotom is elég homályos lehetett az est végére, mert már csak arra emlékszem, hogy kóstoltuk Kurt levét, de az ízemlékek feledésbe merülnek. Szóval kedvem az volna, de át kell, hogy adjam ezt a kitüntető tisztet, vagy húzzuk elő együtt agyalapból legközelebb! ...Hopp, kezd előjönni. Úgy emlékszem, kellemes volt, de valamije hiányzott, talán a gerince? Habár némileg szentségtörés fondühöz vöröset inni, de itt jó volt, az étel nem lett tőle rosszabb, a bornak viszont jót tett a párosítás. Azt hiszem, a konklúzió az volt, hogy fondühöz elmegy.

Villa Tolnay Rajnai Rizling 2007

Kép
Ez a TAVASZ fantázianevű rizling számomra kilóg a Tolnay-sorból, mert szinte kivétel nélkül régebbi tételeket láttam. Örültem, amikor rátaláltam e frissnek mondható borra. A svájci borásztól korábban megismert cuvée nem volt ránk frenetikus hatással, és az igazat megvallva, én egyelőre kicsit idegenkedem a korosabb rizling-féleségektől. Ez a rajnai kifejezetten zamatos illatjegyeket mutatott - a klasszikus alma-buké nagyon kellemes intenzitással jelentkezett az ízében is. Már-már elragadtattam magam a meglepetéstől, ám amikor befejezte útját a korty a számban, hamar elenyészett az addig játékos gyümölcsösség egy kis kesernyés utóízt hagyva a garaton. Lehet, hogy ez a 14%-os, magasnak mondható alkoholnak is "köszönhető", de sajnos kiábrándító véget ér a szép kezdet. No, azért ne bánkódjunk túlságosan, valahogy - nagy nehezen - csak elfogyott, és mindezek ismeretében mégis ajánlom kóstolásra!

Nyári Ödön Szentgyörgyhegyi Olaszrizling 2006

Kép
Újra a bazalt! Visszatérő szenvedélyünk - kinek családi, kinek geogasztrológiai vonatkozásban. Nyári Ödönről sok jót hallottunk, olvastunk, lássuk valójában mit kaphatunk tőle. Tetszetős kivitel, sokat ígérő kézműves-jellegű cimkézés. Nekünk a kézművességből hagyományos, fahordós technológia sejlett. Az első ízek is ezt támasztották alá. Illatában nem mutatott sokat magából, ugyanakkor az íze inkább tükrözte az első, vizuális benyomásokat. Nem szaporítjuk a szót: talán többet vártunk a névtől, a bortól közepesen kaptunk. Megvan mindaz, amit a "hegy szelleme" sugall, de mindezt kicsiben kapjuk. Azért kellemes perceket okoz, nyáron megnézzük a helyszínen.

Taschner: Soproni Rosé 2008.

Kép
Néhány megelőző rosé után került az asztalra Taschner Kurt idei kékfrankos-pinot noir cuvéeje. A színe nem az a tipikus pinkes, inkább halovány, nekem nagyon világos hagymahéj szín, a címke szerint barackvirág. Hát legyen neki. A kibontást követően nagy brainstorming következett: mindenkinek más jutott az eszébe az illatáról (eleinte mondhatni szagáról). A dugó kihúzása után kiszabaduló gázokról Gyula "cloaca" szagra asszociált, és hangoztatta, hogy ez nem feltétlen negatív jelző. Gábor ezt zokon vette, mert szerinte érdemesebb a bor ennél. Endre viszont kitart amellett, hogy kimondhatjuk, az eleje igenis büdöskés volt, de utána jött a kibontakozás. Az illata utána Gyula szerint vágott fűvé avanzsált. Gábor szabad asszociációban szálldos a totál plasztik tuttifrutti és a dinnyés rágó között, bár jelzi, hogy egyik sem 100%-ig. Kriszta kitartóan hajtogatja mindeki ellenében, hogy egy teli tál feketeribizli, amely szerinte a büdöskésségre is magyarázat, hiszen a feketeribizli el

Légli Rosé 2007

Kép
Habár már dúlnak a 2008-as rozék, mégis előkerült egy 2007-es. Létjogosultságát siller mivolta igazolja. Ez nem rozé, és ne is annak igyuk! Orrban aromás. A piros bor egyszer fent, egyszer lent, vacsorák kellemes kísérője lehet. Némileg savhiányos, de azért zamatos.

Vesztergombi Szekszárdi Bikvér 2005

Kép
Feketecseresznye és meggy spektrumai, erősebb fény felé tartva infralámpa. Illatában visszaköszön az előrehaladott meggy, amaréna, likőr, ezen túl amaretto. Égetett avar a háttérben. Valami nem engedi ezt a bort kibontakozni. Gyula: a fa az. Kriszta: az alkohol. Gábor: nem is tudom, hogy mi az ami ki akar bontakozni. A szájban megforgatva egyedi, ritka, gazdag, kissé vajas, mindezek ellenére jellegtelen, hamar elenyészik. A lecsengése gyors, vizenyős. Szép bikavért idéző illatához képest túl komoly, tanninos, fás.

