Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2007

Márton nap

Kép
Márton nap alkalmábol újra összejöttünk, hogy néhány palackkal gazdagítsuk tapasztalatainkat és a blogot. Az kulturált ivászatot persze étkezés is kísérte, de ezt itt nem részletezzük.

A kóstoló tárgya sorrendben:
Polgár Rosé 2007
Dúzsi Sió Menti Marci 2007
Malatinszky Noblesse Cabernoir 2004

Ja, és a végén "levezetésként" - a créme brulée után - kívánkozott még egy Weninger & Gere Rosé 2007 is...

Ezúton kérem Gyulát, hogy alkalom adtán írja be a helyszínen rögzített észrevételeinket.

GálBor-GIA Novembor 2007, Portugieser

A boltba érve jócskán megijedtem, sehol az áhított fiatal vörös. Később kiderült, annyira új még, hogy a pult alatt hever. Végül megszereztem. Behűtöttem, majd gyermeki kíváncsisággal kibontottam. A tajtékzó, áttetsző-sötétlila-rózsaszín folyadék (lila siller?) ránézésre igen megnyerő. Színében benne van a primőr varázsa, a serdülő bor éretlensége. Dekantáltam, gondolván, hogy ezt a centis habot valahogy le kell csillapítani. Eközben szaglásztam, kerestem a színhez illő illatot, de nem találtam. Jóformán egyáltalán nincs illata, pusztán egész enyhe gyümölcsösség fedezhető fel benne. Ami van, az éppenséggel kellemes. Pohárba vele, ott is szaglásztuk, az eredmény ugyanaz. Az ízét a legnehezebb leírni: szerintem egy komoly bor kicsinyített képe, megvan benne minden, ami egy nagy vörösben jó. A savai egészen gyermetegek, ugyanakkor egészen karakteres, komplex bor jegyeit hordozza. Nekem bejött, még akarok ilyet! A cannellonihoz (köszi Zenina a tésztát!) nagyon jól passzolt.

Mészáros Pál - Kadarka 2005

Egy este betettem ezt a kosaramba, kíváncsiságból. Egy este (ma) kibontottam kíváncsiságból és mert gondoltam, a paellahoz megy a vörös. Ez nem ment. Nem csak azért, mert az ősmagyar Kadarka nem passzol az ősvalenciai paellához, hanem mert ez a bor semmihez sem passzol. Szerintem önmagához sem. Visszavinném becserélni másra, de hát már megittam majd' az egészet. Na annyira nem rossz, hogy a csatornába öntsem, de nem veszek mégegyszer ilyet.

Boutari - Mandilaria 2006

Kép
Hála Kriszta és Endre egybekelésének és álomutazásának, tematikus görög napban részesülthettünk. Kényelmes az, amikor az ember csak a helyet biztosítja, az új asszony pedig a konyhában szorgoskodik. :) Nem kezdem el ragozni, hogy miként tűnt el Endre a Lehel piacon, s miként találtunk rá a csokiárusoknál, inkább a lényegre! Egyetlen írásos emlékünk maradt fenn (Dorka csodás aquarelljei mellett) erről a napról, ami a címben jelzett görög csemegebor. A címke az Égei-tenger regionális félszáraz boraként emlegeti, meglepő, hogy hogyan értelmezik arrafelé a "félszáraz" fogalmat - gondoltuk beleszagolván a poharunkba. Aszús, likőrös illat fogadott, talán egy Porto-hoz lehetne hasonlítani. Az íze ezzel ellentétben teljesen más képet mutat, csersavas, karakteres fanyar ízek jellemzik. Persze érződik rajta a (valószínűleg egy aszúval vetekvő) cukortartalom, de nem nyomja el az aromákat, a savval együtt egy igazán nagy kaliberű kombinációt alkot ez a vörös. Köszönjük ezt a csemegekül…

Bodvin - Tokaji Furmint 2005.

Kép
Tényleg hozza azt a friss, nem tokaji ízvilágot, amit ígérnek a hátcímkén (nagy mellénnyel a fogalmazást is magára vállalta (gondolom) Orosz Gábor, nem kellett volna).

Amiért kosárba tettük az az, hogy két "medál" is volt rajta (a Spar reserve-t nem számoltuk ide), az ára pedig 790Ft volt.

Azt azért még nem sikerült eldöntenem, hogy csupán újszerű, vagy jó is.

A savgirince határozott, ez Mádtól el is várható, és a címkén meg is ígérik.

A 13%-os alkoholszint pedig még alacsonynak is tűnik, ha a tokaji (kezdeti) cukorszinteket nézzük.

Felteszem majd a képét is, de most valami hiba van a rendszerben.

2007-es primőr rosék

Kép
Tegnap Gyulával csendes elmélkedésre vágytunk, ezért betértünk a Borkápolnába. A részleteket majd talán később, de a lényeg: volt szerencsénk megkóstolni három idei rosét!

Kóstolási sorrendben:
Weninger & Gere
Juhász Testvérek
Takler

Szerencsére a "nyerteshez" találtam is képet. NAGYON ajánlom mindenkinek, ebben Gyula meg is fog erősíteni.

2006-os fehérek + bolgár

Kép
Tegnap Gyulával összejöttünk egy szakmai beszélgetésre, ami kóstolóvá fajult (nem annyira meglepő módon). Két hazai fehéret és egy külhoni vöröset bontottunk. A fele megmaradt, mert a háromból kettő nem nyerte el a tetszésünket.

Ami tetszett, az a Lesencefalui Chardonnay volt a Somlai Családi Pincészettől.
leírás: Gyula által hozzáadott megjegyzésben

A másik kettő: Jásdi Csopaki Olaszrizling, és egy Bulgáriából való Merlot.
leírás: Gyula által hozzáadott megjegyzésben

Ménesi Rosé Cuvée 2006.

Kép
Megittam az egészet (perelt is Kriszta), de csak nem vagyok olyan emelkedett, mint Gyula, és Gábor.
Pirosabb az átlagnál.
Csípősebb is.
Ami végre egy kicsit szakszerűbb: nyersebb a szokásosnál, nem annyira egy növény gyümölcsének, vagy virágának, mint inkább levelének, szárának (én igenis kóstoltam ilyeneket) ízét éreztem.
Ezt Ménes-e, vagy a kadarka teszi (kadarka, pinot noir házasítás, ha még nem mondtam volna), nem tudom.
Azért több, mint fogyasztható. Jó. Készítője szerint kontyalávaló.
A merített papír címke, rajta rézkarccal (no nem szó szerint), jó ízlésre vall.
A képen két - szerintem már üres - hordó, de csak a "nőcske" iszik, a fiú közben a dudáját gyömöszöli. Még az eb is elfordul (, vagy magát nyaldossa?)
Lehet, hogy berúgtam a teszt alatt? Kellett nektek még egy blogger.
AVE!

Jaj, a kép ..., hogy értsétek!

Lesence - Morillon Blanc 2006

Gábor a bejegyzése buzdítólag hatott rám is, hogy kicsit kimozdítsuk a blogot a holtpontról. Tegnap lenéztem a Kápolnába és néhány olyan borral jöttem ki, amit ezidáig még nem kóstoltam. Egyike volt ezeknek a Lesence Pincészet új "Nyári borok" sorozatából a Morillon Blanc 2006. Mi lehet ez - kérdem magamban. A címkén egyből megvan a magyarázat, azt írják, hogy a fajta a Chardonnay-val áll rokonságban.