Évfordulói Merlot-k

Kép
Amint azt már előrejeleztem szó lesz egy Heimannról. A másik alább említett bornak friss aktualitást adott a múlt heti Év Borásza cím odaítélése a Magyar Bor Akadémia által. Lássuk. Merlot '06 Időrendben először a tiszta merlót kóstoltuk. 2006-os évjárat Szekszárdról a Heimann Családi Birtoktól. Igazán mondhatjuk, hogy egy remekbe szabott, nagy kaliberű tétel. Nem túl súlyos, ez a pohárban is meglászott, mert a félhomályban a kis asztalilámpa fénye könnyen átszűrődött rajta. Ilyen szempontból nem volt ideális a kávézó atmoszférája, de az íze kárpótolt érte. Amennyire fel tudom idézni az eseménydús este után közel egy héttel, a gyümölcsössége mellett, a tölgyfa diszkrét, de határozott aromái is szépen egészítették ki azt a számomra meglepő testességet, amelyet egy Merlot-tól nem feltétlen vártam. Mindenéppen ajánlom akár egy jó szarvasbélszín mellé [:)], de magában is hibátlan "szórakozást" igér a maga 14%-os alkoholjával, ami egyáltalán nem ütközik ki rajta. (A képé

Heimann Stílusgyakorlat 2005.

Kép
Olyan illatos volt már a dugó is, hogy "dobtam egy hátast", mellesleg festéknek sem lenne utolsó ez a bor. 60%-nyi cabernet franc-ból, és 40%-nyi tannat-ból áll. ("A Tannat egy nagyon régi fajta, amely baszk eredetre vezethető vissza, és Franciaország délkeleti részéről származik. Nagyon erős és színes borokat eredményez, amelyek enyhe, de annál inkább érezhető tannin mellékízt hordoznak magukban, aminek következtében hosszú ideig tárolhatók.") Gyönyörű rubin szín, és ritkán tapasztalt mértékű templomablak-hatás (ez a textúra azután a szájban is jól érzékelhető) jellemzi. Citrusos illatúnak kellene neveznem, de oly mértékban az, hogy merészelem savanykásnak, mi több savanyúnak mondani. Az ízében is megvan ez, de már kevésbé, számomra fontosabb, hogy finoman kisimította a franc-t (nem szárad ki a szám) Kis szünet ... Így, a többedik korty után lassan kezd veszíteni a varázsából, azt hiszem olyan bor ez, amit túl sűrűn mégsem kívánok majd meg (ez persze nem is baj, hi

Badacsonyi Kéknyelű 2007 (Rizapuszta)

Kép
Lelövöm a poént: azt gondoltam, gyorsan leírom a tapasztalatainkat, mert különösebben nem vésődött be az élmény. Egy ideje már figyeltem a KSISP(?) csoport szupermarketjének polcán várakozó "hazait". Annál is inkább, mert az elmúlt évek során beható vizsgálatokat végeztünk ezen a történelmi borvidékünkön, és próbáltuk vigyázó szemünket a névadó vulkanikus képződmény környezetére is vetni. A bevezető első mondata ellenére, azért mégsem kell szégyenkeznie a megcélzott ezres kategóriában. A kitöltést követően (nem a háttérben látható pálinkás pohárba), láthatóvá vált a halványsárga, de csöppet sem fakó színe. Illatában érződik a 2007-es - még éppen - frissesség. Reduktívnak mondanám, ha nem Badacsonyról beszélnénk, így nem vagyok biztos benne. (A BBSZ nekem valamilyen régi TSZ utódszervezetnek hangzik, ahol ugyanúgy elképzelhető a mai modern technológiák alkalmazása, mint a hagyományos fahordós. Előre is elnézést kérek a Szövetkezettől, ha tévednék a genealógia vonatkozásában.)

Polgár Rosé 2008

Kép
És akkor egy újabb, de ezúttal jogilag is védett primőr: Pannon Primőr ® Húúú, de komoly... Bocs, csak ez egy kicsit söréttel-verébre jellegű - nekem. Máris megkövetem Polgárékat, mert az előző, visszafogott rosé-élményeimet végre felülmúlta valami. No, azért ez sem lesz évekig emlékezetes, de legalább kezd hasonlítani a bevésődött elődök által mutatott formára. A pohárban kissé narancsos árnyalatot, és gomolygó szénsavfelhőt mutat. Ez ígéretes. Az illata reménytkeltő, Zenina által visszaigazoltan málnás (vagy pirosribiszkés?). Kezdek izgulni: végre rátaláltam régi múzsámra? A szájüregben bizsergető, gyümölcsös, de miután eggyé válsz vele, ebben is megvan a Gyula által is említett kesernye. Kicsit ugyan, talán a legkevésbé idén, de mégis. Nem baj, ez még belefér, finom frissítő. Van, aki kevés enyhe ásványvízzel szelidíti, így kevésbé zavaró a lecsengése. Kíváncsian várom a kontroll csoport külön bejegyzésben rögzített véleményét!

HungaroHill Pinot Noir 2005

Kép
Itt a kontra az előző poszthoz: ezt a palackot akkor vettem, amikor Endrééknek a Telekit. Azt hiszem nekem nagyobb szerencsém volt, mert ez fele annyiért, a leírás alapján legalább kétszer olyan jó volt. Az általam korábban nem ismert burgenlandi ifjú borász, Leo Hillinger modern, trendi üzemének egyik terméke ez. Mátraaljáról származik a pinot noir, amelyből T. sógorunk készíti a levet. (Szintén ebbe a brand-be tartozik még egy mátrai sauvignon blanc is.) Érdekes, hogy a kedvezőnek tartott határon túli bortermő területen kívül, máshová is kitekint Leo barátunk, jelesül a Mátráig ellát. Néhány évvel ezelőtt Köszegen és környékén töltöttünk néhány napot, egyúttal a fentebb nevezett területre is átruccantunk. Azóta is fennálló restancia a szélesebb körű ismerkedés a vidékkel és ízeivel. A borról mindenéppen csak jókat tudok írni, mert a viszonyítási alap a félezer (!) forintos ára. Persze nem egy hatalmas tétel, de az "alsópolcos" kategóriát messze felülmúlja. Fontos megemlíten

Teleki Pinot Noir 2007.

Kép
No, de ez a bor ... ... minden, amit egy pinot noirtól elvárok (elvárhatok) az nincs benne ebben.

Tagyon-hegyi olaszrizling 2006.

Kép
Réges régen, amikor ezt a területet is meghódította a szőlő, a levétől megittasult embereket gyakran találta a felkelő nap, no meg a rend őrei, a lankák tövében, akik munkára szólították őket. "Hagyjon, kend!" - mondta a molesztált, azaz mondta volna, mert az valahogy így bukott ki a száján: "Taggyon, hegy!" Rövid időn belül, már csak így emlegették a környékbeliek ezt a borivókról elhíresült helyet, majd a térképek is így, Tagyon-hegyként jelölték meg azt. Rég ittunk ilyen jó olaszrizlinget (lásd fenn), Kriszta is, és én is elégedettek vagyuk vele. Augusztusban vettük, azután, hogy a Füredi napokon volt alkalmunk megkóstolni, de már el is felejtettem, hogy 2006-os. Már nem emlékszem, ki volt, aki a bort kínálta akkor, de megmaradt bennem, amit mesélt, hogy egyszer egy vevő felháborodottan adta vissza már a második palackot a szakadt - nekem tetsző, folytonossági hiányával a Balatont ábrázoló - címke miatt. A lényeg: érezni, hogy nem ifjú bor, érezni a fahordót, de

Takler Rosé Cuvée 2008, Szekszárd

Kép
Belehúztunk a primőrök véleményezésébe, folytatom a sort az első szekszárdi alanyunkkal. Bevallom, Gábor bejegyzése inspirált, igazából a W&G-t akartam megkóstolni, de azt nem, Takler ezévi rozéját viszont megtaláltam a közeli kisboltban. OFF: Felfigyeltem arra, hogy rosszabb fajta kommersz közértekben is egyre jobb - és aktuálisan primőr - borokra lehet akadni, nemrég ez szerintem másképp volt. ON. A narancsos árnyalatú ital nem kifejezetten exhibicionista, illata grapefruitot és polleneket idéz. Nem tolakodó, de szívesen elidőzöm a szaglászásával. Később egy kis eper is kibújuk. Belekortyolva gyors lefolyással a legkülönfélébb ízjegyek jelennek meg sorra, de továbbra is illedelmesen, nem erőszakkal: kezdődik a szörpösség és a szénsav enyhe bizsergésével, majd kibontakozik egy finom gyümölcsded árnyalat, ezt pedig kesernyés utóíz váltja. Ahogy Gábor megkérdőjelezte saját ízlelőképességét, én is ezt teszem: nem értem, mi a baj, mostanában sok bornak kesernyés maradványai vannak, d

Weninger & Gere Rosé Primőr 2008

Kép
Igen. A jól ismert favorit. Nem kétséges, prekoncepcióval várja a gyakorlott rozézó az első fecskék között. Így is lett, már a Márton napot megelőző utolsó bevásárlásnál bele került a kosárba. Csak néhány napot kellett várni, hogy csillapítsuk (tudás)szomjunkat. Amikor jónéhány évvel ezelőtt először találkoztunk, még fordított néven mutatkozott be - mióta is hívják W&G-nek? A színe halványabb az átlagnál, de mégis élénk, mert fényes és rózsaszín. Az illata idézi a megszokott gyümölcsösséget, de valami nem engedi teljesen kibontakozni. A szájban kellemesen bizsergető a jelzés értékű szénsav, de a frissességét nem támogatja kirobbanó "frutalítás". Zamatai sem teljesek, itt is érzek bizonyos rejtőzködést. Valamiért az a benyomásom, hogy olyan bort iszom, amely egy családi-háztáji, nem forgalmazásra szánt tételnek becsületére válna, de ez itt és most kevés. Némi szellőzés után enyhülnek a másodlagos zavaró tényezők, de mégsem kapom azt az élményt, amiért megszerettem, és idén

Bogyólé előzetes

Kép
Tegnap megkóstoltuk azt a híres-neves villányi újbort, amely oly nagy hatással volt többünkre is a legutóbbi torkos csütörtökön. Ime a termelő bemutatása: "Újborunk a franciaországi Beaujolais Noveau [bozsolé] borkészítési hagyományait követve készül, melynek lényege, hogy az erjesztés egész fürttel, oxigén kizárásával történik. Maga a bor a bogyón belül születik, majd robban életre. Erre utal a „Bogyólé” elnevezés is. Az eredmény friss, illatos, gyümölcsös (banán, meggy, ribizli), ahogyan az egy igazi újborhoz illik. Hidegebben fogyasszuk, mint a vörösborokat általában, 12-13 ºC-on." A tegnapi kóstolás után azt gondoljuk, hogy ennek a bornak még pihennie kell a palackban! Eléggé vad, még széteső, a fajtákra (Portugieser és Zweigelt) egyáltalán nem jellemző szénsavtartalommal. Közel sem hozza azt a meghatározó élményt, mint a múlt évi. Persze ez lehet évjárat kérdése is, de mégis... Adjuk meg neki a lehetőséget, hogy ne okozzon csalódást!