A pohárból friss, gyümölcsös, üde illat szabadult fel, igazán kellemes hatást gyakorolt rám. Az íze sem hagyott kívánnivalót maga után, pompás reduktív nyári kellem. Ajánlom mindenki figyelmébe már csak azért is, mert disztribútoromtól kapott véletlenszerű kedvezményemmel 700 Ft körül tettem rá szert, kis keresgélés után pedig 530 Ft-ért is láttam a neten, ami mulatságosan olcsó egy ilyen palack borért.

Szent István Korona

Kép
A nagy Korona-próba

Szóval. Még nem fogytak el a fent, előzetesen bemutatott borok, viszont kiegészültek egy Irsai Olivérrel az etyek-budai régióból. A vörös versenyzők vannak még hátra, de ez a nyári időszakban talán nem csoda. Az árszínvonal a fehéreknél 500-600, a vöröseknél ha jól emlékszem 700 Ft körül mozog. Ez manapság "asztali" kategóriámak mondható. Lássuk, mi sült ki belőle.


A pincészetről és az eljárásokról - nem túl hosszas keresés után - sajnos nem sokat lehet megtudni a weben. Amit találtam; a Törley termékcsalád, az új - nekem szimpatikusabb - cimkék, illetve egy nemzetközi elismerés (Chardonnay).

Az elmúlt két-három hét alatt elfogysztott fehérek és rosé, kategóriájukban jónak mondhatóak, talán csak a rosé nem hozta a fehérek által mutatott színvonalat. A színvonal pedig a frissességükben rejlik. Mindegyik 2006-os évjárat. Igazi markáns fajtajellegeket nem fedeztünk fel, viszont mindegyik fehér, vélhetően a reduktív eljárásnak köszönhetően üde, illatos, ízlet…

Costamolino 2005, Vermertino di Sardegna

Kép
Kóstolta: Juci, Orsi, Gyuri
2007. február 24-én.

Fehér színű
Gyümölcsös, de a frissessége mellett fejlett, érett bor
1. palack 1. korty: Ó-olaszrizling+Szürkebarát
Kicsit később: gyümölcsös, friss, szénsavas

John Carson, Kalifornia

"A Plus Diszkont zászlósbora"
Illata:
Kriszta: "2 napos szivarhamu"
Gábor: "Én ebből nem fogok inni"
Endre: "De büdös!"
Gábor: "Kóstolás nélkül: égett gumi, nem merem megkóstolni"

Íze:
Endre: Savanyúkáposztalé
Gyula: DDT.

Gábor: "esetleg borecetnek..."

Takler Rozé 2006

Intenzív illatanyagok, kellemes.
Íze: Gábor szerint az utóbbi idők legjobb rozéja, azonban a savai hagynak kívánnivalót maguk után.
A 2006-osok közül eddig nyerő, de a tendenciákat követve nem a legjobb (a 2006-osok eddig nem szerepeltek túl jól). 2006-ban a rozék nem olyan jók?!

Günzer Zoltán - Villus 2003, Villány

Hozta: Gábor.
Elöljáróban: Utolsó széria az évjáratból, érdemes lehet kipróbálni.

Kicsit rég volt, ezek állnak a jegyzeteimen:
Illata: vadon termő gyümölcsök virága, gyümölcsök (főleg a kisebb pohárból).
Gyula: "Kissé kesernyés utóíz, de ez szerintem nem zavaró".
Gábor: "Enyhe füst illat".
Endre: "Határozottan állítom, hogy ez egy újrapörkölt hordó".
Gábor: közepes (ami kicsi) pohárból kifejezetten gyümölcsös, enyhe füst illat, gyümölcs.

Talizmán 2006 - Chenin Blanc, Dél-Afrika

"A Plusz Diszkont egyik csúcsbora"
Nagyszerű gyümölcs illat, fondübe kiváló. Könnyű, fröccs helyett nyáron...
Friss, gyümölcsös újbor, ellenben kicsit hiányzik belőle a savgerinc.
Endre: "Lapos volt, sekélyes (de lehet, hogy csak nacionalista vagyok)".