Günzer 2005-ös villányi cuvée

Kép
Tetszetős - színes, de egyszerű (egyik sem túlzottan) csomagolású. A három szín utal(hat) a három különböző szőlőfajtára. Összetétele: 60% kékfrankos, 30% pinot noir, 10% cabernet(?). Kóstolgatva az is világossá vált előttünk, hogy részben a célközönség miatt van a trikolór: nagyon illatos, az ember meg sem akarja kóstolni, de végül rászánjuk magunkat, és az sem okoz csalódást: könnyed, de csöppet sem komolytalan; gyümölcsös, játékos, de fahordós súlyú. Jól eltalált arányok (én több pinot-t tettem volna bele, de biztos, hogy így a jobb), és gyönyörű szín jellemzik ezt a bort. Ezt a körülbelül 2000 Ft-os lét mindenkinek őszintén ajánlom (10%-ért cserébe).

Chateau de Tigné rosé 2007.

Kép
Kíváncsi voltam-e, vagy sznob (az elfogadható jelzőt még keresem), nem tudom, de legyűrve idegenkedésem (miért innék külföldit?), vettem egy Rose D'Anjou nevű, Depardieu fémjelezte bort. Nem tudom, mekkora a jelentősége annak, hogy "Rose", és nem rosé, az importeur (Szeremley Birtok kft.) mindenesetre nem foglalkozott ezzel, rosét írt a magyar címkére. Annyit sikerült még kiderítenem erről a valamikori Anjou-birtokról (így mégsem teljesen idegen), hogy most Depardieu-é, ráadásul szakmailag is. Ő alapállásában hagyománytisztelő, de "például tangenciális szűrő alkalmazását indokoltnak tartja, amennyiben a frissesség és a minőség teljességének megőrzését szolgálják". Halovány piros színű (húslé), kellemes, de nem igazán gyümölcsös illatú bor. Vagy olyan szőlőből készült, amit nem ismerek (a palackról sem derül ki), vagy a terroir nyomja rá a bélyegét, az biztos, hogy még nem éreztem ilyen nehézkes (vagy írjam: súlyos - az pozitívabb?), nyelvgyöksújtó ízt. A harma

Etyeki Kúria Cuvée1 2008

Kép
Az Etyeki Kúria régi-új szortimentje idén sem hozott csalódást, a 2008-as tétel reduktív szellemben a korábbi évek során megszokott zamatos frissességet pezsdít a nyelvünkre. A szürkebarát és a leányka idén is örvendeztető házasságra léptek, bár az idei felhozatal szerény véleményem szerint a tavalyihoz képest némileg, de csakis némileg visszafogottabb környezeti adottságokról ad tájékoztatást. Vagy lehet, hogy az üde világ mellett az egyes küvé idén komolykásabb és egyben nagyobbacskább bort eredményezett? Kóstolni kell ezt még!

Szent Márton Bora - Villányi Portugieser 2008

Kép
Újra itt a szezon! Jöhetnek megint a primőrök. Bár ez lehet, hogy csak nekünk "művelteknek" egyértelmű dolog: Tegnap, amikor a hipermarketben érdeklődtem az eladótól, aki raklapról, kartonokból pakolta ki a boros polcokra az árut, kicsit tanácstalanul nézett, majd széttárta a kezét mondván, hozzájuk bizony még nem érkeztek ilyenek. Már majdnem csalódottan fordultam ki a sorból, amikor - természetesen - a fejpolcon megláttam Bock Uram friss palackozású kékoportóját. Dekantálni nem volt esélyünk, mert terített asztal várt otthon, de talán nem is baj. Később kiderül, miért. A színe meggyes-fényes, nem túl áttetsző. Az illata azonnal le vett a lábamról, mert felidézte azt az egyedülálló zamatot, amelyet eddig csak ilyen típusú boroknál tapasztaltam. Az íze is visszaigazolta a várakozásomat, ugyanis gazdag, gyümölcsös, igazán jellegzetes benjáminja a fajtának. A vacsora után még kétszer töltöttem, és mindahányszor elégedetten hümmögtem, forgattam a kortyot a számban. Úgy alakult,

Szederkényi Chardonnay Barrique 2007

Kép
A cimke tanúsága szerint Szederkényből származik a bor, amelyet Keller György forgalmaz (ezek szerint nem termel?) . A Mecsekaljai borvidéken általában ajánlott fajta, a villányi pincészet gondoskodása folytán meglehetősen erős barrikolást kapott, amely nem biztos, hogy előnyére válik, hacsak nem azért, mert anélkül még ezt a szintet sem ütné meg. Ez persze már akkor derült ki, miután megkóstoltuk. A pohárban mély, aranysárga, fényes színt mutatott, mintha legalábbis jóval idősebb lenne. Az elvileg chardonnay-nál még frissnek számító 2007-es eredet egyáltalán nem érződött rajta. Egyedül csak a savai bújtak elő a hatalmas tölgyfa árnyékából. Érdekes, nekem a fehér, átlagosnál erősebben "füstölt" boroknál gyakran feltűnik egy jellemző, olajos magra (talán mogyoró?) emlékeztető kísérőíz, amely ebben is jelen volt. Azon gondolkodtam, hogy összegzésül mit írjak, de semmi nem jutott eszembe. Talán ez az összegzés...

Taschner: Soproni kékfrankos rosé 2007.

Kép
Bár a IX. országos rosé borversenyen (2007.12.06.-án) aranyérmes lett ez a bor, mára talán csak a IX. helyet kapná. A színe szép (ez változik a legkevésbé) málnaszörp szerű (no, nem az én hígítási arányommal), de az illata már csak nyomokban gyümölcsös, és az ízében semmi üdeség, semmi gyümölcsösség sincsen. A nagy adag széndioxid sem tudta már a tavasz illózióját kelteni, így csak hiszem, hogy 11 hónappal ezelőtt megérdemelte azt az érmet.

Juhász testvérek - Egri rosé 2008

Kép
Még el sem érkezett Szent Márton napja, néhány primőr máris kint van a polcokon. Persze megörültem neki, mégis furcsa érzés, hogy a borászok meg sem várják az újbor ünnepét. Kicsit illúzióromboló, olyan, mintha a családi Karácsonyt valaki december 18-án tartaná. Úgy gondolom, Franciaországban hathatós botrány kerekedne, ha a Beaujolais Nouveau a kijelölt és mindenki által izgatottan várt nap (november harmadik csütörtöke) előtt kerülne forgalomba. De félre az ideológiával, meg aztán már késő, mire ezek a gondolatok kialakultak bennem, fél üveggel már elfogyott az idei borból. Első benyomásom: furcsállom a préselt parafadugót egy szénsavas reduktív primőr lezárására. Néhány év alatt annyira hozzászoktunk a műanyag dugókhoz és csavarzárakhoz, hogy egy ilyen jellegű bor esetén már-már abnormális, ha parafát használ a borász. A kicsapódó szén-dioxidtól a ribizlilé színű folyadék áttetszetlen, opálos. A szénsav az ízben is erőteljes, gyöngyözőbornak is elmenne zokszó nélkül. Ez a pinot noir

Szent Imre Pincészet - Hajós-Bajai Chardonnay

Kép
Az alsópolcos löszháti bor illata az oxigéntől elzárt technológia standard üdeségére utaló jegyeket képvisel, teszi ezt nagyon visszafogottan, de amit érezni, az kétség kívül nem rossz. Enyhe savainak és mérsékelt karakterisztikájának harmóniáját keserédes felhangok törik meg. Egy-egy tésztaételnek jó társa lehet és mindazt, amit a 350 Ft-os árkategóriában [palack árról van szó, nem deciliter :)] el tudok képzelni, mindenképpen túlszárnyalja.

Juhász Tibor - Máléhegyi Juhfark 2007

Kép
Új felfedezés az Etyek-Budai borvidékről ez a reduktív különlegesség. A technológiából fakadó frissesség és a fajtajelleg egyedi ízvilága egzotikus egyveleget képez. A juhfark ízjegyei és sav-dominanciája meghatározóak a szénsavas üdeség mellett.

Fischer Pinot Noir 2006

Kép
A badacsonyi borvidék fiatal osztrák testvérpárjának Szent György hegyi remeke. Nem túlzás a minősítés, mert igazán jól sikerült friss-fiatal vörössel találkoztunk első lendületből. Dekantáláskor és a pohárban a karimáját vizsgálva, rozsdás-vöröses színt mutatott. Gábornak illatában és ízében is az aszaltszilva jutott eszébe, de ezzel nem feltétlenül értett egyet Zenina és Gyula. A portugieser fiatalossága, újbor jellege tűnt fel, de később ezt kiszellőzte magából, és így már komolyabb, "tanninosabb" jelleget is öltött. Az eddig általunk kóstolt és tapaszatlt pinós sokszínűség újra bőbült egy egyedi ízvilággal. A badacsonyi, nem jellemzően vörös termőterületről, egy igazán karakteres ízvilágot ismerhettünk meg, amely nem nélkülözi a fajtajelleget sem. Tovább a fischeri úton...! Jövő nyárra gyűlnek már a Szent György hegyi uticélok (Szászi, Istvándi, Fischer).

Frittmann Kunsági Ezerjó 2007.

Kép
A bort holnaputánra szánom, ez tehát csak felvezető. Frittmann János a 2007. év bortermelője. Láthatóan nem elemeztük túl ezt a bort. Annyit állapítottunk meg róla, hogy egy tisztes termék - nem nyammoghatunk rajta sokat, de jól csúszik a megfelelő étellel. Több ezerjó után az az érzésem, nem véletlenül nincs a legnépszerűbb fajták között. Azért -azt hiszem, mindannyian - szeretjük, ennek okán (és a biodiverzitás végett) ezután is isszuk majd olykor ennek a levét.