Vylyan Rosé 2006

Kép
Villány DHC (Districtus Hungaricus Controllatus) lett, bravo!
A 2005-ös rozé szép emlékeit felidézve hozta Endre és Kriszta az új bort. Jól behűtöttük, kibontottuk és álmélkodtunk az illaton, amivel elkápráztatott bennünket. Málna, friss derű, üdítő gyümölcskavalkád szivárgott az agyunkba.
Belekóstolva szénsavas üde szörpbe haraptunk, mégis az volt az érzésünk, hogy ez a bor az illatával szebbnek tetteti magát, mint amilyen ő valójában. Az íze nem igazán követi az illatát, talán hiányoznak a savai, csakúgy, mint az Ábraháminak. Ez egy savtalan év volt?

Juhász Testvérek - Paptag (Egri Cuvée) 2003

Kép
Kíváncsian szemléljük a palackot. Ismerősen cseng a név, de mi lehet az üvegben?
Bontsuk ki, dekantáljuk! Bizony, az illata nem rossz! Sőt, nagyon jó! Persze ismét megoszlanak a vélemények a különböző poharakról, ki (Gyula) az öblösebbet kedveli, ki (Gábor, Endre) a hosszúkásabbat. Kevés fa érezhető benne, mellette szép gyümölcsös zamatfelhő terjeng. Belekóstolva hasonló élmények érnek. Jól összeállított kedvesség ez, igazán jó bor, főleg ahhoz képest, hogy Endre csak úgy "folyóbor"-ként állított be vele. Hozzájárul a leendő egri bortúránk izgalmához.

Kovács Pince :) Ábrahámhegy, 2006

Elsőre kicsit kénes illata volt (Endre, Gyula), de ez szerencsére hamar távozott. Illata intenzív, Szürkebarát, Chardonnay, (Gyula szerint még Furmint is) jegyeket hordoz. Testes, nehéz, olajos, kissé öreges. Meglepően, a tavalyi friss, ropogós világnak szöges ellentéte. Kicsit hiányoznak belőle a savak, de mindezek ellenére kedves, jó kis bor, nem fog ránk rohadni. ;)

Oremus 5 puttonyos Tokaji Aszú, 1983

Kóstolta: Mindannyian, kivéve Juci 2007. január 12-én.

Elöljáróban: a palack öt (? Endre, helyesbíts, ha nem ennyi) évet állt otthon a polcon, ideálisnak kevéssé mondható körülmények között. Vajon kibírta-e?

Nagyon szép, fenyőméz színű olajos anyag. Nagyon édes, ugyanakkor megvannak a savai is. Amilyennek egy Aszúnak lennie kell. A bor nemhogy kibírta, a legeslegjobb formában van! Gyula: "Csodálatos, annak ellenére, hogy a Tokajiktól nemrég besokalltam". Endre "Essenciát" ígért, és nem esett csorba a becsületén, igazi nektárt mutatott be nekünk. Méltó kísérője ez a nagy esemény megünneplésének.
Kriszta, Endre! Éljetek soká!

Ebner 3-as hordó Cuvée 2004

Kóstolta: Mindannyian, kivéve Juci 2007. január 12-én.

Mielőtt kibontanánk, ezek a gondolatok villannak át az agyunkon: Pécsi borvidék? Nagy név! Ígéretes!

Dekantáláskor gyönyörű, intenzív illatanyagok szabadulnak föl. A szellem kijött a palackból. Kedves szellem, nagyon is! Sok gyümölcs, kellemes fa, és ezek tökéletes összhangja. A szánkban hasonló élmény, nagyon kerek, dédelgetni való nedű. Kár, hogy elfogyott. Köszi Endre!

Vincze - Egri Chardonnay 2005

Kóstolta: Mindannyian, kivéve Juci. Egészségedre Juci!
2007. január 12.

Kellemes bor, iható. Illat- és ízvilága harmonizál, azonban egyik tulajdonságával sem tűnik ki igazán.