Ebner Portugieser 2007

Kép
Idén kóstoltunk néhány Portugieser t, de sajnos az Ebner pince kimaradt a sorból, így amikor rátaláltam erre a tételre az általam nagyra becsült borásztól, igazán megörültem, mert lassan megjelennek az új borok, a 2007-es szériát pedig még végig sem kóstoltuk (nem mintha ez fizikailag lehetséges lenne, de a törekvés megvan). Némileg befolyásolja az évjárat Portugieser-tesztjét, hogy a többit uszkve fél éve vettük nyelvünkre, ez pedig addig csak pihent. Hogy jót tett-e neki a pihenés, azt már nem tudjuk meg. De nézzük a kis alanyunkat! Az elegánsan formált csavarzár kifejezetten jól áll neki, egyébként is megkedveltem ezt a zárási módot, mert mi türelmetlen borivók könnyebben hozzájutunk a palackba zárt szellemhez általa. Pohárba töltve sokkoló ribizli színe egy csipet lilával párosul. Kissé áttetsző, mégis komoly benyomást kelt, lenyűgöző. Frissességét jelzi, hogy egy-egy apró buborék töri át a felületi feszültséget. Illata meglepően újbor-hatású, a meggy és a szamóca mögött cserzőanya

Balatonszőlősi frissítők

Kép
Habár a nyárnak már nyoma sincs, két üde bort választottam némi tapas és egy baráti vidám este kísérőjéül. Mindkettő a Balatonfüred-Csopaki borvidékről származik, mindkettő csavarzáras és az ízvilágaik is kísértetiesen hasonlóak. A pincék elvileg különböznek, de összefonódásukról árulkodik, hogy mindkét palackon szerepel Fodor Béla neve. Gellavilla Balatonszőlősi Olaszrizling 2007: A tavalyról ismert üde ivólé a nyár és a fesztiválok hangulatát idézi. Jól behűtve a kóstolgatástól kezdve a mennyiségi szomjoltásig, szódával vagy tisztán a legjobb üdítőital, és nem utolsó sorban egy remek bor. Rettenetesen itatja magát, észre sem veszi az ember, hogy elfogyott. Elfogyott. Béla és Bandi Rozé 2007: Az impozáns traktoros címke a maga paraszt-retro hangulatával már első pillantásra szívembe lopta magát. A traktor fölötti Balatonszőlős felirattal ellentétben a hátoldalon a Balatonudvari megjelölés szerepel, amely némileg ellentmondásos. A bor Kékfrankos szőlőből készült, színe nem túl erőtelje

Bock Cabernet Franc Feketehegy Selection 2004

Kép
Dekantáltuk. Már első szaglásra és ízlelésre is meggy- és szilvalekvár aromák mutatkoznak. Gyulának fűszeres benyomásai is voltak az illatában. A fajtajellegnél talán kevésbé csersavas, inkább pinós - Endre szerint nőies. Második töltésre többen az éretlen, de fekete szerdret emlegetik: "Az egész bor új ruhába öltözött." Érezni az erősebb alkoholosságot, viszont azt, hogy 15%-os azt nem. Endre szerint vezessük be az ár feltüntetését is a bemutató során, mert történeti visszatekintés esetén fontos információ lehet ez is. 2008 májusában ez a tétel cca. 8000 magyar forintot kóstált.

Wunderlich Siller 2007

Érdekes módon a 2007-es tétel nem szerepel a borász saját honlapján. Kicsit elbizonytalanodtam, hogy valóban ebből az évjáratból való-e a kóstolt (elfogyasztott) se-nem-rosé-se-nem-vörös. Mindenesetre, ha az ellenkezője derülne ki, jelezni fogom, addig maradjunk az aktuálisan legfrissebb évjáratnál. Színében málnaszörp-szerű árnyalat, illatában is gyümölcsös, de inkább meggy. Az íze már sokkal közelebb áll a vöröshöz, mint a roséhoz. Itt is kellemes, gyümölcsös aromák, a típushoz illő savakkal - ha nem látnám a színét, talán vörösnek mondanám, de mégsem annyira markáns, mint akár egy portugieser. Összességében szép, kerek, formás bor, tökéletes nyári "időtöltés", akár étkezés kísérőjeként, akár önmagában. Szívesen ajánlom - ha látjátok valahol, szóljatok!

Szászi ízelítő

Kép
A nyár elején megrendezett Badacsonyi Borfesztiválon nem jutottunk el Szászi Endre standjáig, de művelt szaktársaink dícsérő szókkal illették őket. Ezen felbuzdulva, a környéken járva személyesen meglátogattuk a hegymagasi vendégfogadót, ahol meglepően széles és sokszínű szortimentet találtunk. Ugyan csak vásárolni szerettünk volna, mégis egy rögtönzött kóstoló lett belőle, mert a bőség zavarában valahogy választani kellett. Utólag nem is bánom, hogy így alakult. Nagyságrendileg 6-8 fajtát ízletünk, de még így is csak a felét a teljes skálának. Ebből számomra egyértelműen a következő két tétel látszott bemutatásra érdemesnek, úgyhogy hoztam is a díszes társaságnak. 2008. november 14. Megtaláltuk a kóstoláskor készült jegyzeteket (szó szerinti idézet): Szent György-hegyi Olaszrizling 2006 Öreges, friss, öreges. Fahordónak gondolnám, de a helyiek szerint acéltartályos. Nem hiszem. Öreges. Később: komoly rizling. Egész jó. Később: ez jó! Elfogyott. Zen: Öreges. Majdnem tokajis. Nem rossz,

Duna-melléki Kékfrankos Rozé 2007.

Kép
A többiek olcsó bor élményén felbuzdulva én is vettem egy rozét 600-ért (nagyapámtól még hallottam ezt a szállóigét, hogy: Végeztem. 600!) Rég lehetett, amikor ez a mondat "általános" volt, a Forint van olyan gyenge, hogy ez a 600-as bor joggal lehetett rossz. Az is volt. Csupán a színe felelt meg az elvárásoknak (azért az sem az általam legszebbnek tartott Tiffán rozé szín). A történet egy másik borról szól. Mivel azt mégsem mondhattam egy rossz eredmény után, hogy hagyjuk az ezer alattiakat másnak, ezért tettem még egy próbát, s talán, mert egy újabb rossz hatszázas után már morcos lettem volna, hogy a kidobott 1200Ft-ért választhattam volna egy biztosan jó bort is, a választásom egy 300Ft-osra esett (10Ft az üvegért abból még vissza is jár). A színe, az illata is elfogadható, ami ennyi pénzért egy jó jelző. Az íze nagyon megtetszett, kellően frissnek találtam, kicsit állatiasnak, nyersnek. Az elmúlt hétvégén összejöttünk Gáboréknál, vettem ez alkalomból egy újabb palackot

Ostoros Merlot Kékfrankos rozé 2007

Kép
A macskás bor on felbuzdulva valami frisset, nyárit kerestem ebben a hőgutában. Jött velem szemben egy "Ostoros Rozé 2007" feliratú üveg, sok plecsnivel. Egyből elgondolkoztam, hogy ez tán ugyanaz, amiben nagy élményünk volt nemrég , csak kapott néhány díjat és ki tudja milyen vásárlásösztönzési célzattal kicserélték a nem túl előnyös szabvány-Ostoros vinyettát egy igazi giccsre, amelyet egy gyengébb dísztávirat még akár meg is irigyelhetne, de egy borra ilyet tenni a szentségtöréssel határos. De félre a külsőségektől, ha jó a bor, felőlem lehet rajta Mikiegér is. Behűtés után elolvastam a hátoldalát, amin a Merlot - Pinot Noir fajtákat tüntették fel. Nem ugyanaz tehát, mint a szeretett Kékfrankos rozénk. Nem gond, annál izgalmasabb, kóstoljuk! Némi szénsav kilök a pohárból egy kevés illatot, de általában véve semleges, kissé jellegtelen. Lehet, hogy túlhűtöttem, mert miután felmelegedett, kicsit többet mutatott magából: gyümölcsös, átlagos rozé illat, nem a csömör-frutti

Gatão Vinho Verde 2008

Kép
Könnyed előételt készítettem, hozzá gyöngyözőbort kerestem. A Kápolnában mostanában sorra kínálgatják a portugál borokat, itt volt az ideje, hogy hagyjam magam meggyőzni és vettem egy vinho verdét. Nem csalódtam. Sőt! Könnyed frissességet árasztó nyári különlegességet kaptam, mindössze 9% alkohollal, szénsavval dúsítva. Jól behűtve a kánikulában mámorító felüdülést biztosít a cicásbor. Ráadás: ezer alatti. Elgondolkoztam nagyobb mennyiség beszerzésén.

TISLI Rajnai Rizling 2006

Kép
A "nagytestvér" leírása alapján kíváncsi voltam, hogy vajon milyen lesz ennek a - szerintem elegáns - palacknak a tartalma. Úgy tűnik, hogy Műtannin túl sokat nyomozott a valóban nem túl ismert borász(at) után, mire megkóstolta, és talán többet várt a csomagolás és a körítés alapján. A jellemzés elég jól megállja a helyét, csak éppen én ezt nem negatív kicsengéssel tenném, mert ez a rizling valóban arra való, amire ajánlják: nyári délután, kellemes időtöltéshez, jó hidegen, frissítő lehet. A fajtajegyek megtalálhatók benne, és a citromos-savanykás jelleg egyáltalán nem zavaró.

Két szép rizling

Kép
Visszavonhatatlanul itt a nyár! Egy ideje csak a Balaton és a hozzá kapcsolódó állandó érzettársítás, a rizling zamata motoszkál az agyamban. A szalonnasütés élményét ennek megfelelően (többek között) két csodás rizling repítette a zsír- és borgasztronómia fellegébe. Tamás Pince Olaszrizling 2006 Csopak A biobor határát súroló technológiával készült ital valódi természeti kincs. Arany színű, olajos tömegű testes anyag. A terroir homokköves-márgás geológiai adottsága visszafogott savakat és a vulkáni mineralitás hiányát eredményezi, ezt azonban a borász a hosszú ászokhordós érleléssel rendkívül jól kompenzálja. A végeredmény egy nagyívű olaszrizling, a legjobbak közül való. Légli Riesling 2006 Balatonboglár Szintén a legjobbak közül való ez a frissesség és komolyság határán tökéletesen egyensúlyozó rajnai rizling. A reduktív üdeség az ászok kellemes fájával olvad egybe. Illatában zöldalma (Gábor: ezt az én suggallatomra írta Gyula, de én is kölcsönöztem. Igaz, ami igaz: valamilye

Villa Tolnay Bandérium Cuvée 2004

Kép
A nevezett házasítást (érted...!) nem első szándékból kerestük, viszont örömmel választottuk ki, mert még nem találkoztunk velük. Az elsődleges cél az üres palack volt. Igaz, egy kóstolásnak máskor is célja lehet az előbb említett, de most szó szerint ez volt a motiváció. Történt ugyanis, hogy kedves barátaink házasodásra adták a fejüket, ezért hozzánk méltó csomagolásban szerettük volna átnyújtani a nászajándékunkat. ÉS LŐN. A palack tartalmát tekintve voltak előzetes híreink a Lurdy Ház Borkereskedéséből (itt vásároltunk), igaz ugyan, hogy helyben a kisasszonynak semmi fogalma sem volt arról, hogy mit is árul, ráadásul ezt olyan stílusban közölte, amely lehet, hogy a tulajdonost is gondolkodásra késztetné, hogy vajon ösztönzi-e ez a Kedves Vevőket (és itt most nem csak magunkra gondolok) a visszatérésre. Egy szó mint száz: egy rövid telefon után majdnem megtudtuk, hogy milyen összetevőkből áll a cuvée. Furmint, zenit és szürkebarát biztosan vannak benne, de a további egy-két összet

Szemes, kísérőkkel

Kép
Karádi és Berger száraz Tokaji Furmint 2004 VIII. Pannon Bormustra 2007 csúcsbora. Erős fajtajellegű illat (ez pozitív). További illat-jellemzők: mazsolás, édeskés, enyhén füstös. Ízében minerális, jól ászkolt, beköszönő ízében és lecsengésében is enyhén kesernyés. Taschner Kékfrankos Rosé 2007 IX. Országos Rosé Borverseny 2007 aranyérmes bora (csirkemáj), fakó színű, húslé színű, édeskés zamatú, nem elég könnyed, erősebb alkoholos íz, "kontyalávaló", lehetne savasabb, a szénsav tartalma jót tesz neki, de amint kiszellőzik, kissé fülledtté válik, Szemes József Portugieser 2007 Bőrkabát, a vad illat mögött dús, testes gyümölcsösség - portugiesertől nem megszokott, inkább merlot-tól, primőrként nagyobb hatású volt. Szemes József Cabernet Sauvignon 2004 Nyersebb, mint egy igazi CS. Illatában nagyon kellemes, gyümölcsös. Gyula szerint némi állati jegyekkel. Nincs lecsengése. Savai hamar elenyésznek, ezáltal kevéssé testes. Endrének előzőek miatt tetszik.

Horizontális (2005) tejfakasztás

Kép
Eszter születését Pinot kóstolással és finom szivarokkal, valamint egy BL meccs megtekintésével egybekötve ünnepeltük. A kóstoló horizontális jellegét még az általam választott szivar is erősítette, ugyanis az Edición Limitada 2005 másodgyűrű díszelgett a Cohiba-n. Ezt a darabot különleges alkalomra tartogattam - megvárta a méltó eseményt. A három kiválasztott francia fajta, három különböző minőséget és élményt nyújtott. Haladjunk lentről felfelé (a kóstolás fordított sorrendben történt, ami az Ebner pozícióját nem befolyásolja) [bő fél évvel később előkerült jegyzetek alapján!]: Szeremley Dekatáláskor a legáttetszőbb, majdnem schiller. Animális. 20-30 perc elteltével a fajtajelleg is megmutatkozott. Asztali bor kategória. Sike Tamás Az első illat-benyomások vegyesek: nem bor, parfümös (G), fűrészpor (Gy). Idővel csillapodtak az induló illatok, és az ízek is kialakultak: cseresznye (S, Gy). Légies, könnyed, alacsony extrakt tartalommal. Ebner A dekatálásnál barnás árnyalat, bőrös illat

Egy bajos este

Kép
Borbély családi pincészet Nagy-Somlói Juhfark 2006 Röviden: feledhető MARK'O Kékfrankos 2003 Gyöngyöstarján Híre szerint különösen ajánlott, limitált széria, a nevezetes 2003-as esztendőből, szinte a teljes tételre egy kínai kereskedő tette rá a kezét. Dekantáláskor az alkoholos illat dominált, amelyet nem sikerült kiszellőzni. Az alkoholos bélyeg mögött nincsenek igazi értékek. Kékfrankos létére gyümölcsei elenyészőek, viszont lecsengése kesernyés és savasabb mint az ízlelés első felében. Hagymahéj-szerű enyhe illóanyag (Endre, Gábor). Mogyoró (Gyula). A bor iható, de ne várjunk tőle többet, mint amennyire a neve predesztinálja. Turay Pince Cabernet Sauvignon 2006(?) Cabernet Sauvignon Barrique 2006(?) Baj (Komárom-Esztergom megye) Az ászár(ártány)-neszmélyi borvidékről hazafelé jövet... Az első savai szép kerekek, férfias bor, kicsit kesernyés utóízzel, ami nem marad meg hosszan. A tölgyfás, kellemes "vaníliás" barrikolású, illatában és ízében is visszaköszön, megzabolá